Gyulai Hírlap - Egy hamisítatlan gyulai „politikai pedofil”

A Gyulai Hírlap hírportálján is megjelenő írásában Görgényi megdöbbentőnek nevezte azt az elemi erejű gyűlöletet, amelyet ellenzéki érzelmű emberek fejeznek ki Novák Katalin köztársasági elnökkel szemben. Mint írta, két évtizedes közéleti pályafutása alatt nem tapasztalt ehhez hasonlót.

Görgényi szerint „Novák Katalin művelt, többdiplomás, több nyelven beszélő, három gyermeket nevelő édesanya, akit kedvessége, műveltsége, szelíd modora, emberek iránti szeretete, hazája iránti szeretete méltóvá tett arra, hogy Magyarország első női köztársasági elnöke legyen”.

Görgényi ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a köztársasági elnök hibázott, de – mint írta – „az a gyűlöletkampány, ami immár egy hete folyik ellene, semmilyen szempontból nem fogadható el”. Úgy vélekedett írásában, „aki gyalázza őt, magáról állít ki elégtelen bizonyítványt”.

Görgényi végezetül azt írta, örül, hogy megismerhette Novák Katalint, ahogy annak is örül, hogy a köztársasági elnök ellátogatott Gyulára.

Galbács Mihály, miután ellenzéki politikusként elolvasta a polgármester írását, meglátta benne a lehetőséget. A remélt politikai haszonszerzés rögvest reaktiválta őt, s tollat ragadott (vagy felhívott valakit, hogy írja meg helyette a közleményt – A szerző). A közleményben az szerepel, hogy a Gyulai Kossuth-kör és a Mindenki Magyarországa Mozgalom tagjai elhatárolódnak Görgényi Novák Katalint méltató Facebook-posztjáról.

Azonnal adódik két apró kérdés: egy vagy két párttagja van Gyulán a Márki-Zay-féle mozgalomnak, illetve ki a fene lehet most a helyi közéletben egyáltalán nem létező „Gyulai Kossuth-kör” elnöke.

Galbácsot, aki most megpróbálja eljátszani a helyi politikai élet szeplőtelenjét, részben kétes, részben a társadalmi normáktól jelentősen vagy csak kevésbé eltérő múlttal és jelennel rendelkező maroknyi politikai aktivista veszi körbe. A Galbácsot segítő, támogató körök a közösségi médiában rendszeresen a gyulai közélethez méltatlan posztokkal, kommentekkel hívják fel a figyelmet magukra. Ezek a körök tudatosan próbálnak meg lejáratni helyi politikusokat és közéleti személyeket.

Galbácsék másik megszokott politikai módszere a feljelentés. Ezt a politikai eszközt a gyulai közéletbe az egykori Mikóné-féle Momentum, az egykori Csóka-Szűcs-féle Kossuth-kör, illetve Galbács és felesége hozta be.

Zárójelben jegyzendő meg, hogy egyetlen egy esetben sem állt meg semmilyen feljelentése a baloldali ellenzék embereinek, vagy már nyomozati szakban bukott meg a kreált vád, vagy a bíróságon bukott meg az ordas hazugság. Görgényivel szemben például két rágalmazási pert is elveszített Galbács.

Ellenben Galbácsot 2022-ben a Kecskeméti Törvényszék bűnösnek mondta ki háromrendbeli, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségében. Galbács Mihállyal szemben vádlottként sikkasztás, költségvetési csalás és okirat-hamisítás miatt van folyamban büntetőeljárás. Erre szokták mondani, ideje lenne távozni a közéletből.

Galbács, aki Márki-Zay helyi embereként legutóbb éppen csak becsúszott listáról a gyulai képviselő-testületbe (s ez mindent el is mond arról, hogy a gyulaiak mit gondolnak róla!), egyébként sem nevezhető a helyi politikai élet angyalának. Munkásőrmúltját, amikor éppen fideszes volt, a gyulai baloldalnak ugyan minden kétséget kizáróan nem sikerült bizonyítani, de annyit azért elértek a balosok, hogy ez a munkásőrbélyeg teljesen rásüljön Galbácsra.

A 2016-os munkásőrügy bája pedig az, hogy éppen Bod Tamás, aki akkoriban (a városban egy személyben!) az Együtt gyulai politikusa volt, próbálta meg rábizonyítani azt a múltat. Bod akkoriban az állította Galbácsról, hogy az elkötelezett jobboldali gondolkodású politikus, azaz Galbács 1966-tól a KISZ, 1976-tól a megszűnéséig pedig az MSZMP tagja volt, egyben munkahelyén a párt káderutánpótlási csoportvezetője.

