Megnyitó és városi stratégiai keretek
A konferenciát Korodi Attila, Csíkszereda város polgármestere nyitotta meg, aki bemutatta a város fenntartható fejlődési stratégiáját. Hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóság hatása különösen a kisebb városokban mérhető, ahol a közösségi következmények közvetlenül érzékelhetők. Ismertette, hogy az infrastruktúra megújítását követően Csíkszereda fejlesztési fókusza az életminőség javítására, a környezettudatos szemlélet erősítésére és a közösségi részvétel bővítésére helyeződött. A város a „tudatosan okos város” koncepcióját követi, azaz a digitalizáció és az ökotudatos tervezés nem öncél, hanem a mindennapi városi élet egyszerűsítését és egészségesebbé tételét szolgáló eszköz. A polgármester kiemelte, hogy a fenntarthatóság társadalmi felelősség, amely a gazdaság, a közösség és a természeti környezet egyensúlyára épül.
Fenntartható tervezési elvek és jó gyakorlatok
Albert Sándor, Csíkszereda főépítésze a fenntartható várostervezés történeti és elméleti hátterét ismertette. Előadása a várostervezés filozófiai gyökereitől a korszerű digitális modellezésig vezetett, és kiemelte a „3–30–300 elv” gyakorlati jelentőségét: minden lakos lásson legalább három fát, a település lombkoronával fedett területe érje el a 30%-ot, és mindenki 300 méteren belül elérjen egy zöldterületet. Csíkszereda példája azt igazolja, hogy a városi élhetőség és a biodiverzitás erősítése egymással összhangban valósítható meg.
Béres István, Gyula város főépítésze a fenntartható városfejlesztés jogi és intézményi hátterét elemezte. Áttekintést adott a magyar építési szabályozás fejlődéséről, és bemutatta, miként formálta a jogi környezet a városképet és a fejlesztési döntéseket. Gyula példáján keresztül rámutatott, hogy a történeti városmag megőrzése a modern várospolitika szerves része, amely képes egyensúlyt teremteni a kulturális örökség védelme és a jövő kihívásai között. Üzenete szerint a fenntartható építészet nem kizárólag műszaki kérdés, hanem jogi és etikai felelősség is.
Molnár Csaba, a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. képviseletében a fenntartható városüzemeltetés gyakorlati megoldásait ismertette. Bemutatta a hulladékgazdálkodás, a zöldterület fenntartás, a csapadékvíz kezelés és az energiahatékonysági beruházások területén végzett munkát. A napelemes rendszerek, hőszivattyús megoldások és az újrahasznosított építőanyagok alkalmazása jól példázza, miként érvényesíthetők a körforgásos gazdaság elvei a városi mindennapokban, környezeti és gazdasági előnyöket egyaránt teremtve.
A szekció zárásaként Puskás János, Nagybecskerek város tanácsnoka a „Green Zrenjanin – Zelena Agenda 2025” program eredményeit mutatta be. Ismertette a megvalósult beruházásokat – többek között ivóvízkezelő fejlesztéseket, a Bega folyó rehabilitációját, légszennyezettséget mérő hálózat telepítését, valamint nagyszabású faültetési programokat. Kiemelte, hogy a környezetbarát fejlesztések nem csupán technológiai korszerűsítések, hanem a közösségi szemléletformálás és a helyi felelősségvállalás eszközei is.
Vízgazdálkodás, egészség és körforgásosság
Bogáti Csaba, a Harvíz Rt. vezérigazgatója Csíkszereda fenntartható vízgazdálkodási modelljét ismertette. Bemutatta, hogy a regionális szolgáltatási hálózat ma több mint 150 000 ember ellátását biztosítja, miközben a környezeti terhelés csökkentése – különösen a szennyvízkezelés, iszaphasznosítás és energiahatékonyság területén – kiemelt cél. A GIS- és SCADA-rendszerek a működés valós idejű monitorozását teszik lehetővé, a naperőművek pedig a telephelyek energiaigényének jelentős részét fedezik. Az előadó hangsúlyozta: a víz nem csupán technikai, hanem ökológiai és társadalmi erőforrás is, amely hosszú távú, felelős szemléletet igényel.
Baranyai Tamás okleveles orvosi biotechnológus „Fenntarthatóság az emberi testben – épített test, élő gépezet” című előadásában az emberi test működését a városok fenntarthatóságával állította párhuzamba. Rámutatott, hogy a városi rendszerek csak akkor működhetnek hosszú távon, ha képesek az önszabályozásra, regenerációra és alkalmazkodásra. Üzenete szerint a fenntarthatóság nem kizárólag környezeti kérdés: egzisztenciális és kulturális dimenziója is van.
Hajnal Edit, okleveles emberi erőforrás tanácsadó, a projekt koordinátora a „Healing Cities – A közösség a mentális egészség és a fenntartható városok alapja” című előadásában a fenntarthatóság és a mentális jóllét kapcsolatát elemezte. Kiemelte, hogy a városi terek pszichológiai környezetet is jelentenek: a természet közelsége, a közösségi terek és a társas kapcsolatok csökkentik a stresszt és javítják az életminőséget. Rámutatott arra, hogy a jóllét egyik legerősebb forrása a közösségi kapcsolódás, amely a fenntartható városfejlesztés egyik alapfeltétele.
