Gyulai Hírlap - Kiváló Polgár kitüntetést kapott Póka György festőművész, művésztanár március 15-én

Görgényi Ernő köszöntőjében úgy fogalmazott: „az 1848–49-es forradalom és szabadságharc halhatatlan és megunhatatlan története a legszebbek közé tartozik”.

Aláhúzta: a béke, a szabadság és a nemzeti függetlenség olyan eszmék, amelyekért minden korban lelkesedni lehet, amelyek szükségességében egyetértésnek kell lennie minden időben, és amelyeket éltetni kell.

„Ezt mi, magyarok, a zsigereinkben érezzük, ezt a tudást a génjeinkben hordozzuk” – jelentette ki, hozzátéve, hogy „a világnak pontosan azon a helyén élünk, amelyet mindig, minden történelmi korban fenyeget az idegen elnyomás”.

„Megtanultuk, hogy hol Kelet, hol Nyugat ellen kell kiállnunk magunkért. Néha pedig minkét irányba” – mondta, hangsúlyozva, hogy „magunkért és nemzetünkért kiállni csak egyenes gerinccel lehet”.

A díjazottakról szólva leszögezte: az ünnepségen olyan gyulai polgárok vehetnek át kitüntetést, „akik hosszú évek békés és eredményes alkotómunkájával szolgálják a gyulai közösségeket, ezáltal egész városunkat, édes hazánkat”.

A köszöntő után a városvezető átadta a képviselő-testület által adományozott önkormányzati elismeréseket.

Kiváló Polgár kitüntetésben részesült Póka György festőművész, művésztanár a hivatása gyakorlásán keresztül szerzett elévülhetetlen érdemeiért, több évtizedes, a város hírnevét öregbítő odaadó alkotómunkásságáért.

A laudációban felidézték: a díjazott az Egri Tanárképző Főiskola magyar–történelem–rajz szakán kezdte meg felsőfokú tanulmányait, de családja költözése miatt átiratkozott a Szegedi Tanárképző Főiskolára. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, a gyulai származású Meskó Annával. A diploma megszerzése után a gyulai Munkácsy Mihály ipari szakközépiskolában helyezkedett el rajzpedagógusként, a szobafestő-, mázoló- és tapétázótanulókat oktatta közel négy évtizeden át. Képzőművészeti alkotótevékenységét a tanítás mellett folytatta; mesterei Vinkler László, Cs. Pataj Mihály, Fischer Ernő voltak. Műveit főként az alföldi régió városaiban mutatta be 1964-től, egyéni és kollektív tárlatokon, gyakran Meskó Anna társaságában. Drámai témájú festményein az alföldi népéletet és tájat ábrázolja, kisgrafikái és ex librisei alkalomhoz kötődnek, népművészeti motívumokat dolgoznak fel. Maga is ismert ex libris gyűjtő, mintegy tízezer kisgarfikai lapból álló kollekció tulajdonosa; gyűjteményéből már több kiállítást is rendeztek. A zománcképek öntését 1966-ban, a főiskola utolsó évében kezdte el Fischer Ernő alkotómunkássága nyomán. Ezzel a technikával készültek később Teremtés sorozatának fehér madaras zománcképei. Évente közel ezer képet alkot, melyek többségét elajándékozza, mert hiszi, hogy Isten az adakozást látja és visszaadja.

A kitüntetett elsősorban elhunyt feleségének mondott köszönetet, hogy „Gyulára hozta”, ahol negyven éven keresztül tanított.

Gyula Városért kitüntetést vehetett át Baráth János református lelkipásztor a gyulai református hitélet felélénkítésében és az oktatásfejlesztésben játszott elévülhetetlen szerepéért, közösségépítő és példaértékű lelkészi munkájáért, a város fejlődése iránti elkötelezettségéért.

