Újra iskola lehet?
A képviselő-testület egyhangú döntése értelmében az önkormányzat közös megegyezéssel megszünteti a First School Vállalkozási Kft.-vel 2017-ben kötött telekalakítással vegyes adásvételi szerződést.
Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) polgármester emlékeztetett: a képviselő-testületnek az volt a célja, hogy a vevő az ingatlanban egészségturisztikai szolgáltatásokat is nyújtó minőségi szálláshelyet hozzon létre. Az előterjesztésben rögzítették: ha az Almásy-kastély és a gyulai vár környezetében álló, 2008 óta nem hasznosított patinás ingatlan megfelelő funkciót kap, a város egyik legszebb épülete lehet, az ott folytatott gazdasági tevékenység pedig növelné a város gazdasági teljesítményét, munkahelyeket teremtene és emelné a helyi adóbevételeket.
Az épület értékesítésére kiírt pályázatra egy ajánlat érkezett a First School Vállalkozási Kft.-től, a vételárat 400 millió 350 ezer forintban határozták meg. Az adásvételi szerződést – melyben a visszavásárlási jogot és az elidegenítési tilalmat is rögzítették – tulajdonjog-fenntartással kötötték meg; a társaság vállalta, hogy öt éven belül megfizeti a vételárat és elindítja a fejlesztést.
A felújítás mostanáig nem kezdődött meg, és Figura Ferenc, a First School Vállalkozási Kft. ügyvezetője jelezte, a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzetben, a drasztikusan emelkedő energiaárak miatt a cég nem kezd bele a fejlesztés megvalósításába. A társaság egyúttal kezdeményezte a szerződés felbontását. Mivel a vételárat nem fizették ki, és nem történt meg a birtokba adás, a feleknek nincs egymással szemben követelése – tudatta a városvezető.
A polgármester felelevenítette, egy évvel ezelőtti interpellációjában Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre), a képviselő-testület oktatási és kulturális bizottságának elnöke is felvetette, hogy érdemes volna oktatási célra használni az ingatlant. Jelezte: az elmúlt időszakban biztató megbeszélést folytattak a Gyulai Tankerületi Központ vezetésével, mint kiderült, tudnák hasznosítani az üresen álló épületet.
Kifejtette: ahhoz, hogy a felújításhoz megfelelő támogatást lehessen találni, tudniuk kell a beruházás becsült összegét, ehhez pedig tervek kellenek. Első lépésben további egyeztetést kezdeményeznek a tankerületi központtal, hogy kiderüljön, valóban igényt tartanak-e az épületre, és ha igen, milyen köznevelési célra használnák azt.
Durkó Károly úgy fogalmazott: 2008. január 31-e fekete nap az 1-es iskola történetében, ekkor mondta ki az akkori képviselő-testület, hogy az intézmény megszűnik. Úgy vélte, az épületet oktatási, kulturális célokra kell használni, ehhez pedig „pénzt kell találni”, ami nem könnyű feladat.
Leel-Őssy Gábor (Demokratikus Koalíció) azt javasolta, ha legközelebb hasonló szerződést köt az önkormányzat, kérjenek foglalót az ajánlattevőtől a szándék komolyságának alátámasztására.
Emlékeztetett: a polgármester egy évvel ezelőtt rámutatott, hogy az iskola bezárását a demográfiai mutatók indokolták. Hozzátette: a város demográfiai mutatói azóta nem változtak nagymértékben, ezért valószínűsíthető, hogy valamelyik iskolát költöztetnék az épületbe.
Azt is megjegyezte: ha a tankerületnél „2 millió 160 ezer forint motivációs jutalmat osztanak, beszállhatnának a költségekbe” a tervezés terén.
Görgényi Ernő utóbbira úgy reagált: ennyi pénz kevés a projekthez. Mint mondta, nem tartja helyesnek, ha sajnáljuk a pénzt azoktól, akik megérdemelten kapták, hiszen sokat dolgoztak, de ez nem jelenti azt, hogy nem lenne jó, ha másoknak többet tudnának adni.
