Az önkormányzati ciklus felén túl érdemes egyfajta összegzést, számvetést készíteni. Félidőben című sorozatunkban a város tizennégy egyéni választókerületének képviselőivel beszélgetünk; arra vagyunk kíváncsiak, ők hogyan látják és értékelik az eltelt időszakban végzett munkájukat, s milyen terveik vannak a választásokig. Kérdéseinkre ezúttal Kóra János, a 12. számú választókerület képviselője válaszolt.
• Van, aki politikai indíttatásból vállal közszereplést, és van, akit a közszereplés sodor bele a politikába. Önnel hogy volt?
• Édesapám a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején megszervezte azt, hogy a Kertész, Tessedik és Dobó utcák gázvezetéke a helyi lakosság segítségével megépüljön. Ebben a munkában és az útalapok megépítésében is részt vettem, édesapámnak segítve. Én először ekkor tevékenykedtem a közért, ami jóleső érzés volt. Részt vettem a szervezésben, a szállításban, az anyagbeszerzésben és a fizikai munkában is. A paradicsomi városrészben – ahol 1989 óta lakom – személyes barátság fűzött a rendszerváltás utáni első ciklus képviselőjéhez, Kiss Lászlóhoz. Segítettem a kampányát, és rengeteget beszélgettünk politikáról és a városról. A rendszerváltás utáni első ciklusban engem csalódás ért a politikát illetően, ő pedig nem indult második alkalommal, hanem engem kért meg rá. Akkor nemet, de négy évvel később, amikor azt kérdezte, hogy az SZDSZ támogatásával indulnék-e, igent mondtam. A kezdetekben a Gyöngyvirág téri szabadidőpark vázlatával kerestem meg az ott élőket. A többségi támogatásnak köszönhetően 2002-re megépült a Gyöngyvirág tér, ami sajnos – pénz hiányában – a mai napig nincs befejezve.
• Kérem, beszéljen a Gyulai Hírlap olvasóinak arról, hogy mit tett a paradicsomi városrészért, és milyen tervei vannak.
• A Cserjés, Lázár Vilmos és Poeltenberg Ernő utcákban elkészült a közvilágítás, mintegy három és fél millió forintból. A Cserjés utcában a járdaépítés elkezdődött, a kivitelező május 31-re vállalta az elkészítését, az útalap várhatóan szeptember 30-ig készül el. Az önkormányzattól vásárolt telkek egy részét a 2V Kft. visszaadta építkezési érdektelenség miatt. Ezeket a telkeket roppant vonzó áron sikerült értékesítenie az önkormányzatnak magánszemélyek részére. Az itt építkező új tulajdonosoknak segítettem a járda és az útalap megépítésében. Talajjavításra és virágosításra – a lakótelepen élők igényeinek megfelelően – több mint 300 ezer forintot szántam, és a városgazdálkodástól is kaptunk növényeket. Örökzöldeket majd ősszel telepítünk. Az elcsúnyult Rulikovszki utcai gömbakácsor fáit le kívánjuk cserélni, talán gömbkőrisre. Kérdés, hogy marad-e rá a kétmilliós keretemből, mert a Cserjés utcai útalapépítést közel félmillió forinttal szükséges kiegészítenem. Szintén e keret terhére, újakra cseréljük a játszótéri eszközök egy részét, több mint egymillió forint értékben. Az idén is foglalkoztatok – szintén a képviselői keretem terhére, a munkaügyi központ támogatásával – egy közmunkást, aki az itt élő emberek komfortérzéséhez járul hozzá szorgalmas és lelkiismeretes munkájával, május elejétől. Régi álma volt az itt lakóknak egy egészségügyi centrum. Perei István, helyi vállalkozó önerős beruházás keretében orvosi rendelőt és egy gyógyszertárat épít, a munkák elkezdődtek, és még az idén be is fejeződnek. A háziorvosi rendelőket az Egészségügyi Alapellátás fogja működtetni. Új körzet alakul, amely egyben rendezi a város alapellátási térképét, kiegyenlített lesz a körzetek lakosságszáma. Egy gyermek-háziorvosi rendelő lesz, a gyulavári rendelővel megosztott rendelési idővel, illetve két felnőtt háziorvosi rendelés, az egyik szintén megosztottan működik majd a gyulavári rendelővel. Az emeleti részbe vállalkozói formában működtetett szakorvosi rendelőket tervezünk. Egy fogászati rendelő indítása már biztosra vehető. A centrum nemcsak a Paradicsomnak, hanem Újvári lakosainak is rendelkezésére áll majd, mintegy másfél kilométeres vonzáskörzettel. Arra törekszem, hogy megvédjem a helyben lakók munkahelyeit, és távol tartsam a multikat. Erre a gyógyszerészek is kértek, és ez a kérés teljesíthető. Példaként említem, hogy ajánlatot tett egy multicég, miszerint a Béke sugárúti intézmény helyére egészségügyi centrumot építene. Ezt sikerült megakadályozni. A multik elleni fellépés érdekében a gyulai vállalkozók összefogtak, és egységes, tudatos szemléletben védik a munkahelyeiket. Idén is lesz augusztus végén Gyöngyvirág téri sátras buli sportnappal, egészségvédő programokkal, amire nemcsak a körzetben élőket, hanem a város más részein élőket is hívom. A pénzt erre támogatóktól, az ott élőktől és vállalkozóktól kapom, személyes kapcsolataim révén.
