Gyulai Hírlap - GYULA – "négycsillagos luxus a középkor határán"

GYULA – "négycsillagos luxus a középkor határán"

A gyulai vár

Büszkén viseli a látnivalókban gazdag Gyula, a „vizek és szökőkutak” vagy a „fák és virágok városa” címeket, hiszen mindegyikre rászolgált az évek folyamán. Gazdag műemlékkincsével és történelmi múltjával a Dél-Alföld egyik legjelentősebb kulturális központja.
Gyula színes kínálattal várja az ide érkező vendégeket. Négycsillagos strand és gyógyfürdővel, számos nevezetességgel, látványossággal, egész éven át zajló, színvonalas rendezvényekkel, folyamatosan megújuló városképpel és újabbnál újabb, minőségi szálláshelyekkel.

FÜRDŐKULTÚRA

Várfürdőnk - amely Magyarország talán legszebb gyógyfürdője - az egykori Almásy-kastély 8,5 hektáros kastélyparkjában épült ki, s ma természetvédelmi terület. Az épületek és a medencék elhelyezésekor elsőrendű szempont volt, hogy a kastélykert fáit a lehető legkevésbé érintse az építkezés, s a fürdővendégeket tágas zöldfelület várja. A medencék kedvező elosztásával sikerült elérni, hogy napi tízezer vendég esetén is lehet csendes pihenőhelyet találni a fürdő területén.A télen-nyáron működő gyógyászaton reumatológus, fizikoterápiás és sport szakorvosi felügyelet mellett iszappakolás, elektroterápiás kezelés, rekeszes galván, szénsavas fürdő, súlyfürdő, tangentor kezelés, orvosi masszázs, valamint gyógytorna és gyógyúszás vehető igénybe.

A Várfürdő vize alkáli-hidrogénkarbonátos-kloridos gyógyvíz. Magas ásványianyag tartalma miatt barnás tónusa van. Vizeiket hat mélyfúrású kútból nyerjük, melyek közül a legmélyebb 2500 méter. Az fürdő 72 fokos vizét az egészségügyi miniszter 1969-ben gyógyvízzé, 1971-ben a fürdőt gyógyfürdővé és 1985-ben a gyógyfürdő környékét gyógyhellyé nyilvánította.

A fürdő 5000 m2 vízfelülettel és összesen 19 medencével büszkélkedhet. Gyógy- és strandfürdő részen 16 medence található, ebből 6 élménymedence.

A szaunapark beltéri szolgáltatásai:

• nyugalmat árasztó pihenőszoba látványkandallóval, fűtött padokkal, hang-, és fénytechnikai effektusokkal, melyek garantálják a vendégek relaxációját (ropogó tűz vagy tenger morajlás hanghatásokat kivetítőn képi elemek is kísérik)
• 2db 10-12 személyes infrakabin, jégkút, Kneipp-taposós skótzuhany, 16 személyes hangulatvilágítással rendelkező gőzkabin, tágas merülőmedence, lábfürdő és egy tágas finnszauna, melyben tovább élvezhetik a vendégek a pihenőben tapasztalt képi és hanghatásokat

A szaunapark szabadtéri szolgáltatásai:
(Almásy kastély cselédszárnya és a fürdő kupolás épülete között található):

• 2db 6személyes jakuzzi
• infralámpákkal melegen tartott pihenőterasz, ahol a vendégek puha takaróval melegedhetnek
• 30 férőhelyes finnszauna, mely Bástya szauna elnevezést kapta
• Casanova intimszauna, mely abban tér el az átlagostól, hogy ledes fényjátékkal és ízlésesen erotikus hangulatot árasztó dizájnnal láttuk el
• egyedileg kiépített kertpanorámás, sótéglával díszített szaunaház
• régi kort idéző merülő fadézsák, dézsazuhanyok
• szabadtűzzel rendelkező kandalló tengerparti hangulatot idéző kényelmes fotelekkel
• minden igényt kielégítő, központi vendéglátó egység koktélokkal, forralt borral, vitamindús italokkal és egészséges ételekkel