A polgármester megerősítette: az épületben valamelyik működő köznevelési intézmény kapna helyet. Azt is mondta, a köznevelés állami feladat, ezért az államnak kell majd támogatást biztosítania a beruházáshoz uniós vagy nemzeti forrásból.
Leszögezte: a pályázat kiírásakor körültekintően jártak el, országos nyílt pályázatot írtak ki, amire csak egy ajánlat érkezett, ennél többet nem tehettek. Hozzáfűzte: személy szerint sajnálja, hogy nem valósult meg a beruházás, ami nagy előrelépés lett volna a városnak. Kifejtette: jelenleg nem lát esélyt arra, hogy négy- vagy ötcsillagos szálloda létesüljön a volt 1-es iskola telkén, hiszen a turisztikai ágazat a túlélésért küzd. Az értékes épület állagának megóvása érdekében viszont funkciót kell találni az épületnek, és erre jelenleg a köznevelés biztosíthat lehetőséget – húzta alá.
Decemberben költözik a Gyulakonyha
Az ülésen arról is határozat született, hogy a Gyulakonyha NKft.-nek 10 millió 822 ezer forintot biztosít eszközbeszerzésre az önkormányzat a költségvetés tartalékkeretéből. A cég új székhelyének az építése a finisbe ért, az átadás-átvételi eljárás november 25-én zárult.
Görgényi Ernő elmondta: az összegből öltözőpadokat és -szekrényeket, pirítóüstöt, rozsdamentes tárolópolcokat vásárolnak. Kifejtette: az eszközök elengedhetetlenek a rendeltetésszerű használathoz, de a cég nem rendelkezik elegendő fedezettel a beszerzéshez, ezért kérte Ambrus György ügyvezető a tulajdonos önkormányzat segítségét.
A polgármester arról is beszámolt, hogy a cég önerőből vásárolt, illetve lízingelt két elektromos meghajtású teherautót, amelyeket leszigetelnek, és az egyik járművet hűtőgéppel is felszerelik. Az autókhoz elektromos töltőket, továbbá hitelesített mérleggel ellátott raklapemelőt és mosható raklapokat is beszereztek.
A városvezető jelezte, a társaság decemberben költözhet be az új épületbe, januártól már ott készítik az ételeket. Hozzátette, az ingatlant bérleti jogviszony keretében, havi 1 millió 400 ezer forintért adják használatba a cégnek, így visszaigényelhetik a beruházás áfáját.
Az előterjesztés arra is kitér, hogy a volt relégyár felújítására 468 millió forint százszázalékos intenzitású támogatást nyert el az önkormányzat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból, de ráemelési kérelem alapján 676 millió 436 ezer kapott. Ehhez 32 millió 610 ezer forint önerőt biztosított a város az ingatlan megszerzésére és marketingköltségekre, továbbá 20 millió 767 ezer forint forintot pótmunka elvégeztetésére.
A beruházás keretében négyezer adagos főzőkonyhát és kiszolgálóhelyiségeket alakítottak ki az épületben, amelyet egy szinttel bővítettek. Az emeleten az igazgatás irodahelyiségei, raktár és irattár, gépészeti helyiség, mosdók, dolgozói öltözők, zuhanyzók, ruhatárak és a mosoda kapott helyet.
Az épületet hőszigetelték, lecserélték a nyílászáróit, felújították a fűtési rendszerét. Új lámpákat és légkezelő gépet szereltek fel, a helyiségeket kifestették, és új burkolatot kaptak. A telken belül öt parkolót is kialakítottak.
Megtérített veszteség
Az ülésen arról is egyhangúlag határoztak a képviselők, hogy az önkormányzat a Gyulai Közüzemi NKft.-vel kötött szerződés alapján megtéríti a cég víziközmű-üzemeltetésből fakadó, 75 millió forintos veszteségét.
A polgármester ismertette, a veszteség 2021-ben keletkezett a szennyvízágazatban.
Emlékeztetett: a víziközműrendszer átalakításakor Gyula város hét Békés megyei településsel fogott össze, amelyekkel elkülönült számviteli rendszert hoztak létre, azaz valamennyi önkormányzatnak magának kell kezelnie a veszteségét, és a nyereségét is a saját településükön forgathatják vissza.