• Milyen a közbiztonság a körzetében, és miféle egyéb problémákkal kell megküzdenie?
• A több éve működő térfigyelő kamerák üzembe állítása óta jelentősen csökkent a vandalizmus. A gyakoribb éjszakai rendőri jelenlétnek köszönhető, hogy szinte megszűnt az éjszakai randalírozás. Tartós gond, hogy a fiatalok a szabadidőparkban gördeszkáznak, ami egy rendkívül hangos tevékenység. Olyan dolgokat is behoztak a parkba, ami annak nem tartozéka, nem terv szerint került oda, és ez nagyon zavarja a környéken élőket. Súlyos problémát jelentenek a Romániából rendszeresen, időzítetten, kerékpárral érkező kukázók. Kezdeményezem kukatároló épületek megépítését, az egyeztetéseket Kónya Béla építészmérnök halála miatt újra kell kezdeni, de a főépítészet messzemenően segít.
• Mi a véleménye a testület és a polgármesteri hivatal munkájáról?
• A képviselő-testület felismerte, hogy a városért kell összefogni és politizálni, és nem a politikáért kell politizálni. Mind a jobb-, mind a baloldalnak vannak jó, megvalósításra érdemes ötletei. Én jól érzem itt magam, és szeretek itt dolgozni. Negatívumként említem, hogy a polgármesteri hivatal láthatóan túlterhelt, aminek egyik oka a testület és a hivatal közötti egyeztetések hiánya az előterjesztések előkészítésének fázisában.
• Az 1999-ben született idegenforgalmi koncepció a turizmust határozta meg kitörési pontként a város számára. Hisz-e abban, hogy a több lábon állás megvalósítható Gyulán?
• A koncepcióhoz konzekvensen tartja magát a város vezetése. Nagy öröm számomra, hogy gyönyörű, élhető kisvárossá fejlődött Gyula. Ha nem itt élnék, minden évben eltöltenék itt néhány hosszú hétvégét. A negatív folyamatok azonban aggasztanak. A munkahelyek megszűnése miatt teljesen kétségbe vagyok esve. Már az uniós csatlakozásra való felkészülés közben lehetett látni, hogy az EU köszöni szépen a több száz éves múltra visszatekintő magyar mezőgazdaság világszínvonalú termékeit, de nem kér belőlük. A magyar termék veszélyt jelent a külföldi multik szutyoktermékei számára. Kormányaink – politikai hovatartozásuktól függetlenül – módszeresen sorvasztották el a mezőgazdaság egyes ágazatait, és az azokra épülő feldolgozóipart. Ez vezetett oda, hogy teljesen kiábrándultam a politikából. Nagyon nehéz feladat előtt állunk, amikor ilyen hatalmas erőkkel szemben kell például most éppen a húskombinátot megmenteni. Példaként említem, hogy Lovász Sándor, a pálinkafesztivál ötletgazdája levédette a pálinkát, mint hungarikumot. Ez siker, de jövőbe mutató tettek nem mutatkoznak. A kis Írország a whiskyjével, Franciaország a konyakjával vagy Mexikó a tequilájával az egész Földet be tudja hálózni. Ez példa lehetne számunkra, de csak könyökléseket és hatalmi harcokat látok mindenütt. Az FVM-től sem számíthatunk semmi jóra. Ipar sem lesz itt, amíg az ide vezető út Kecskemétnél véget ér. Látszatközmunkákkal csak a ma van, a holnap nem létezik.
• Hogyan tölti el a szabadidejét?
• Öt éve egyedül élek elváltként. Semmihez sem hasonlítható boldog érzés, hogy karácsonykor a Jézuska hozott nekem egy unokát. Számára minél több időt igyekszem kicsípni a napi rohanásból. Hobbira, hosszabb nyaralásra nincs időm, mert tanulok. Nekem mostanában ez a pihenés. A Szent István Egyetem Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézetének másodéves levelező hallgatója vagyok az Általános Szociális Munkás Szakon. Így, ötvenéves fejjel is nagy öröm tanulni. Jó az iskola, jók az előadók. Elegendő élettapasztalatom van ahhoz, hogy a tanult elméletet a gyakorlattal összekapcsoljam.
(Megjelent a Gyulai Hírlap Félidőben című interjúsorozatában.)