A szauna parkban minden nap különleges szaunafelöntések. Ezekről bővebben:

LÁTNIVALÓK

Gyulai Vár

A szabályos alaprajzú, belsőtornyos vár az eredetileg mocsaras-lápos területen, a Fehér-Körös árterületén, egy alig kiemelkedő hosszúkás szigeten épült. A több mint 600 éves gyulai vár, Közép-Kelet Európa egyetlen épen maradt síkvidéki gótikus téglavárának ódon hangulata megelevenedik a színházi előadások vagy jelmezes tárlatvezetés folyamán, s a rendezvények alkalmával kiváló alkalom nyílik arra, hogy Ön is részt vegyen a reneszánsz mindennapokban.

A vármúzeum változatos programokkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várja a látogatókat 24 teremben, több mint 600 m2-nyi kiállító-területen.

Közép-Európa egyetlen épen maradt gótikus síkvidéki téglavárának udvarán működik 1964 óta nyaranként a Gyulai Várszínház. A színház a július 2. és augusztus 12. között tartó szezonjában esténként a látványos történelmi dráma, az opera, az operett, a balett, a bábszínház, a komolyzene, a középkori udvari zene, a jazz, a népzene és a néptánc műfajainak legjobb előadásaival várják az idelátogatókat.

Gyulavári Kastély

A kúria és a park Gyulavári városrész belterületén található, a park területe mára alig 1,8 ha-ra zsugorodott. Gyulavári 1776-ban a Kétegyházi uradalomhoz tartozott, később önálló település lett, majd 1977. április 1-től közigazgatásilag Gyula városához tartozik. A kastélyban több kiállító terem várja az oda látogatókat: Erkel-terem, Himnusz-kiállítás, Kohán-terem, népművészeti bemutatótermek, Fenntartható fejlődés épülete, Tájhasználat, Halászat-terem, Pákásztanya, Vadászat, vadászterem, Ökogazdálkodás, Kápolna.

Erkel Emlékház

1810. november 7-én itt született Erkel Ferenc, a magyar Himnusz és a nemzeti opera megteremtője. A gazdag tárgyi és dokumentumanyagban Erkel Ferenc több relikviáját is megtaláljuk. A harmadik terem Erkel négy fiának a magyar zenei életben szerzett - bár kevésbé ismert, de elévülhetetlen érdemeire hívja fel a figyelmet. Erkel Ferenc korának kiváló sakkozója is volt, amit a Gyulán évente megrendezésre kerülő sakk emlékverseny a nevében őriz.

Ladics Ház

Az L alaprajzú, földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban. A gyulai Ladics-Ház az egykori megyei polgári elit különleges emléke, ahol 3 generáción át gyűjtötték a családi relikviákat, hagyatékokat. A múzeum 6 szobában mutatja be a 19-20. század vidéki polgári világát.

Százéves Cukrászda

Copf stílusú épület a 18. század végéből. Két utcára és térre néző emeletes sarokház. A 150 éves - hajdani Reinhardt cukrászda - biedermaier berendezése múlt századi hangulatot idéz. A régi cukrászműhelyből múzeumot alakítottak ki. A cukrászda ma is működő, kitűnő vendéglátóhely. Szabadkéményes Cukrászmúzeumában a korabeli cukrász eszközöket lehet megtekinteni, folyosóján időszaki kiállításoknak ad otthon.

Kohán Képtár

Az egykori Pavilon 1888-1889-ben épült kulturális rendezvények (hangversenyek, műkedvelő és színházi előadások, műsoros estek, táncmulatságok) számára. 1979- ben kapott benne helyet a gyulai születésű, Kohán György Kossuth-díjas festőművész életmű kiállítása.

Dürer Terem

A gyulai származású Dürer Albertről kapta a nevét. A múzeum időszaki kiállításoknak ad helyet. Lajos Ferenc grafikai gyűjtemény Lajos Ferenc, a neves grafikusművész, könyvillusztrátor hagyatékából, valamint kortársai alkotásaiból összeállított gyűjtemény várja a látogatókat a Corvin János Múzeumok Igazgatóságának épületében. Német Nemzetiségi Gyűjtemény

A gyulai németséghez kötődő, döntően történeti és néprajzi tárgyak gyűjteménye.

