Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Kónya István alpolgármester megnyitóbeszédében kifejtette: azok az alkotók, akiknek a képei a kiállítóhelyen láthatók, olyan vészterhes korszakban ragadtak ecsetet, amikor a nők csak kivételes esetben járhattak felsőfokú iskolába vagy képzőművészeti alkotótáborokba.
Felidézte: hazánkban először a művészeti oktatás tárta ki kapuit a női felsőfokú oktatásban tanuló lány hallgatók előtt, Székely Bertalan szorgalmazására. Az 1890-es évektől az 1920-as évekig számtalan reform biztosította, hogy a nők főiskolai tanulmányokat folytathassanak, amelyhez kitűnő felkészülési lehetőséget jelentett Deák Ébner Lajos festőiskolája.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Az európai trendeknek megfelelően 1909-ben létrejött a Magyar Képzőművésznők Egyesülete, majd 1931-ben két újító szándékú hazai festőcsoport is megalakult: az Alkotó Művésznők Egyesülete (amelynek mások mellett Feszty Masa, Szegedy-Maszák Leona, Porter Paula, Raidl Ilona is tagja volt) és a régi egyesületen belül az Új Nyolcak (többek között Hranitzky Ilona és Futásfalvi Márton Piroska részvételével).
Jelentős művészek nőttek ki a müncheni, párizsi, nagybányai festőiskolákból (Kalivoda Kata, Decsy Etelka), és az 1920-as, 1930-as években Csók István és Vaszary János főiskolai osztályából is sok modern szemléletű alkotó került ki. Emellett olyanok is akadtak, akik családi indíttatás alapján ragadtak ecsetet (Bihari Emma, Berkes Ilona, Berkes Ili, Kacziány Adrienne, Kohner Ida).
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
A Képzőművészek Új Társaságának (KÚT) kiállításain is több festőnő szerepelt (mások mellett Gráber Margit, Sebők Margit), és az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) révén is rendszeresen bemutatták műveiket a női alkotók (például Porter Paula és Wilhelm Lujza).
Kónya István arról is beszélt, hogy voltak, akiket vonzott a világ és az egzotikum, így lett világhírű festőművész az indiai, magyar–zsidó származású Amrita Sher-Gilből, és így vált India egyik legelismertebb festőnőjévé Sass Brunner Erzsébet.
Bár a festőművészeti pálya idővel egyre elérhetőbbé vált a nők számára is, mindig meg kellett küzdeniük a sikerekért – mutatott rá az alpolgármester, megjegyezve, hogy a középosztálybeli vagy arisztokratacsaládokból származó nőknek könnyebb volt elfogadtatniuk környezetükkel a művészet iránti vonzódásukat. Sokan a megélhetés, családalapítás miatt idővel kénytelenek voltak feladni művészi karrierjüket – tette hozzá.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Durkó Károly, a KöröspArt Galéria társtulajdonosa kifejtette: a kiállításon 37 olajkép, valamint akvarellek, pasztellképek és grafikák láthatók. A gyűjteményt feleségével, Durkóné Illés Bernadett-tel állították össze.
Elmondta: a női festőtehetségekre először Saphier Dezső műgyűjtő, a Magyarországi Régiségkereskedők Szövetségének egykori alelnöke hívta fel a figyelmét, aki nagyon sokat tett azért, hogy a női művészeket, azok munkásságát újra felfedezze a művészetkedvelő közönség. A gyulai KöröspArt Galéria az ő emlékének is adózva rendezte meg a kiállítást.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Durkó Károly néhány alkotóról és festményről külön is beszélt a jelenlévőknek. Mint megtudtuk, Feszty Árpád és Jókai Róza lánya, Feszty Masa az 1950-es években politikai nyomásra sem hagyott fel a polgári portrék és a vallási tárgyú képek festésével. Sokszor éhbérért dolgozott, vagy ingyen adta oda a festményét annak, akiről azt gondolta, hogy megérdemli. A tárlaton 1952-ben készült, Hölgy piros fejdísszel című alkotása kapott helyet.
Az 1910-es évekből származó, Olvasás a kertben című festmény készítője Kalivoda Kata, aki az első női karikaturista volt Magyarországon, és az első magyar nő, aki művészi színvonalon készített reklámokat és plakátokat.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Vaszary János tanítványának, Hranitzky Ilonának többek között a Vendéglő a Mély Pincéhez című képe szerepel a kiállításon. A festményen megörökített vendéglátóhelyre olyan híres írók, költők jártak, mint Bródy Sándor, Ady Endre vagy Krúdy Gyula.
Az Indiában hírnevet szerzett, 28 éves korában elhunyt Amrita Sher-Giltől egy akvarell látható, amelyet ötéves kora körül készített a művész – ismertette a KöröspArt Galéria társtulajdonosa.
A kiállítás október 31-ig tekinthető meg a Kohán Képtárban, hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig.