A méltatásban elhangzott: Baráth János már 13 éves korában elhívást érzett a lelkipásztori szolgálatra, ami meghatározta életútját és tanulmányait. A Sárospataki Református Teológián szerzett diplomát teológus–lelkész szakon; 2004-ben szentelték fel lelkésznek. Lelkészi szolgálatát a Monor Nagytemplomi Református Egyházközségben kezdte segédlelkészként, majd hét évig a füzesgyarmati református gyülekezet lelkipásztoraként szolgált. Emellett több közegyházi feladatot és szolgálatot végzett, volt a Békési Református Egyházmegye tanulmányi előadója és a választási bizottság elnöke. 2011-ben a Gyulai Református Egyházközség hívta el, választotta meg lelkipásztornak. Ettől kezdve közegyházi feladatot és tisztséget nem vállal, a gyülekezet építésén fáradozik. Gyulai lelkészi szolgálata alatt felélénkült a hitélet, és példaértékű gyülekezeti közösség formálódott. Ennek köszönhetően többször keltette fel a gyülekezet az országos egyház és média figyelmét. Jelentős minőségi és infrastrukturális fejlesztések történtek a református nevelési és oktatási intézményekben, ezzel gazdagodott Gyula közösségi élete, és bővültek a város nevelési, oktatási lehetőségei. A vasárnapi istentiszteletek mellett Baráth János felélénkítette a hétközi bibliaórákat, hitmélyítő kurzusokat és konfirmációfelkészítést tart, táborokat szervez. Kezdeményezte, hogy a helyi református iskola tanulói minden hétfő reggel közös áhítaton vegyenek részt a templomban, valamint hogy minden hónap második vasárnapján óvodások vagy iskolások szolgáljanak a családi istentiszteleten, „kézzelfoghatóvá” téve a hit tanításait. A vasárnapi istentiszteletek online közvetítését már a pandémia előtt majd két évvel, 2018-ban megkezdte a gyülekezet. A kitüntetett lokálpatriótaként elkötelezett Gyula város örökségének megőrzésében és a város fejlődésének elősegítésében; ennek példája a gyülekezet ingatlanjainak tudatos, átgondolt, városhoz illeszkedő, fenntartható fejlesztése. Testvéri kapcsolatot ápol a római katolikus, az evangélikus és a baptista gyülekezettel, közös alkalmakkal is kifejezve a keresztény összetartozást. Felesége is lelkész, akivel kölcsönös tiszteletben, szeretetben, megértésben élnek, és támogatják egymást hivatásuk gyakorlásában.

„Olyan városban élhetek, ahol munkámért, szolgálatomért, hitemért elismernek, ezért csak hálát tudok adni Istennek, és imádkozom azokért, akik nem élhetnek ilyen szabadságban” – fejtette ki. Az elismerésért többek között közvetlen szolgatársainak, a gyülekezetnek, a református közösségnek és családjának mondott köszönetet.

Gyula Városért kitüntetést kapott Mészáros Magdolna, a Békés Vármegyei Központi Kórház nyugalmazott ápolási igazgatója példaértékű munkavégzéséért, az ápolóképzés főiskolai rangra emelésében szerzett elévülhetetlen érdemeiért és kiemelkedő szakmai színvonalon végzett szakoktatói munkájáért.