Rádiótörténeti Kiállítás

Egy nyugdíjas elektromérnök, Walssits Nándor 120 darabból álló, szakszerű gyűjteménye a magyar rádiózás kezdetei, a rövidhullámú amatőr rádiózás és az Orion gyár termékeiből. A kiállítás megtekintése nem csak hozzáértők számára élmény. A Magyarországon elsőként létesült magánkiállítás múzeumi keretek között ad betekintést a nyolcvan éves magyar rádiózás legizgalmasabb korszakának (1925-38) történetébe.

Húsipari Történeti Kiállítás

A Corvin János Múzeum és a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesülete közreműködésének köszönhetően egykori helyére, a Vágóhíd épületébe került a gyulai hentes ipar kézműves korszakát és a nagyüzemi termelés kialakulását bemutató gyűjtemény. Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság bemutató háza 5700 Gyula, Városház u. 25.

Gyulai tűs gát bemutató

A Fehér-Körös szabályozásakor víz nélkül maradt meder /ma Élővíz-csatorna/ vízpótlása, Gyula, Békéscsaba és Békés városok vízellátása érdekében épült meg a gyulai tűs gát 1896-ban. A létesítmény 102 évig üzemelt, ezután elbontásra került és helyére korszerű tömlős gát épült. Az országosan is egyedülálló műszaki emlék megörökítésére az új kezelőépületben bemutatószobát hozott létre a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, melyben tablókon, maketten látható a több mint száz éves létesítmény története és azok eredeti fotó- és tervdokumentumai is. Az épülettől nem messze, a parton elhelyezésre került a tűs gát eredeti elemeinek egy része, ahol közvetlenül megtekinthető ez a különleges, ma már nem alkalmazott tűs gát szerkezet.

Tanyamúzeum

A Gyula határában természetvédelmi területté nyilvánított pusztán található a gyulai parasztok önkéntes adományaiból létrehozott Tanyamúzeum. A természetvédelmi terület sajátos növény- és madárvilágával vonzza a tudományos kutatók és a természetet kedvelők érdeklődését. A múzeum közel 2000 darabos gyűjteménye a századfordulón és a század első felében élő parasztok életét és termelési kultúráját mutatja be. Egész napos programot kínál az üzemeltető: lovaglás, kocsikázás, csikós bemutató, méneshajtás, versenylovak, szürkemarhák, bivalyok, juhok, háziállatok megtekintése, lovas oktatás, gyalogtúra, egytálételek, csoportoknak komplett program, sőt, szálláslehetőség is igénybe vehető.

Almásy-kastély

A várral átellenben, a várkert jobb oldalán áll a környék egykori földesurainak kastélya. Nevezik Wenckheim-kastélynak is, mivel a Wenckheim család meghatározó szerepet töltött be a kastély építtetésében. Az utolsó földesúr, aki a kastélyban élt, gróf Almássy Dénes volt, azóta hívják a kastélyt Almásy-kastélynak. A barokk stílusú, copf stílusjegyekkel átszőtt manzárdtetős épület műemlék. A kastély jelenleg nem látogatható, azonban a cselédszárnya és a kertje időszakosan rendezvényeknek ad otthont.

Városháza

A Petőfi tér legszebb épülete. Az egykori Megyeházát az 1770-es évék végén kezdték el építeni barokk stílusban. Száz év múlva, 1874-ben az épület bővítve lett, s így később kapta meg mai arculatát. A többszöri átépítés után késő barokk stílusú épület klasszicista részletekkel, műemlékileg védett. A díszterme az egykori megyei közgyűlések színhelye volt, melynek mennyezetén Békés megye településeinek stukkóból készült, festett címereit helyezték el.