Mihai Eminescu előtt tisztelegnek
A képviselő-testület azt is egyhangúlag támogatta, hogy a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata (MROÖ) emléktáblát állíttasson gyulai székházának kerítésén az ismert román költő és szerkesztő, Mihai Eminescu (1850. január 15. – 1889. június 15.) tiszteletére.
Görgényi Ernő elmondta: az MROÖ elnöke, Kozma György levélben kérelmezte, hogy emléktáblát állíthassanak, melyet a költő születésének 173. évfordulóján, 2013. január 15-én avatnának fel.
A kérelemben kiemelték: Eminescut legismertebb kortársai – mások mellett Ion Luca Caragiale és Ioan Slavici Slavici – már életében a legnagyobb román költőnek tartották. „Kitűnő elméleti tanulmányokat, elemző kritikákat írt. Tiszta elméjű, képalkotásaiban szemléletes, maga alkotta mesevilágaiban is az összhangzó szépséget megvalósító művész volt. Alig van olyan európai nyelv, amelyre műveit ne fordították volna le, magyarra már életében is” – írták.
A ruskicai márványból készülő emléktáblán Eminescu dombornyomott arcképe is szerepel majd, és egy idézet a költőtől román és magyar nyelven.
Emléktáblák az elismert gyulai focistáknak
A képviselő-testület ugyancsak egyhangúlag támogatta, hogy az Id. Christián László Városi Sporttelepen és a gyulavári labdarúgópályán egykori neves gyulai focistáknak emléket állító táblákat, valamint tájékoztatótáblákat helyezzenek ki. A célra egymillió forintot biztosít az önkormányzat a költségvetés tartalékkeretéből.
A városvezető emlékeztetett: az előterjesztés a Gyulai Városbarátok Körének javaslatára született.
Durkó Károly felelevenítette: először 2013-ban kezdeményezték, hogy a sporttelep nagypályáit és a gyulavári nagypályát „olyan elismert futballistákról nevezzék el, akik példaképként állíthatók az utókor elé”.
Hangsúlyozta: a témában a szakmával és a sporttársadalommal is egyeztettek.
Mint arról korábban beszámoltunk, a sporttelep centerpályáját Himer-center-labdarúgópályának (névadók: Himmer Rezső, Himer József és Himer István), salakpályáját Varga István-labdarúgópályának, K1-es pályáját Ótott József-labdarúgópályának, K2-es műfüves pályáját Vasvári Péter-labdarúgópályának nevezik el, míg a gyulavári pálya az Arató Lajos-labdarúgópálya nevet kapja.
A névadók tiszteletére a sporttelepen a büfé homlokzatára, a gyulavári labdarúgópályán az öltöző homlokzatára helyeznek ki mészkő emléktáblát. Emellett mindkét helyszínen tájékoztatótábla is kikerül a futballisták életrajzával.
Leel-Őssy Gábor az előterjesztés kapcsán felvetette, a gyulai salakmotorsport „gigászairól” is érdemes volna megemlékezni.
Görgényi Ernő azt válaszolta, elindítják az egyezetéseket az ügyben.
Durkó Károly jelezte, támogatja a javaslatot. Mint mondta, meg kell vizsgálni a lehetőségeket.
Kiss Tamásné sporttanácsnok elmondta: a pálya üzemeltetőjével folytatott beszélgetésén is felmerült az ötlet, amelyet maga is támogathatónak tart.
26 ösztöndíjas
A képviselő-testület 1 millió 470 ezer forintot biztosított a jövő évi Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjpályázaton való részvételhez. Elhangzott, 2023-ban huszonhatan részesülnek ösztöndíjban. Gyula város és az Emberi Erőforrások Minisztériuma hat-hat ezer forinttal, a Békés megyei önkormányzat ezer forinttal segíti a fiatalokat, akik így összesen tizenháromezer forint ösztöndíjat kapnak havonta.
Új háziorvos
Az ülésen arról is döntés született, hogy a gyulai 6-os számú felnőttháziorvosi körzet feladatait jövő év januárjától Molnár Katalin láthatja el, aki Csizmadia Zoltántól veszi át a praxisjogot.