Mészáros Magdolna érettségi után a Pándy Kálmán-kórház szülészeti osztályán helyezkedett el. Hamar szülésznői szakvizsgát tett, nem sokkal utána bevonták a szülészeti szakápolástan oktatásába és a fiatalok családi életre való felkészítésébe, valamint annak iskolai oktatásába. Később egészségügyi szakoktatói, egészségügyi menedzseri, továbbá kórházi menedzseri szakképesítést szerzett, majd a Debreceni Egyetemen szociálpolitikus diplomát. Ezután minőségügyirendszer-specifikus auditor vizsgát tett az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága előtt. Az egészségügyi szakoktatói végzettség megszerzését követően az oktatás kiemelt szerepet kapott az életében. Rendszeresen tanít a Semmelweis egészségügyi szakiskola felnőtt-ápolóképzésében. Amikor 1993 szeptemberében elindult a helyi főiskolán a diplomásápoló-képzés, oroszlánrészt vállalt az ápoláskutatási metodika kidolgozásában, amely lehetővé tette, hogy az ápolóképzés főiskolai rangra emelkedhessen, és az ápolástan önálló tudománnyá válhasson. Ezzel beírta magát az ápolástudomány történetébe. Szakmai igényességgel végzi főiskolai oktatómunkáját, a színvonalas képzésen keresztül öregbíti a város hírnevét. Fő kutatási területei az ápolói létszám, az ápolók élet- és munkakörülményei, az ápolási igazgatók helye és szerepe, valamit az ápolók egészségi állapota és az erőszakmentes kórház. Oktatói tevékenysége egyik legfontosabb pontjának az ápolás-gazdaságtan tantárgy kidolgozását tekinti. Segítette, hogy a Gál Ferenc Egyetem hallgatói megfelelő gyakorlati helyen, szakemberek mellett sajátíthassák el a szakma csínját-bínját. Emellett a szakfejlesztés és a tananyagfejlesztés területén is fontos szerepet játszott. A megfelelő szakmai tudás mellett az ápolók mindennapi jólléte is fontos számára. Komoly publikációs jegyzék fűződik nevéhez. Számos elismerésben részesült munkásságáért, 2024-ben Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehetett át – emelték ki a laudációban.

Talán az a legszebb kitüntetés, amikor a közvetlen környezet ismeri el az ember munkáját – mondta a díjazott. Mint fogalmazott, szerencsésnek mondhatja magát, mert mindig szerette, amit csinált; és hiszi, hogy a legcsodálatosabb hivatást választotta. Kifejtette: hálás elhunyt édesapjának, munkatársainak, a kórház mindenkori vezetésének és férjének.

Gyula Városért kitüntetést vehetett át Kassai Péter fogorvos, galambász mesterversenyző a galambászati szakágban elért elévülhetetlen eredményeiért, Gyula város hírnevét öregbítő munkásságáért.

A méltatásban az áll: Kassai Péter sportolóként kezdte pályafutását, 100 és 200 méter pillangóúszásban a korosztályos ranglista első három versenyzője között szerepelt, a Széchy-műhely kiválasztottja volt. Diplomát a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Fogorvos-tudományi Karán szerzett. Madarak iránti vonzalma már ifjúkorában megmutatkozott, baromfit tartott, baglyokat nevelt. A galambászattal még az egyetemi évek előtt ismerkedett meg; a diploma megszerzése után a mentora, a gyulai bajnok, Thúróczi Tibor által importált Willequet galambok utódaival villantotta meg tehetségét. Évtizedek óta ikonikus galambász, eredményei folyamatosan a legjobbak közé sorolják. Az egykori dél-tiszai tagszövetségben volt általános bajnok, fiatalok bajnoka két alkalommal is, de leginkább a röpcsoporti győzelmek jellemezték galambászati pályafutását. Az év bajnoka címet csak kevésszer kényszerült átengedni másnak. Pályája elején a rövid és középtávú versenyzési formát favorizálta, legnagyobb sikereit ebben érte el. Egyedi terv alapján készített és berendezett, látványos dúca és nagyobb egyedszámú állománya egyértelműen a győzelem igényét jelenítik meg. Mind ellátási, mind tréningtechnológiája egyedi. Legtöbbre a „nagy összetett kiírást” becsüli, melyet öt év alatt négyszer nyert meg. Volt már első a külföldi utak nemzeti bajnokságán, országos második az elit klubok és a legjobb dúcok között, és kapott már mesterversenyzői címet is. Háromszoros országos mesterversenyző, a második legjobb a Magyarország legjobb dúca versenyen, és két galambja kijutott az olimpiára, ahol 22. és 23. helyezést értek el. Három évtizedes, eredményes múltra visszatekintő, mértékadó jelentőségű bajnok, aki a földrajzi helyzete miatt sokáig nem kapta meg a neki kijáró országos szakmai elismertséget.