Józsefvárosi római katolikus templom

Az idetelepült németek a mai templom helyén, az egykori gyulalegelőn építették fel első kápolnájukat. 1754-ben új templomot emeltek, azt 1863-ig használták. A jelenlegi késő barokk, klasszicista és romantikus részlettel készült templomot Nuszbeck József gyulai építész tervezte és kivitelezte. Az 1866-ig tartott építkezésnél beépítették a régi kápolna anyagát és állítólag a középkori ferences templom faragott köveit is.

Belvárosi római katolikus templom

A főoltárkép az 1778-as évből, a szeplőtlen Szűzanyát ábrázolja. A Szent Anna, Szent György, Szent Ferenc oltárképeket egy XVIII. századi ismeretlen mester készítette, a Szent József mellékoltárképét Ferracuti (dán) mester készítette 1781-ben. A főoltár és a mellékoltárok terveit Hillebrandt készítette. A főoltárt és a szentségházat Brendt János, gyulai asztalos kivitelezte 1867-70-ben. Harruckern Ferenc János síremléke 1777-ből a szentély előtt a templomhajó jobb oldali falában, Martin --Schmidt bécsi szobrász alkotása -, a feliratait Migazzi püspök fogalmazta. A kegyúr, Harruckern Ferencet ábrázoló dombormű Martin Fischer bécsi szobrász alkotása. Az 1801"-es tűzvészkor ez a templom is Leégett Kijavítják 1804-ben, felújítják 1863-ban. Az 1895-ös helyreállítás alkalmával a fedélszéket kicserélik és az újonnan készült torony vörösréz fedést kap. Egyhajós, homlokzati toronnyal, félkörív záródású szentéllyel épült a templom.

Szent Miklós templom

Az első templomot a török idejéből Gyulán maradt rácok építették 1721-ben. A mai román ortodox templomot 1802-ben kezdték építeni és 1812-re fejezték be. 1997-ben a magyarországi román ortodox egyházak élére felállították a gyulai ortodox püspökséget, s a templom bazilika rangot kapott. Építészeti stílusát tekintve barokk, klasszicista részletekkel. Műemlék. Díszesen faragott ikonosztázának szobrászati munkája ismeretlen művész alkotása. Ikonosztáza az ortodox templomok klasszikus beosztását követi.

Szentháromság kápolna

Az 1738. évi pestis járvány elmúltával fogadalmi kápolnának építették. A többszöri átépítés után mai formáját 1817-ben kapja; ekkor építik a tornyot, a kórust és ekkor vásárolják az orgonát is.

Kálvária-kápolna – Kálvária domb

Dombon álló, patkó alaprajzú, egyszerű, barokk stílusú építmény. Harruckern Ferenc építette 1760-ban.

Református templom

A templom 1791-1795 között építették. 1801-ben leégett, később helyre állították, majd bővítették. Műemlék jellegű. A templombelső a református templomok puritánságát követi.

A VÁROS GASZTRONÓMIAI KÜLÖNLEGESSÉGEI

Gyulai kolbász

A Gyulai kolbász hírnevét egy kis családi vállalkozás alapozta meg a 19. század végén, míg a csabai kolbászt hasonló időszakban kezdték gyártani. 1882-ben nyitott gyulai szatócsüzletében Balogh József saját készítésű házi kolbászt, szalonnát és disznósajtot is árusított, elsősorban a közeli laktanyában állomásozó huszárzászlóalj megrendelésére. Jutott azonban a termékekből sógora pesti fűszerüzletébe, és küldött egyik barátjának Párizsba is. Utóbbi beszélte rá, hogy az egyedi ízű kolbászt nevezze be az 1910-es Brüsszeli Világkiállításra, ahol a "Gyulai kolbászként" bemutatott terméket nyomban aranyéremmel jutalmazták. A nagyüzemi gyártás azonban már Stéberl András aranykoszorús hentesmester nevéhez fűződik, aki a kolbászkészítés fortélyait Balogh József műhelyében ismerte meg, ahol segédként dolgozott a tízes évek elejéig. 1914-ben nyitotta meg Gyulán saját üzletét és kisüzemét, amelyben tíz évvel később már 70 munkást alkalmazott. Időközben azonban a jól csengő Stéberl név alatt - 1935-ben a Brüsszeli Világkiállításról aranyéremmel tért haza - mások is próbálkoztak kolbászt forgalmazni, ezért Stéberl az általa használt címkét 1930-ban védjegyként is bejegyeztette. Az üzemet a későbbiekben a városon belül többször is áthelyezte, majd 1940-ben megvette a Szikra Gyufagyár épületét, ahol már modern gépekkel felszerelt "házi hentesáru-, szalámi és konzervgyárat" rendezett be. A háború alatt tönkrement gyárat 1948-ban államosították, s a Békés Megyei Húsipari Vállalat része lett. Az éveken át működött régi gyárépület mellett 1978-ban adták át a környék egyik legnagyobb beruházásaként épült új húskombinátot.

