Bemutatták A gyulai zsidóság emlékkönyve című kötetet szeptember 14-én a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. A könyvet a Gyulai Évszázadok Alapítvány adta ki, a Gyula régen és ma sorozat tizenhatodik részeként.
A megjelenteket Dézsi János, a bibliotéka igazgatója, valamint Tamás Péter, a Mazsihisz vidéki temetőrendezési csoportjának vezetője köszöntötték. Az alapítvány meglepetéssel is készült a könyvbemutatóra: a székek párnája alá tizenhat képeslapot rejtettek el, a szerencsés megtalálók pedig megkapták Vermes Ernő Járok a tarlón című verseskötetét, amelyet 111 évvel az eredeti megjelenés után adtak ki újra.
A kötetről Dézsi János, valamint a szerzők, Durkó Károly, a Gyulai Évszázadok Alapítvány elnöke, Székely Árpád, az alapítvány tagja és Kereskényiné Cseh Edit, nyugalmazott főlevéltáros beszélgettek.
Durkó Károly elmondta: a kötet nem jöhetett volna létre Kereskényiné Cseh Edit nélkül, aki évtizedeken át kutatta a témát a levéltárban, de a Gyulai Zsidó Alapítvány elnöke, Diósi Lajos is rengeteget segítette a munkájukat.
Székely Árpád hozzátette: ha nincs az a 40-50 ember, akiktől a fotókat, illetve információkat, adatokat kapták, akkor nem készülhetett volna el a könyv. Kereskényiné Cseh Edittől megtudtuk, hogy az 1980-as évek óta foglalkozik a gyulai zsidóság történetével, amelyet először munkaként osztottak rá a levéltárban, de megszerette a témát, a későbbiekben pedig rengeteg energiát fektetett a kutatásba.
A kötetben összefoglalják a helyi zsidóság történetét, de visszaemlékezések és naplórészletek is belekerültek, valamint olvashatunk épületekről, az izraelita temetőről, továbbá országosan és világszinten is ismert zsidó emberekről, akik gyulaiak voltak, így Bródy Imréről, a kriptonlámpa feltalálójáról vagy Székely Aladár fényképészről.
Székely Árpád kiemelte: úgy gondolja, ebben a 400 oldalban benne van minden olyan jelentős dolog, amely fontos a fürdővárosi zsidóság szempontjából.