Néhány hete arról írtam egyik jegyzetemben, hogy ma még elképzelhetetlen következményei is lehetnek annak a ténynek, hogy a világon mindenki adósa lett a bankoknak. Tartoznak az egyes emberek, adósak a családok, eladósodtak a vállalkozások, nyögik a hiteleket az önkormányzatok (gondoljunk csak Pest megye egyes iskoláira, ahol pokrócban, meleg teát kortyolgatva tanulnak a nebulók), és egyre nagyobb bajban vannak a banki hiteleiket felélő országok is. (Görögország államcsődjét már-már tényként könyvelik el a pénzvilágban, s lassan megbarátkoznak a gondolattal a politikusok is. A kérdés már csak az, hogy folytatódik-e a sor Olaszországgal, Portugáliával, Írországgal, Magyarországgal? És hogy borul-e az eurozóna vagy sem?) Megoldás pedig nem nagyon látszik. Nekem bizonyára hiányosak a közgazdasági ismereteim, de a józan észnek kétségtelenül ellentmondani látszik az a módszer, hogy az eladósodás miatt kialakult helyzetet a bankok feltőkésítésével próbálják kezelni. Hogy továbbra is tudjanak hiteleket nyújtani.
Közben pedig tüntetnek Görögországban, törnek- zúznak a konzervatív Nagy-Britanniában meg a jólét netovábbjának tartott Amerikában. Soros György magyar származású pénzember lenyilatkozza, hogy a bankok ellenszenves magatartása az oka az egésznek. Pataki Attila magyar énekes és senior popikon harcot hirdet a hitelezők ellen. (Nem azért említem őket egy napon, mintha lehetne, csak hogy lássuk, milyen széles a skála.)
Baráti körben is rendre előjön ez a téma (ami korábban soha nem fordult elő), s vérmérseklettől függően ki-ki vizionál egy jövőt. Amelyek között szerepel olyan is, hogy a gazdagok egyre többet költenek majd arra, hogy megvédjék magukat és javaikat, kialakul majd a gazdag, fegyveresek által védett világ, s lesz egy olyan, ahol a többiek élnek, gyakorlatilag törvények nélkül, a nyers erőre alapozva a hierarchiát. Vagy olyan, hogy a felbőszült és egyre reménytelenebb helyzetbe kerülő tömegek egyszerűen elsöprik a bankvilágot, az állami gépezetet, s egy elképzelhetetlen káosz vár az emberiségre.
Az egész olyan, mintha egy tudományos-fantasztikus rajongókból álló amatőr klubban ülne az ember. Komolyan gondolkodtam azon, hogy összegyűjtöm ismerőseim ötleteit, s megjelentetem egy sci-fi kiadónál. Már csak egy kis hitelt kellene felvenni a költségekre…
