A konferencia előadásai átfogó betekintést nyújtottak helyi és nemzetközi kezdeményezésekbe, bevált gyakorlatokba, valamint a környezeti kihívásokra adott tudományos, szakpolitikai és gyakorlati válaszokba. A találkozó különös jelentőséggel bírt, mivel lehetőséget biztosított szakértők, döntéshozók, civil szervezetek és helyi közösségek képviselői számára a tapasztalatcserére és közös gondolkodásra egy élhetőbb és fenntarthatóbb jövő érdekében.
Természetvédelmi stratégiák és ökoturisztikai lehetőségek
Bojan Radulov előadásában Zrenjanin környékének védett természeti értékeit ismertette, kiemelve a természetvédelmi intézkedések intézményes kereteit és a „Rezervati prirode Zrenjanina” szervezet szerepét. Részletesen bemutatta a város három kiemelt jelentőségű területét: a Ritovi Donjeg Potisa különleges természetvédelmi területet, a Carska bara komplex ökoszisztémát, valamint a Rusanda természetparkot.
Az előadás rámutatott a területek gazdag flórájára és faunájára – a vízinövényektől és halfajoktól kezdve a védett madár- és emlősfajokig –, valamint az ökoturizmusban rejlő lehetőségekre, mint a madármegfigyelés, vízitúrák, fotószafari és természetjáró programok. Zrenjanin városa a biodiverzitás védelmét és a fenntartható turizmus fejlesztését hosszú távú stratégiai prioritásként kezeli.
Ana Seke „Fenntartható városok és biodiverzitás-védelem” című előadásában Szerbia EU-zöldprogramokhoz kapcsolódó fenntarthatósági intézkedéseit ismertette. Bemutatta a vizes élőhelyek és védett területek helyreállítását célzó projekteket, különös tekintettel az inváziós fajok visszaszorítására és a biológiai sokféleség megőrzésére. Kiemelte a Zrenjanin, Belgrád és Újvidék részvételével megvalósuló városi programokat, amelyek a zöld infrastruktúra fejlesztésére, a körforgásos gazdaság támogatására és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások bevezetésére épülnek. Az előadás hangsúlyozta a közösségi részvétel és a természetalapú megoldások szerepét az éghajlatváltozással szembeni alkalmazkodóképesség erősítésében.
Vasilija Stanić az Európai területi együttműködési programok szerbiai tapasztalatait ismertette, kiemelve a környezetvédelemre és biodiverzitás-megőrzésre irányuló projekteket. Konkrét példák között szerepelt a magyar–szerb partnerségi projekt a pannon füves területek és madárfajok védelmére, a román–szerb „Vízügyek őrei” program, valamint a horvát–szerb BIOSOL és BIOSOL+ kezdeményezések. Az előadás rávilágított arra, hogy a programok nemcsak környezeti eredményeket hoznak, hanem erősítik a régiók közötti együttműködést és a társadalmi tudatosságot is.
Innováció és közösségi kezdeményezések
Edi Darusi és a Need for Green csapata a „Lélegző buszmegállók” projektet mutatta be, amely zöldtetők kialakításával kívánja javítani a városi biodiverzitást és levegőminőséget. A növények alkalmazása fenntartható és alacsony karbantartási igényű megoldást kínál. A projekt egyszerre szolgálja a környezetvédelmet, az esztétikai értékteremtést és a közösségi szemléletformálást.
Baranyai Tamás előadásában a biodiverzitás és fenntarthatóság összefüggéseit elemezte, hangsúlyozva az ökoszisztéma-szolgáltatások – tiszta levegő, víz, talajtermékenység, beporzás – jelentőségét. Bemutatta a legfontosabb fenyegetéseket és a lehetséges válaszokat, többek között a fajvédelmet, genetikai monitorozást és ökoszisztéma-helyreállítást.
Szilágyi Tamás a mesterséges intelligencia szerepét vizsgálta a biodiverzitás-védelemben, kiemelve az AI technológiai előnyeit és etikai dilemmáit. Rámutatott arra, hogy a technológiai megoldások csak demokratikus és részvételi keretek között alkalmazva lehetnek valóban hatékonyak.
Hajnal Edit a természeti erőforrások, a biodiverzitás és a mentális jólét kapcsolatát elemezte, bemutatva az „erdei tudat” koncepcióját és az Attention Restoration Theory gyakorlati alkalmazását.
Jelenfi Péter a természeti és kulturális örökség integrált fenntarthatósági megközelítését ismertette, hangsúlyozva az Európai Zöld Megállapodás és az Új Európai Bauhaus által kínált keretrendszerek jelentőségét.
Városi jó gyakorlatok
Burista Csilla Csíkszereda biodiverzitás-védelmi intézkedéseit ismertette, különös tekintettel a zöldterületek fejlesztésére és a közösségi programokra.
Szászné dr. Várkonyi Adrienn Gyula zöldterület-fejlesztési stratégiáit mutatta be, beleértve a Natura 2000 területek védelmét, közösségi faültetési programokat és biodiverz évelő ágyások kialakítását.
Zsolt Tömő a fenntarthatóság és prevenció felsőoktatásba történő integrálását ismertette a Gál Ferenc Egyetem példáján keresztül.
Mihajlo Manigodić a fiatalok szerepét hangsúlyozta a fenntartható átmenetben, bemutatva a nagybecskereki ifjúsági programokat és közösségi kezdeményezéseket.
Komoróczki Aliz Gyula fenntartható turisztikai programjait ismertette, kiemelve az egészség-, mozgás- és kultúra-alapú városfejlesztési modellt.
A konferencia átfogó képet nyújtott a természeti erőforrások és a biodiverzitás védelmének aktuális kihívásairól és lehetőségeiről. Az esemény erősítette a nemzetközi szakmai együttműködést, elősegítette a tudásmegosztást, és hozzájárult a fenntartható városfejlesztési stratégiák integrált megközelítésének elmélyítéséhez. A rendezvény sikeresen szolgálta a projekt célkitűzéseit, megalapozva a további szakmai együttműködést és a közös fenntarthatósági kezdeményezések fejlesztését a partnertelepülések között.
- Web: www.sucomnet.com
- Facebook: https://www.facebook.com/profile.php?id=61570502368306
- Youtube: https://www.youtube.com/@SUSCOMNETproject
A „Természetes erőforrások és a biodiverzitás védelme” című esemény a SUSCOMNET-projekt keretében valósult meg, az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség támogatásával, a „CERV-2023-CITIZENS-TOWN-NT” program részeként, a 101138675 számú támogatási megállapodás alapján.
Gyula, 2025. szeptember 29.
Hajnal Edit
projektkoordinátor