Galbács már akkoriban is szerette feljelenteni az embereket, ezért Bodot is feljelentette. Galbács munkásőrügye és munkásőrmúltja, mint per, a Szegedi Ítélőtábláig ment. A bírói tanács vélhetően a legbölcsebb döntést hozta, jogerős ítéletében kimonda, „a politikai szereplők politikai múltja nem magánügy, és komoly politikai pálfordulásnak tekinthető, ha valaki a rendszerváltás előtt az MSZMP munkahelyi vezetésében vett részt, majd később fideszes politikus lett, és ez bizonyos kérdésekben és helyzetekben politikusi hitelességét is megkérdőjelezheti”. Megjegyzendő, hogy 2019-ben sem volt komolytalanabb pálfordulása Galbácsnak, amikor Márki-Zay embere lett. Igaz, ekkorra esetében „politikusi hitelességről” már nem nagyon lehetett beszélni.

Ismereteink szerint kézzelfogható bizonyíték a mai napig nem került elő Galbács munkásőri múltjáról. A helyi városi legenda szerint létezik egy fotó, amin Galbács munkásőrruhában pózol, de ez ma már teljesen lényegtelen. Bár az megjegyzendő, hogy az 1981. november 29-én megjelenő Békés Megyei Népújságban olvasható egy cikk, amelyben Galbács elvtárs, mint a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság pénzügyi osztályvezetője, részt vesz az igazgatóságon az MSZMP pártmunkájának szervezésében.

Ahogy Galbács, úgy Bod is teljesen megváltozott mára. Napjainkban ez a két ember szereti és tiszteleti egymást. Nem véletlenül nevezik Bod Tamás újságírót Galbács Mihály „háztáji propagandistájának”. S ahogy hátra dőlve elnézi az ember a balos politikus Galbács és a libsi újságíró Bod közéleti szereplését, tényleg az az érzése támad, hogy ezek tátott szájjal rohangálnak a banánerdőben, ahol néha megállnak azért, hogy megveregessék egymás vállát.

Bod esetében talán annyi kitérőt még megérdemel a Galbács-féle MSZMP-s és munkásőrös történet, hogy a családi múlt átszínezése az ő esetében sem változtatja meg a jelent. Bod Tamás apja, Bod Antal a kommunista párt kiváló propagandistája volt, a Hazafias Népfront még országgyűlési képviselőnek is jelölte. Nem kérdés, hogy Bodnak milyen körökből lehettek információi Galbácsról.

Köztudomású, hogy Galbács nem a szavak embere, szóban és írásban is nehezen fejezi ki magát. A gyulai képviselő-testületi ülések látogatói ezt rendszerint meg is tapasztalják. Gyakran megtörténik Galbáccsal, hogy a saját interpellációjába is belebakizik, makogva olvassa fel azt, vagy egyszerűen belesül. Ilyenkor az az érzése a hallgatóságnak, hogy Galbácsnak nem sajátja az a szöveg, amit megpróbál elmondani. Ezért joggal vetődik fel, hogy vajon ki írja Galbács közleményeit és interpellációit. Talán lelki és harcostársa, Bod Tamás lehet a legalkalmasabb erre Galbács köréből. Nyilván ez csak találgatás.  

Ami tény, Galbács legutóbbi közleményében is Bod cikke köszön vissza. Mindezt talán csak azért volt lényeges megjegyezni, mert egyáltalán nem mindegy, hogy ki, milyen ember adja az arcát egy közleményhez, ahogy az sem mindegy, hogy kik állnak a sötétben Galbács mögött, s mik a szándékai ezeknek az embereknek Gyula városával.

Bod Tamás szándéka tiszta és egyértelmű. Az elmúlt tíz esztendőben egyetlen egy pozitív sort nem akart leírni városunkról. Szégyenérzete vagy van, vagy nincs valakinek. A gyulaiak lejáratásán túl újságíróként nem sokat tett hozzá ahhoz, ami Gyulán történt, amiért szeretünk itt élni, amiért szeretjük ezt a várost.

Galbács szándéka is nyilvánvaló, megpróbál felszínen maradni a helyi politikában. Mások lejáratását, rágalmazását csapatával már mesterfokon űzi. Ebből ízelítőt kapott minden gyulai a 2019-es helyhatósági választáson.

Galbács közleménye egyértelművé teszi, hogy a június 9-ei helyhatósági választáson is szeretné megmérettetni magát polgármesterjelöltként. Galbács kétes emberei a közösségi médiában ismét – nyomdafestéket nem tűrő – lejárató kampányt indítottak a gyulai városvezetés ellen. Az ellenzéki politikai szálak már itt-ott összeérnek, lassan tisztul a kép, de nemcsak Galbács reaktiválta magát a napokban, hanem Gyurcsány emberei is mocorognak.

Tükröm, tükröm mondd meg nékem, hogy ki a „legpolitikai pedofilabb” a vidéken? – tette fel a kérdést Misi. Te vagy az. Misi, te vagy. Nem találni még egy olyan gyulai politikust, aki annyit fényképeztette magát focista gyerekekkel, mint Galbács Mihály.