Dr. György Otilia „Hogyan válhat egy város körforgásossá?” című előadásában a városi körforgásosság elméletét és megvalósításának lépéseit ismertette. A lineáris, fogyasztásközpontú modell helyett a „9R” szemlélet (pl. újragondolás, csökkentés, újrahasználat, javítás, újrahasznosítás) alkalmazását javasolta. Kiemelte, hogy az önkormányzatok meghatározó szereplők a körforgásos átmenetben, amely tervezési, végrehajtási és beruházási szakaszokban valósítható meg.
Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere „Egészséges város, fenntartható közösség” című előadásában a helyi prevenciós és oktatási programok tapasztalatait mutatta be. A „Boldog Iskola” kezdeményezés a pedagógusok, diákok és szülők mentális egészségét támogatja, és követhető mintát kínál. Az alpolgármester hangsúlyozta: a fenntartható város nem csupán zöld beruházások összessége, hanem olyan közösség, ahol az egészség, az empátia és a szolidaritás alapértékek.
Oktatás, kritikai megközelítés és örökség
Dr. Beke Szilvia, a Gál Ferenc Egyetem dékánhelyettese „Fenntartható várostervezés – fenntartható oktatás” című előadásában kiemelte, hogy a felsőoktatás a városi ökoszisztéma része, nemcsak tudást ad át, hanem értékalapú szemléletet is közvetít. Bemutatta, hogy intézményi programok – például a Nyugdíjas Akadémia és az Egyetemi Kávézó – miként erősíthetik a generációk közötti tudásmegosztást és a közösségi kapcsolódást.
Fodor György középiskolai tanár a közoktatás és a civil szervezetek együttműködésének jelentőségét hangsúlyozta. Rámutatott: a fenntarthatóság tanítása nem kizárólag intézményi feladat, hanem a közösségi tanulás terepe, ahol a projektalapú módszerek valós társadalmi tapasztalatot adnak, és erősítik az ökológiai, illetve társadalmi felelősséget.
Dr. Szilágyi Tamás tudományos munkatárs (PTE) „Digitális urbanizmus és az irányítás mítosza” című előadásában kritikai nézőpontból vizsgálta az okos város koncepcióját. Kiemelte, hogy az adatvezérelt optimalizálás ígérete könnyen irányítási illúziót teremthet, miközben új társadalmi kontrollformákat is létrehozhat. Hangsúlyozta, hogy a fenntartható városfejlesztésnek az emberi léptéket, a szabadságot és a közösségi döntéshozatalt kell középpontba állítania.
Jelenfi Péter filozófus és kultúrakutató „Örökség mint erőforrás” című előadásában a városi identitás és emlékezet szerepét elemezte. Rámutatott, hogy a kulturális örökség nem a múlt „terhe”, hanem a jövőt formáló erőforrás. A város akkor marad élhető, ha képes saját történetét megőrizni és újraértelmezni.
A nap záró előadását prof. Nemeskéri Zsolt tartotta „Társasjátékok a fenntartható városfejlesztés szolgálatában” címmel. Bemutatta, hogy a komoly játékok és szimulációk miként segíthetik a várostervezés összetett dilemmáinak megértését. A szereplők közösen „próbálhatják ki” a döntések következményeit, ami erősíti a párbeszédet, a bizalmat és az együttműködést.
A csíkszeredai konferencia egyértelműen megmutatta, hogy a fenntarthatóság nem kizárólag technikai, gazdasági vagy várospolitikai kérdés, hanem átfogó társadalmi változás folyamata. A résztvevők és előadók hangsúlyozták, miszerint a jövő városa akkor lehet valóban élhető, ha a természet, az emberi közösségek és a technológia egyensúlyban működik, és a döntéshozatal az életminőséget, a közösségi jóllétet és a kulturális folytonosságot tekinti irányadónak.
A testvérvárosi együttműködések ebben kulcsszerepet töltenek be: gyakorlati és szemléleti „hidakat” építenek a közösségek között. A Gyula, Csíkszereda, Kovászna, Komárom, Wągrowiec és Nagybecskerek közötti partnerség példája azt igazolja, hogy a fenntartható átmenet közös gondolkodással, egymástól tanulással és tapasztalatcserével valósítható meg – nemzeti határokon túlmutatóan.
- Web: www.sucomnet.com
- Facebook: https://www.facebook.com/profile.php?id=61570502368306
- YouTube: https://www.youtube.com/@SUSCOMNETproject
„A fenntartható városi tervezés” című esemény a SUSCOMNET-projekt keretében valósult meg, az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség támogatásával, a „CERV-2023-CITIZENS-TOWN-NT” program részeként, a 101138675 számú támogatási megállapodás alapján.
Gyula, 2025. október 20.
Hajnal Edit
projektkoordinátor