Kassai Péter megköszönte, hogy „egy ilyen egészen egyedi dolog valakinek fontos volt”. Arról is beszélt, hogy fogorvosként mindig keresi az újabb lehetőségeket, amelyekkel segítheti a hozzá fordulókat. A díjazott többek között a családjának mondott köszönetet.

Gyula Városért kitüntetésben részesült Bánfi Barnabás mesterfényképész, a Székely Aladár Fotóklub alapító tagja elévülhetetlen közösségépítő tevékenységéért, a helyi fotós életért kiemelkedő szakmai színvonalon végzett értékteremtő munkásságáért.

A laudációban felelevenítették: Bánfi Barnabás a budapesti Élelmiszeripari Főiskolán szerzett diplomát. Pályafutását a Gyulai Húskombinátban kezdte, majd a Békés vármegyei kórház műszaki osztályán dolgozott, és kórházi fotósként is tevékenykedett. Később átvette a kórházi mosoda vezetését, nyugdíjba vonulásáig mosodavezetőként dolgozott. Főiskolai évei alatt fényképész-mestervizsgát tett, és az Óbudai Fotóklub tagja lett. A Kárpát-medencében tevékenykedő fotóművészeket összefogó Magyar Fotóművészek Világszövetségnek is tagja. Közreműködött a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetségének létrejöttében, amely 2019-ben Címzetes Szolgálati Kiválóság kitüntetésben részesítette. Alapító tagja és vezetője a 1984-ben létrejött, korábban szakkörként működő gyulai Székely Aladár Fotóklubnak, mely aktív részvevője Gyula város kulturális és művészeti életének, rendszeresen szervez kiállításokat, hogy mindenkihez közelebb vigye a fotózás élményét. A klubnak közösségteremtő ereje is van, hiszen fennállása óta mintegy 120 tagja volt. Jelenleg 20-25 fős a tagsága, Sarkadról, Békéscsabáról, Mezőberényből és Elekről is látogatják foglalkozásaikat, nem csak kedvtelésből fotózók, fényképésztanulók, hivatásos fotóriporterek is. 1988 óta „testvérklubjuk” a csíkszeredai Prizma fotóklub. Bánfi Barnabás számos fotópályázaton, egyéni és csoportos kiállításon szerepelt itthon és külföldön; a városról készített felvételei sok Gyuláról szóló könyvben, kiadványban, prospektusban szerepelnek. A hozzá fordulóknak szívesen ad szakmai tanácsot vagy felvilágosítást; szerepet vállal a vizuális nevelést elősegítő pályázati programokban, általános iskolásoknak, középiskolásoknak, hátrányos helyzetű fiataloknak és időskorúaknak is tartott már kurzusokat.  

A kitüntetett felelevenítette: a nagyapja is fényképész volt, ő jelentette számára a példát. Köszönetet mondott az Erkel Ferenc Művelődési Központ vezetőinek, hogy helyet biztosítanak azoknak, akik a fotózás nevű „vírusfertőzésnek” hódolnak, valamint családjának.    

A képviselő-testület Gyula Városért kitüntető címet adományozott a Wenckheim Stefánia Mária nappali központ kollektívájának a házi segítségnyújtásban vállalt példaértékű tevékenységéért, magas szintű szakmai elhivatottsággal végzett munkájáért és kiemelkedő közösségépítő szerepvállalásáért a máriafalvai városrészen.

A laudáció ismerteti: a Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményéhez tartozó nappali központnak jelenleg tizenkét dolgozója van. Az intézményegység fő profilja a házi segítségnyújtás, de számos egyéb szolgáltatást is nyújtanak, nem csak a környéken élőknek. Tevékenységük túlnyúlik a kötelező feladatok ellátásán, munkájuk, a területen betöltött szerepük, közösségépítő munkájuk kihat a városrész mindennapjaira, örömtelivé és színessé téve a hozzájuk járó idősek hétköznapjait. Közösségi rendezvényeket, kirándulásokat is szerveznek, és többször adtak otthont a kistérségi szintű, több száz részvevővel megtartott juniális eseménynek. A központban kézimunkakör és dalkör is működik; és nagy sikere van a „Mi ilyen gyerekek voltunk! című játéknak, melyet a klub idős tagjai találtak ki a dolgozókkal együtt. Emellett a máriafalvai óvodába járó gyerekekkel is gyakran tartanak közös programokat.