A bárdoson átvezető hidat a mindenkori gyulai földesúr tartotta karban. Mária Terézia 1743-ban kelt szabadságlevelével felhatalmazta a földesurat, hogy vámot szedjen. A vámszedés és a karbantart folyamatos nézeteltérést eredményezett, emiatt a város elhatározta, hogy kőhidat épít. 1803-ban a megyei közgyűlés a vármegye mérnökét, Vertich Józsefet bízta meg a híd terveinek az elkészítésével. A négy boltozott nyílású, három középpilléres híd 1807-ben készült el, ma is használatban van.

Cadeau Bonbon

A bonbont a mai napig körüllengi az egyediség, a különlegesség varázsa, készítésében ma is nagy szerepet játszik az alkotó fantázia és a kreativitás. A legjobb bonbonok - akárcsak a minőségi borok - a tökélyre fejlesztett kézművesség eredményei, ízük semmi mással nem téveszthető össze. A gyulai Kézműves Cukrászdán belül működő CADEAU Bonbon Manufaktúrában 1998 óta készülnek bonbonok, melyek az évek során egyre meghatározóbbak lettek tevékenységünkben. Immár több, mint 80 féle rendkívül magas minőségű bonbont készítenek, melyek formai megjelenésükben és felhasznált alapanyagaikat tekintve is egyedülálló választékot nyújtanak. A paletta a klasszikus és a modern francia, belga, olasz iskola remekeiből áll, de megtalálhatóak a békebeli magyar receptek alapján készült ízbombák is. Legfontosabb nyersanyagok a kitűnő minőségű belga csokoládé mellett, a finom -és nem mellékesen magyar gyártmányú- marcipánok, a valódi nugátok, a ropogós grillázsok, és a nagy gonddal válogatott likőrök, párlatok, melyek a magas szakmai felkészültséggel és a szükséges alázattal kombinálva alkotják a Kézműves CADEAU bonbont.

Harruckern Gyulai Pálinka

A BÁRÓ VISSZATÉRT!
Az első gyulai pálinkafőzdét Harruckern János György alapította meg 1731-ben. Az általa elindított, közel 300 éves hagyomány folytatója a Báró Harruckern Gyulai Pálinka Manufaktúra Kft. Illatos, ízes gyümölcsökből főzik a tiszta, finom, 100%-os párlatokat melyeknek, 20 - 22 °C fokon kóstolva, minden egyes cseppjében ott érezhető a gyümölcs bársonyos lelke. Mit is tehetnénk hozzá mindehhez? Csak egy szót: Proszit!

RENDEZVÉNYEK

2010 Erkel Ferenc Bicentenárium Egész évben Erkel Ferenc, a Himnusz zeneszerzőjét, a Magyar Nemzeti Opera megteremtőjét ünnepeljük, hiszen 200 éve Gyulán született a híres zeneszerző.

2010 Kohán György Centenárium

Kohán György, Kossuth-díjas festőművész 100 évvel ezelőtt, Gyulán látta meg a napvilágot. Ebben az évben rendezvények sokaságával emlékezünk a művészre.

2010. július 2 – augusztus 12.

