Himmer Rezsőről, Himer I. Józsefről és Himer II. Istvánról nevezik el a gyulai centerpályát

Gyulai Hírlap - Himmer Rezsőről, Himer I. Józsefről és Himer II. Istvánról nevezik el a gyulai centerpályát

Összes cikk - fent (max 996px)

A A A

GYULAI HÍRLAP • SPORT • 2023. február 15. 16:00

Himmer Rezsőről, Himer I. Józsefről és Himer II. Istvánról nevezik el a gyulai centerpályát

Bemutatjuk a gyulai futballpályák névadóit (5. rész)

Mint arról korábban beszámoltunk, a képviselő-testület döntése alapján, a Gyulai Városbarátok Körének javalatára, az Id. Christián László Városi Sporttelep futballpályáit és a gyulavári pályát olyan egykori játékosokról nevezik el, akik az előterjesztés szerint példaként állíthatók a fiatal sportolók elé. A névadók tiszteletére hamarosan emléktábla kerül a sporttelep büféjének és a gyulavári labdarúgópálya öltözőjének homlokzatára. Emellett mindkét helyszínen tájékoztatótábla is kikerül a futballisták életrajzával. A Gyulai Hírlap Székely Árpád, Tóth II. József és Durkó Károly összeállításával mutatja be a neves gyulai labdarúgókat.

**Himmer Rezső** (álló sor, jobbról az első) 1939-ben

Himmer Rezső Gyulán született 1900-ban. 17 évesen már szülővárosában futballozott, 1919-től 1929-ig pedig az NB I.-ben a Vasas színeiben játszott. 174 mérkőzésen 37 gólt rúgott. 1922-ben kétszer játszott a magyar A válogatottban. Hazatérve edzőként dolgozott Gyulán: az 1938–1939-es szezonban a Gyulai Torna Egylet (GYTE) edzője volt, majd az 1939–1940-es bajnokságban – Christián Lászlót váltva – a Gyulai Atlétikai Clubot (GYAC) irányította. Az 1942–1943-as szezonban is ő volt a GYAC edzője.

Balról térdel **Himer I. József**, jobbról **Himer II. istván**

Himer I. József (Fuszek) 1936-ban született Gyulán. Az általános iskola elvégzése után könyvelőtanfolyamot végzett, majd 1950-ben a Gyulai Építők labdarúgója lett. 1953-ban már a felnőttcsapat tagja volt. 1970-es visszavonulásáig a gyulai csapatban játszott, majd edzősködött (Gyulavári, Sarkad, Gyulai MEDOSZ). Ezután a vendéglátóiparban tevékenykedett. A valaha volt egyik legjobb Gyulán született labdarúgó volt. Remekül látott a pályán, több csatárból „csinált” gólkirályt, például öccséből és Boruzs Sándorból (Rosu). 60 évesen, 1996-ban hunyt el. Végakaratának megfelelően temetése a gyulai focipályán volt.

Öccse, Himer II. István (Dorog) szintén Gyulán született 1940-ben. Az általános iskola elvégzése után kitanulta a lakatos szakmát. 1968-ban Szolnokon érettségizett, majd 1978-ban elvégezte a Testnevelési Főiskola szakedzői szakát, és számos szakirányú tanfolyamon is részt vett. 1954 és 1965 között a Gyulai MEDOSZ labdarúgója volt. 1965 és 1968 között a Szombathelyi Haladás NB I.-es csapatában 19 mérkőzésen lépett pályára, 1968 és 1971 között pedig a Szolnoki MTE NB II.-es csapatát erősítette. 1971 és 1972 között ismét a Gyulai MEDOSZ labdarúgója volt, majd befejezte a labdarúgást. Nem szakadt el kedvenc sportjától, hiszen a mai napig edzőként tevékenykedik. Többek között a következő csapatoknál dolgozott: SZEOL AK (NB I.), Szolnoki MÁV ( NB II.), Zalaegerszegi TE (NB II.), Szegedi Dózsa (NB III.), Makó (NB III.), Hódmezővásárhelyi METRIPOND (NB II.). A Gyulai MEDOSZ (NB III.) csapatát két alkalommal, 1982-ben, valamint 2001 és 2002 között edzette. Remekül érezte a kaput, ezért lehetett több esetben is az NB III.-as Keleti csoport gólkirálya. Specialitása volt (bátyjával egyetemben), hogy szögletből érintés nélkül gólt tudott lőni.