A kollektíva egyik tagja elmondta: munkatársaival továbbra is minden tudásukat beleadva, lelkiismeretesen igyekeznek végezni a munkájukat, és bíznak benne, hogy méltók maradnak a címre. Kollégái nevében köszönetet mondott Alt Norbert alpolgármesternek, amiért felterjesztette őket a díjra, a képviselő-testületnek, hogy ezt jóvá hagyta, és a klubtagoknak, akikért dolgoznak.

Gyula Város Oktatásáért kitüntetést vehetett át Király Éva nyugalmazott óvodapedagógus, a gyulavári óvoda korábbi tagintézmény-vezetője több évtizeden át magas fokú empátiával végzett oktató-nevelő munkájáért, a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődése érdekében végzett szakmai tevékenységéért és eredményes vezetői munkásságáért.

Király Éva a gyulavári óvodában helyettesítőként kezdte pályáját, majd Szarvasi Óvónőképző Intézetben végzett kitüntetéses oklevéllel. Annak érdekében, hogy az átlagtól eltérő fejlődésmenetű gyerekeknek is kellő segítséget nyújthasson, speciális pedagógiai továbbképzéseken vett részt, majd a figyelemzavar és más tünetegyüttesek felismerésének és az azzal küzdő óvodások fejlesztésének módszereit is elsajátította. 1994-ben a gyulavári óvoda vezetőhelyettesének nevezték ki. 1999-től a nevelési tanácsadó megbízásából egyéni és kiscsoportos fejlesztőfoglalkozásokat tartott Gyulán és Eleken. Eközben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen közoktatás-vezetői szakvizsgát tett. A gyulavári óvoda vezetésével 2000-ben bízták meg. Legfontosabb célja a pedagógiai, szakmai irányok meghatározása volt, elfogadva azt, hogy a „természetes” integrációt fel kell váltania a szakszerű feltételekkel megalapozott, tudatos, befogadó nevelésnek. A sérült gyermekek szüleivel létrehoztak egy egyesületet, és elkészítették saját, „Napsugár” névre keresztelt helyi nevelési programjukat, melyet kibővítettek az integrált nevelés feladataival is. Király Éva munkája során rendszeresen találkozott munkajogi és tanügyigazgatási kérdésekkel, ezért 2005 szeptemberében megkezdte tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogász szakán. 2011 januárjában avatták jogászdoktorrá. Munkája során számtalan szakértői, tanácsadói feladatot is ellátott, számos szakmai és ahhoz kapcsolódó képzésen vett részt – hangsúlyozták a méltatásban.

A kitüntetett kifejtette: tizenévesen azt hitte, hogy csak a véletlen vezette a pedagógusi pályára, de ma már tudja, hogy ez egy meghatározott út volt számára, és meggyőződése, hogy a világ legfontosabb dolga gyereket nevelni. Hozzátette: bármilyen munkát úgy érdemes végezni, hogy mindent beleadunk.  

Gyula Város Szolgálatáért kitüntetésben részesült Gyepes Mónika, a Gyulai Polgármesteri Hivatal jogi és humánpolitikai csoportjának köztisztviselője Gyula város érdekében példaértékű hivatástudattal, kimagasló szakszerűséggel végzett több évtizedes munkájáért.

