Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
„Olvasni csak életre-halálra” – mondta Mára Sándor szavaira utalva Ambrus Lajos gyulai születésű József Attila-díjas író a 94. Ünnepi Könyvhét és 22. Gyermekkönyvnapok gyulai programjainak csütörtöki megnyitóján a Kossuth téren.
„Gyulaiként örömmel szerepelek itthon, egykori otthonomról szívesen emlékezem meg” – kezdte megnyitóbeszédét az író, aki a Kálvin utcában született és nőtt fel.
Kifejtette: Márai Sándor a régi Gyulát jelenti számára, noha a kassai születésű író-költő sosem járt itt. „Viszont apám könyvei közt néhány háború előtti Márai-kötetet találtam. Különösen az 1945-ös naplójára emlékszem, mert lenyűgözött az a fenomén, amely ebből a csúnyácska borítójú Révai-kiadásból áradt” – tette hozzá, megemlítve, hogy Márai néhány levelet váltott a gyulai költővel, Simonyi Imrével.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
A szerző úgy fogalmazott: „nehezen feledhető a világfeltárás öröme, amihez a könyvek segítenek hozzá, és ma is csak reménykedhetünk, hogy az olvasás szenvedélye másoknak is örömére szolgál”.
Beszédében Ambrus Lajos a gyulai utcák és terek mellett megidézte a „Buddha-mosolyú gyulai könyvtáros”, Némedi András és az Ady Endre istenes verseit gyakran idéző Nagy Sándor esperes alakját is.
„S ha a felhők közül tekintünk most magunkra, és a könyvekkel megrakott régi piactéren a sátrakat látjuk, akár ki is mondhatjuk a boldog végszót: éljen az olvasás parancsa! Éljen a tisztes ipar, éljenek a költők és írók és a nyomdászok és a könyvszerkesztők és a terjesztők és a valódi könyvesek!” – hangzott el a megnyitóbeszédben.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Görgényi Ernő gyulai polgármester köszöntőjében kiemelte: a gyulai könyvhét programjait szervező Mogyoróssy János Városi Könyvtár minden évben igyekszik olyan írókat, költőket is meghívni a rendezvényre, akik vagy Gyulán élnek, vagy kötődnek a városhoz.
Mint kifejtette, a gyulaiak nagyon sokat köszönhetnek a város szerzőinek, „hiszen írásaikból kiviláglik, hogy Gyula művészi szempontból is egy ihletett város, ahonnan van mit magunkkal vinni”.
„Ambrus Lajos sem kivétel ez alól, lévén gyulai születésű, és ez írásaiban is visszaköszön, elég ha a 2019-ben megjelent, Várostérkép című kötetére gondolunk, amelyet hazai pályán négy évvel ezelőtt éppen az Ünnepi Könyvhéten mutatott be számunkra. A kötet lebilincselő stílusban tárja elénk Gyula város történetének egyes fejezeteit, egészen az 1700-as évekbe visszavezetve az olvasót. A nem gyulaiak számára is kimondottan szórakoztató és élvezetes módon idézi fel alföldi kisvárosunk múltját, felvillantva településünk nagy egyéniségeit, bemutatva a polgári világ és a paraszti kultúra lenyomatát” – mondta a polgármester.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
Köszöntőjében arra is kitért, hogy a TÁRKI 2020-ban végzett kutatásából kiderül: 2005-höz képest 12 százalékponttal esett vissza a könyvolvasó felnőttek aránya. A felnőtt magyar lakosság mindössze 13 százaléka olvas rendszeresen, legalább hetente, 58 százaléka pedig soha vagy szinte soha nem vásárol könyvet.
Hozzátette: csak bizakodni lehet abban, hogy kedvezően változik a helyzet. Rámutatott: az Ünnepi Könyvhét küldetése éppen ez, „közelebb hozni egymáshoz a szerzőt és az olvasót, megmutatni az újat, és újra elővenni a klasszikusokat”.
A megnyitón a Dobszerda Kör zenével csalogatta a térre a járókelőket, akiket könyvvásár, -cserebere és -kiállítás is várt. Az ünnepi esemény után a városi könyvtárban Dávid Péter, a Gyulai Arany János Művelődési Egyesület elnöke beszélgetett Ambrus Lajossal Nagy almáskönyv című könyvéről.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
A könyvhét keretében június 9-én Reisinger János irodalomtörténész tart előadást a bibliotékában, Ki nekünk Petőfi? címmel. Június 12-én Péter Erika Békés Megyei Prima díjas költővel, íróval beszélget Szívverések című kötetéről Tóth G. Ildikó pedagógus, június 13-án pedig Kaáli Nagy Géza professzort A lombikbébiktől az autó-motor múzeumig című kötetéről kérdezi Árpási Zoltán újságíró. A programsorozat június 14-én kettős könyvbemutatóval zárul: Elek Tibor József Attila-díjas irodalomtörténész, a Bárka főszerkesztője, a Gyulai Várszínház igazgatója Szerelmem, Erdély című könyvéről beszél majd, míg Erdész Ádám nyugalmazott levéltár-igazgató Levelek a Kner család életéből 1938–1949 című kötetét mutatja be.