- Gyulai Várszínház 47. évad programja, Összművészeti Fesztivál
- PROHUN 500 Terep-rallye
- Körrepülő Modellek Világbajnoksága
XX. Végvári Esték
Tűzijáték a várnál

2010. augusztus

• 2010. augusztus 6. XII. pART Alkotó-Körös Szabadtéri Tárlat
• 2010. augusztus 7. VIII. Gyula Kupa Nemzetközi Vadász-íjász Verseny
• 2010. augusztus 13-15. IV. Várkerti Vigasságok
• 2010. augusztus 28. Lampionos Utcabál
• 2010. augusztus 20. A Magyar Államalapítás Ünnepe
• 2010. augusztus 20-22. Minden Magyarok XVI. Néptáncfesztiválja
• 2010. október
• 2010. október 7-8. Gyulai Diák Napok
• 2010. október 28-november 6. Erkel Sakk emlékverseny
• 2010. november
• 2010. november 28-december 19. Városi Advent
• 2010. december
• 2010. december 10-12. III. Gyulai Méz- és Mézeskalács Nemzetközi Fesztivál
• 2010. december 17. Karácsonyi Koncert
• 2010. december 31. Szilveszteri utcabál

VÁROSTÖRTÉNET

Gyula első hiteles említése Károly Róbert 1313-ban kelt két oklevelében történik, amelyeket a kiskirályok ellen hadakozó király Gyulamonostorán (Julamonustra) keltezett. A város helyén tehát monostor állt. Két évtized múlva,1332-ben már Gyula néven szerepel a település.

Minden bizonnyal Károly Róbert szervezte meg a gyulai uradalmat, amely mint gazdasági központ nagy szerepet játszott a kis település felemelkedésében. (A megyeszékhely ekkor még Békés volt.) A gyulai uradalom 1387-ben magánkézre kerül. A főurakkal viaskodó Zsigmond király Losonczy László erdélyi vajdának adományozta, hogy ezzel megnyerje támogatását.

A család kihaltával Zsigmond 1403-ban Maróti János macsói bánnak adja. Maróti tovább bővíti az uradalmat: 1418-ban már 78 birtokrész tartozott hozzá Gyulától Kunágotáig, s három mezővárosból irányították: Gyuláról, Békésről és Simándról.

A török-magyar harcok gyakran pusztították a vidéket, mert Gyula száz évig török végvár maradt. A 16. század végén zajló tizenöt éves háború először végzett teljes pusztítást a Körös- Maros közén. A török telepítéssel próbálta gyarapítani megfo- gyatkozott adózóit, s a Délvidékről hozott telepeseket az elhagyott falvakba. A vár és a város csak 1695 januárjában szabadult fel. Ekkorra 27 mai település állt lakatlanul Békés megyében. A 129 éves török uralom után újra kezdődhetett az élet. Az abszolutizmustól a monarchia felbomlásáig (1849-1918) A szabadságharc bukása után osztrák önkényuralom következett az országban. Békés megye élére is királyi biztos került. 1851- től Békés és Csanád megyéket egyesítették és 1860 végéig Gyuláról irányították. Az élet csak lassabban vált szabadabbá. 1852-ben a grófi lovardában színielőadásokat tartottak, egyik előadásukat a nyári szünetben itthon tartózkodó Erkel dirigálta.

A Reinhardt cukrászdának (a mai Százéves cukrászda) csak 1854-ben engedték meg, hogy egy magyar és egy német nyelvű újságot járathasson. 1857-ben nyílt meg újra a Kaszinó. Bár az osztrák önkényuralmat elítéljük, néhány alkotása maradandónak bizonyult. 1857-ben sikerült a német-gyulaiakkal az egyezséget megkötni, s június 15-én aláírták a két város egyesítésének jegyzőkönyvét. Németgyula különállása 123 év után megszűnt. Bonyhádi Gyula megyefőnök szorgalmazására építették tovább a kövesutat a Bárdos hídjától a Fehér-Körös hídjáig. A trianoni békeszerződés érzékenyen érintette Gyula gazdasági életét. A gazdasági hátteret jelentő 30 község közül csupán négy maradt meg az ország területén, nyugati és déli irányban pedig Békéscsaba vonzáskörzete érvényesült. A helyi mezőgazdaság sajátossága volt a bolgárkertészet meghonosodása és továbbfejlesztése. Az első bolgárok az 1890-es években jelentek meg a városban, 100-200 négyszögöles kertekben folytatva az öntözéses gazdálkodást. A gyulaiak eltanulták és továbbfejlesztették a kertészkedést, ekkor váltak országos hírűvé Gyula kertészei. A magyar "bolgárkertészek" nagyobb területet kapcsoltak be az öntözésbe, sőt megjelent a melegházi kertészet is. 1935-ben már 68 gazdaságban 146 holdat öntöztek. "Jólesik végigmenni a Körös partján, búgnak a motorok, csobog a víz az aszott földeken, a kopár augusztusi kánikulában gyönyörű konyhakertek virulnak "- írja e korban Féja Géza.

