Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Meggyötört lelkek üzenete

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Bodó Sára • HÍREK • 2009. július 14. 09:13
Meggyötört lelkek üzenete
Szégyenteljes eszme nevében hurcolták el gyulai zsidó honfitársainkat
Az emléknap résztvevői közül a Csikóséri soron lévő zsidó temetőbe látogattak ki. Fotó: Gyulai Hírlap Online

Nem több mint ötven ember gyülekezett a zeneiskola épülete előtt vasárnap délelőtt, hogy emlékezzen a gyulai zsidók deportálásának emléknapján, június 28-án. Az eseményen jelen volt a Gyulai Zsidó Alapítvány vezetője, Diósi Lajos, aki egyik szervezője volt e megemlékező napnak. Szabó Árpád alpolgármester az egykori zsinagóga falán lévő emléktábla előtt elmondott beszédében emlékeztetett arra, hogy 1945-ben egy szégyenteljes eszme nevében hurcolták el gyulai zsidó honfitársainkat, akik soha nem térhettek haza szülőföldjükre.

A képviselő-testület nevében megígérte, hogy a közeljövőben egy emléktáblát állítanak, hogy méltó módon tudjon a város megemlékezni az elhunyt zsidó lakosokról. Ezt követően  emlékezés-virágokból font koszorút helyezett el a márvány emléktáblán.

A megemlékezés a zeneiskola aulájában folytatódott, ahol Bagyinszki Zoltán fotográfus Zsinagógák a történelmi Magyarországon elnevezésű kiállítását dr. Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgatója nyitotta meg, és kalauzolta el  nagy hozzáértéssel az érdeklődőket a fotók között, melyek a régi Magyarország zsinagógái közül a legszebbeket mutatják be.

A fotósorozat jól reprezentálja a hazai zsinagógák jellegzetességeit: a gazdag díszítést, a csipkézett ornamentikát, a keleties díszítő elemeket, a félköríves ablakokat, a timpanonokat, a Dávid-csillagot. Erdész Ádám a fotókon látható templomokat időrendben is  elhelyezte, kezdte a Sopronban található középkori építménnyel, és beszélt arról, hogy az igazi zsinagógaépítési folyamat a mádival  indult, és a 19. század végén és a 20. század elején felépült alföldi és az ország más területén épült zsinagógákkal zárult.

A történész elmondta: Gyulán 1882-ben tették le a zsinagóga alapkövét, és a következő évben már avatták is az épületet. 1910-ben egy egészen nagyszabású átépítéssel megváltozott az épület külső képe.

Jelen kiállítás fotói két funkciót hivatottak betölteni, hangsúlyozta Erdész Ádám, emlékeztetni és bemutatni kell ezeket az épületeket. Általuk emlékezni azokra a közösségre, emberekre, akik egy válságos korszak áldozataivá váltak. Az emléknap résztvevői közül néhányan ezután a Csikóséri soron lévő zsidó temetőbe látogattak ki.

A zsinagógák, fotón legyenek bár, gondolatokat és érzelmeket váltanak ki belőlünk, nézd jól, figyeld: kihallik belőlük a meggyötört lélek üzenete. 

     

       

A volt izraelita templom Gyulán
Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)