Gyarmati Gabriella, a tárlat kurátora vezette körbe a jelenlévőket a kiállításon
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Munkácsy: a sikersztori címmel nyílt új időszaki kiállítás december 7-én a gyulai Almásy-kastélyban, ahol a művész ismerkedni kezdett a festészettel. A tárlat az első ecsetvonásoktól a világhírnévig követi Munkácsy Mihály életét.
Prágai Adrienn, Szépművészeti Múzeum művészettörténésze megnyitóbeszédében hangsúlyozta: az, hogy a 19. század folyamán fej-fej mellett haladt az egyetemes és a magyar művészettörténet, nagyban köszönhető Munkácsynak, akinek már halála előtt kialakult a kultusza.
Példaként említette, hogy a festő Krisztus Pilátus előtt című szenzációképét 1882-ben majdnem 80 ezren nézték meg egy hónap alatt a régi Műcsarnok épületében. Öt évvel később termet neveztek el a művészről a Magyar Nemzeti Múzeumban, amelynek kertjében már ekkor büsztje állt.
Prágai Adrienn, Szépművészeti Múzeum művészettörténésze
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A szakember aláhúzta: Munkácsy a halála óta eltelt 123 évben a kulturális emlékezet részévé vált, „szinte a teljes életműve ikonikussá szilárdult”. Máig ő Magyarország legismertebb festője – tette hozzá.
Megjegyezte: „a nagy Munkácsy-elbeszélés a szegény asztalosinasból hatalmas festőfejedelemmé lett művész narratívájára épül”; amely Párizsban szinte hamarabb lett széles körben ismert, mint Magyarországon, és amelyet maga Munkácsy is megírt önéletírásában.
Kifejtette: az életmű, egyben a kiállítás nullpontja Gyula és a Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély, itt dőlt el Munkácsy sorsa, Szamossy Elek festőművész itt erősítette meg abban, hogy művészi pályán fog hatalmas sikereket elérni. A tárlat bemutatja többek között a festő és a nemzeti törekvések viszonyát, Munkácsy festéstechnikai módszereit, és a látogatók közelebbről is megismerhetik a Siralomház című festményt, amelyért a művészt 1870-ben éremmel tüntette ki a párizsi Szalon zsűrije.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A művészettörténész kitért rá, hogy két fontos dátum is kapcsolódik a tárlathoz: 2024-ben lesz Munkácsy születésének 180. évfordulója, 2025-ben pedig halálának 125. évfordulójára emlékezünk.
Gyarmati Gabriella művészettörténész, a kiállítás kurátora elárulta: sok éve tervezték, hogy Munkácsy-kiállítást hoznak létre Gyulán. Hangsúlyozta: Békéscsabán – ahol már 1874-ben európai rangú festőfejedelemként fogadták a művészt – és a fürdővárosban is magukénak érzik a helyiek Munkácsy Mihályt.
Kovács József, a térség országgyűlési képviselője
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Kovács József, a térség országgyűlési képviselője a festő életútját idézte fel köszöntőjében. Többek között felelevenítette: az árván maradt Munkácsy Békéscsabára került anyai nagybátyjához, Reök István ügyvédhez, aki asztalosinasnak adta. Néhány évvel később Aradon lett asztalossegéd, 1860 végén tért vissza az akkor már Gyulán lakó nagybátyjához, akinél megbetegedett. Lábadozása alatt a német Fischer Károlyhoz járt rajzolni, nála ismerkedett meg Szamossy Elek festővel, aki Wenckheim gróf meghívására érkezett a településre.
Görgényi Ernő fürdővárosi polgármester leszögezte: Gyula meghatározó település Munkácsy művészi pályája szempontjából, hiszen itt, a kastélyban tanult meg festeni.
Azt is mondta, a tárlattal, amelyen másfél milliárd forintos biztosítási értékű eredeti műalkotások láthatók, „ismét szintet léphetett” a kastély mint kiállítóhely.
Görgényi Ernő, Gyula polgármestere
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Fekete-Dombi Ildikó, a gyulai kiállítóhelyeket működtető Erkel Ferenc Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója korábban kijelentette: a tárlat „minden korábbi vállalásuknál jelentősebb”.
Tájékoztatása szerint nem hagyományos képzőművészeti kiállítást láthat a közönség, interaktív eszközökkel is készültek. „Az installációk elkészítéséhez a 21. századi technológiát használtuk. A 19. századi párizsi Salont, Munkácsy berobbanásának helyszínét például VR-szemüvegen jelenítjük meg. A Siralomház című festmény több síkban jelenik meg egy installáción; a kivágott alakok helyét a mesterséges intelligencia segítségével alkották meg a szakemberek” – ismertette.
A kiállításhoz a gyulai Erkel Ferenc Múzeum és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum mellett a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, a Kieselbach Galéria és Aukciósház, valamint három magángyűjtő kölcsönzött képeket.
A tárlat 2025. január 5-ig látogatható.