1950-ben a megyeszékhely átkerült Békéscsabára, közel egy évtized telt el, mire kialakult a város új „profilja”. A gyógyvíz megtalálása után a szerencsés adottságok és a tudatos városfejlesztés eredményeképp egy évtized alatt a gyulai Várfürdő berobbant a hazai gyógyüdülés élvonalába.

Az ipart korábban a mezőgazdasági cikkeket feldolgozó és a lakosság szükségleteit kielégítő üzemek képviselték: húsüzem, malomipar, harisnyagyár, bakancsgyár, tejipar. (1990 után csak a húsüzem maradt meg.)

A közlekedés is sokat változott. A Béke sugárúton a 20. század eleje óta végigdöcögő kisvonat 1961-ig szállította utasait, helyette ma már autóbuszjáratok bonyolítják le a helyi tömegközlekedést. 1963-ban, közel két évtizednyi szünetelés után, ismét létrejött a vasúti közlekedés a szomszédos Nagyszalontával. 1971-ben nyílt meg a város határában a közúti átkelőhely Romániába, az eltelt évtizedek alatt forgalma sokszorosára nőtt. Az 50-es évektől megindult a bevándorlás, majd az 5000 lakosú Gyulavárival való egyesülés (1977) után a város lakossága ma eléri a 33.000-et.

Az ezerarcú Gyula

A város vonzerejét, a városfejlődést lényegesen befolyásolja az idegenforgalom gyors fejlődése. A restaurált vár eleve vonzotta a látogatókat, s nemrégiben fejeződött be a vár felújítása (2005) és megnyílt az új, reprezentatív várkilátás.

Befejeződött a Várfürdő rekonstrukciója, eredményeit élvezheti a fürdővendégek. A Várfürdő környéke nyáron hatalmas idegenforgalmi centrum, nyüzsgő emberáradattal, megszámlálhatatlan járművel.

Egyre több a fesztiváljellegű rendezvény a maga látványosságával, tömegeket mozgató vonzerejével. Gyakoriak a tudományos konferenciák is, amelyekre a jelentős szállodai kapacitás és a környezet teszi alkalmassá városunkat. Folyamatosan bővül Gyula kínálata apartmanokkal, panziókkal és szállodákkal. A meglévő 3 csillagos szállodák kihasználtsága mellett megnőtt az igény a luxus iránt. A magas minőséget képviselve, 2010 év végére már 4 négycsillagossal szállodával bír városunk.

A város központja az utóbbi években látványosan megváltozott. Sétálóutcát, szökőkútrendszert alakítottak ki a Belvárosban, tízezernyi virág szegélyezi az utcákat, s az évek munkájának eredménye, hogy Gyula 2007-ben a Virágos Magyarországért I. helyezettje lett a város kategóriában. A következő évben pedig újabb kitüntetés érte: A 700 éves múlt, a gondosan őrzött történelmi emlékek, a város vonzóbbá tételéhez érkezett uniós források kiemelkedő felhasználása, a minőségi városközpont építés, a gondos közgyűjtemény-támogatás, a gazdag kulturális rendezvények eredményeképpen 2008-ban elnyerte a Kultúra Magyar Városa 2008 címet.

Forrás: utisugo.hu