Gyepes Mónika az érettségi után, 1987-ben munkaügyi szakképesítő képzettséget szerzett, 1998-ban letette a számítógép-kezelői és számviteli ügyintézői vizsgát a költségvetési szakon, 2001-ben pedig mérlegképes könyvelői szakképzettséget szerzett. Első munkahelye a Gyulai Vízművek volt, majd a Budapesti Bútoripari Vállalat Gyulai Bútorgyárában pénzügyi ügyintézőként dolgozott. 1992-ben az 5. sz. általános iskola iskolatitkára és gazdasági előadója lett, 2007-től pedig a Gyulai Alapfokú Közoktatási Intézmény gazdasági és humánpolitikai ügyintézője. 2011. május 1-jétől a Gyulai Polgármesteri Hivatal köztisztviselője, először pénzügyi ügyintéző munkakörben, majd 2013-tól humánpolitikai ügyintézői munkakörben. Humánpolitikai ügyintézőként a fő feladata a köztisztviselők és az intézményi alkalmazottak jogviszonyával kapcsolatos ügyek intézése, a felvételtől, kinevezéstől az illetményekkel kapcsolatos teendőkön át a jogviszonyt lezáró ügyintézésig. Emellett a Gyulai Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek továbbképzéséhez kapcsolódó feladatok, a teljesítményértékelések, a foglalkozás-egészségügy, a munkavédelem és az esélyegyenlőség is az ő kompetenciájába tartozik. A hivatal potenciális munkatársai először vele kerülnek kontaktusba, kiváló kapcsolatteremtő képessége hozzájárul ahhoz, hogy a leendő kollégák pozitív benyomást kapjanak a hivatalról, a kollektíváról. Számos közösségépítő rendezvényt szervezve tette élménnyé a munkatársak karácsonyát, köztisztviselői napját vagy nyugdíjas-összejövetelét. Emellett az éves költségvetési tervezés során is nélkülözhetetlen szakértelme. Több mint 30 éve dolgozik a közszolgálatban; munkájának elismeréseként 2017-ben jegyzői dicséretben részesült.

A díjazott megköszönte, hogy érdemesnek tartották a kitüntetésre, amely – mint mondta – méltó lezárása 40 éves pályájának, hiszen idén nyugdíjba vonul.

Gyula Város Szolgálatáért kitüntetést vehetett át Szántóné Cséffán Andrea, a Nicolae Bălcescu Román Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium történelem–román szakos középiskolai tanára, a gimnázium főigazgató-helyettese kimagasló hivatásszeretettel, felelősségteljes intellektualizmussal és fejlett módszertani kultúrával végzett pedagógiai munkájáért.

A laudációban aláhúzták: Szántóné Cséffán Andrea harminc éve tanít az iskolában, és közel két évtizede a gimnázium főigazgató-helyettese. Első diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte, közoktatás-vezetői oklevelét pedig az orosházi Kodolányi János Főiskolán. Vezetői és szaktanári munkáját egyaránt alapos felkészültséggel, felelősségteljes intellektualizmussal és fejlett hivatásszeretettel végzi. Évről évre lelkiismeretesen és magas fokú precizitással szervezi az osztályozó-, a javító- és az érettségi vizsgákat. Nemcsak az iskolai rend és fegyelem, hanem az oldott légkör megteremtéséért, az eredményes munkavégzésért és a közösségépítésért is sokat tesz. Diákjai nemcsak a középszintű érettségin, hanem az emelt szintű vizsgákon is kiválóan teljesítenek. Tehetséggondozó munkájának hatékonyságát fémjelzik tanítványai élvonalbeli szereplései a különböző történelmi tárgyú versenyeken. Fejlett módszertani kultúrával irányítja a diákjai román népismereti projektmunkáit. Emellett szakmai lektori tevékenységet is végez mindkét szakterületén, és több mint egy évtizede külföldi utazásokat szervez az érdeklődő tanulók és tanárok számára Lengyelországba, Olaszországba, Franciaországba. Az érték- és élménypedagógia híveként rávilágít a különböző népek, nyelvek és kultúrák sokszínűségére és azok személyiségfejlesztő voltára. Nyitottságra, értékorientált magatartásra, a természeti és épített örökség megismerésére és tiszteletére neveli a növendékeket. Mindig megújuló tudásával, korszerű módszertani kultúrájával, igényességével, következetességével követendő pedagógusi modellt testesít meg.

A kitüntetett megköszönte a felterjesztőnek és az adományozónak, hogy méltónak találták a rangos elismerésre. Jane Austen szavait idézve leszögezte: nem a szavaink vagy a gondolataink tesznek minket azzá, akik vagyunk, hanem a tetteink vagy azok hiánya.

