Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A tárcavezető az eseményt megelőző sajtótájékoztatón kifejtette: a Covid-járvány előtti tíz év Magyarország egyik legsikeresebb évtizede volt gazdaságilag is, de a pandémia miatt komoly kihívásokkal kellett egész Európának szembenéznie. A cégek és a vállalkozások újraindítását segítő gazdasági intézkedéseknek köszönhetően a járványból sikeresen jött ki az ország, de jött az újabb válság, az orosz–ukrán háború – tette hozzá.
Mint mondta, Európa válasza a helyzetre a szankciós politika volt, amely nem érte el a célját, ugyanakkor elvágta az olcsó nyersanyagtól a kontinenst, amely ilyen körülmények között nem tud versenyképes maradni.
Leszögezte: Magyarországnak nem érdeke, hogy levágják az olcsó nyersanyagról, és elzárják Kelet felé.
Aláhúzta: a gazdasági semlegesség politikájára alapozva olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek segítik a magyar vállalkozásokat és a magyar embereket.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Kiemelte: az ország mintegy 900 ezer vállalkozásának nagy része kis- és középvállalkozás, a munkavállalók 75 százalékát ők foglalkoztatják. Hangsúlyozta: ezeket a vállalkozásokat mintegy 1400 milliárd forintból segítik majd.
Arról is szólt, hogy a jövedelemszintet is emelni kell Magyarországon, belátható időn belül el kell érni az egymillió forintos átlagbért, és emelni kell a minimálbért is.
A lakhatás terén szintén előre kell lépni, olyan támogatási formákat kell létrehozni vagy megerősíteni, amelyek a fiatalok lakáshoz jutását segítik – jelentette ki. A miniszter példaként hozta fel az ötezer főnél kisebb településekre vonatkozó lakásfelújítási programot, amelynek keretében hárommillió forint 50 százalékos intenzitású támogatást lehet igényelni.
A tárcavezető szerint ezek az intézkedések elősegíthetik, hogy Magyarország „erősödni tudjon”.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