Gyula Város Szolgálatáért kitüntetést kapott Borbély Márta Margit, a Pánczél Imre Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény pedagógusa, a Kádas György Alapítvány Lakóotthonának intézményvezetője a fogyatékossággal élők társadalmi integrációja és oktatása érdekében több évtizede töretlen lelkesedéssel és fáradhatatlan munkakedvvel végzett tevékenységéért.

Borbély Márta Margit az érettségi megszerzése után gyermekfelügyelőként kezdett el dolgozni a Pánczél Imre gyógypedagógiai intézményben. A gyógypedagógia szinte minden területén kipróbálta magát, rengeteg ismeretet szerzett a fogyatékossággal élő fiatalok nevelése, oktatása terén. Megtanulta a betegségek kezelését, és az ápolói feladatokban is rutint szerzett. Megismerhette a gyerekek és ezáltal a szülők életét, átérezhette a fogyatékossággal élők problémáit. 1994-ben szociális munka szakon végzett tanulmányokat. A Kádas György Alapítvány 1998-ban megnyílt lakóotthonában fejlesztői feladatokat látott el. Ekkor pedagógusi státuszban dolgozott az iskolában, és szociális munkásként is helytállt a lakóotthonban. A gyógypedagógiai iskolában részt vett a készségfejlesztő szakiskolai oktatás szakmai programjának kidolgozásában, és több pályázat megírásában is oroszlánrészt vállalt. 2004. február 1-jén kinevezték a lakóotthon intézményvezetőjének; célja, hogy a fiatalok a lakóotthoni környezetben jól érezzék magukat. Részt vesz az önkormányzat szociális, fogyatékosügyi kerekasztal-beszélgetésein, ápolja a kapcsolatokat a helyi szociális intézményekkel. Több éven keresztül mentorálta és opponálta a Tessedik Sámuel Főiskola szociális munkás szakos hallgatóinak fogyatékosügyben írt szakdolgozatait, valamint részt vett a Harruckern János-középiskola gyógypedagógiai asszisztensi felnőttképzésében. 2010-ben gyógypedagógusi diplomát szerzett. 2011-ben az iskola érdekében kifejtett kimagasló teljesítményéért Harruckern János-emlékplakettet vehetett át. Szakmailag jól képzett, nagy tapasztalattal rendelkező gyógypedagógus. Hosszú ideje készségfejlesztő iskolás fiatalokkal foglalkozik; a rábízott tanulóknál arra törekszik, hogy lehetőség szerint integrált munkahelyen helyezkedhessenek el. Türelme határtalan, végtelenül kedves, ugyanakkor következetes, a fogyatékos gyerekeket, fiatalokat elfogadóan, tisztelettel és szeretettel neveli, oktatja. Megtesz mindent annak érdekében, hogy a nehezebben fejleszthető gyerekekből is kihozza a maximumot – emelik ki a méltatásban.

A díjazott úgy fogalmazott: hálás a jóistennek, hogy Gyulára vezérelte, abba az intézménybe, ahol 18 éves kora óta dolgozik. Hozzáfűzte: sokkal többet kapott a várostól, mint amit eddig adni tudott neki. Köszönetet mondott az őt díjazóknak, volt és jelenlegi munkatársainak, igazgatóinak, a családjának, valamint a rá bízott embereknek, akiktől nagyon sok szeretetet kapott.

A kitüntetések átadása utána a Gyulai Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola növendékei adtak koncertet az intézmény pedagógusainak közreműködésével, az Erkel Ferenc Társaság szervezésében. Fellépett Nedró Gerold András (zongora), Koncz Albert (gordonka), Papp Gergő László (szaxofon), Szabó Botond (gitár), Egri Ágnes Erzsébet (hegedű), Laszli Soma (zongora) és Breznyán-Tokai György (trombita). A hangverseny házigazdája Becze Szilvia, a Bartók Rádió kiemelt szerkesztő-műsorvezetője volt.