Volent Katalin, Ábrahám györgy, Szilágyi András, Kovács lajos és Klinkovics Márta Xénia
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
A létezés problematikája az egyik fő témája Ábrahám György tavaly év végén megjelent, Százegy szonett című kötetének – hangzott el a könyv szeptember 6-i bemutatóján a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban.
Ábrahám György elárulta, elmúlt már hetvenéves, amikor elkezdett behatóbban foglalkozni a műformával, és maga is elkezdett szonetteket írni. Azt is elmondta, a szerzeményeit inkább reáliáknak tartja, mint verseknek.
Az est házigazdájától, Szilágyi András művészeti írótól, filozófustól megtudtuk, a Gyulai Ábrahám néven megjelent szonettkötet tíz ciklusból áll, és a fejezetek a szerző életútját követik.
A könyv szerkesztője, Klinkovics Márta Xénia a bemutatón elmondta: Ábrahám Györgynek határozott elképzelése volt a kötetről, pontosan tudta, mit akar.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
A könyv illusztrátorának, Volent Katalinnak már nehezebb feladat jutott, mint mesélte, többször előfordult, hogy összevitatkoztak a szerzővel. Arról is beszélt, hogy a borítón látható grafikán Ábrahám György Gyula iránt érzett szeretetét igyekezett megjeleníteni, ezért úgy ábrázolta a költő arcát, mintha részévé válna a Körösök vidékének.
Szilágyi András a kötet gondolatiságával kapcsolatban kifejtette: a Százegy szonettben az a heideggeri szemlélet jelenik meg, amely szerint a szorongás jelen van a mindennapokban. Hozzátette, ez a félelem az idővel is összefüggésben van, hiszen ahogy az ember előrehalad, úgy szűkül az időhorizontja.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
A könyvben szerepversek, gondolati versek is találhatók, de a közösségi líra is helyet kapott benne. A költemények a témákon keresztül sajátos létértelmezést próbálnak adni, amelyben fontos szerep jut az illúziótlanságnak és a szembenéző költői attitűdnek – húzta alá a művészeti író. Azt is megjegyezte, hogy a kötetet végigkíséri a József Attila-i értelemben vett számvetés vágya és a bűnvallatás.
Rámutatott: Ábrahám György alanyi költő, verseiben saját identitását próbálja meg megfogalmazni. Ezzel kapcsolatban az a sajátos névmisztika is szóba került, amit már a szerzői név is jelez. Ennek első fele a szerző Gyulához való kötődésére utal, ahogy a művészeti író fogalmazott, „az egész kötetét átlengi a gyulaiság, a lokalitás”. Az est moderátora úgy vélte, a költő a hely szellemét megpróbálja a szellem helyévé tenni azzal, hogy saját életét a gyulai létközegbe helyezi bele, és azon keresztül igyekszik a saját identitását meghatározni.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
A név másik felével kapcsolatban a szerző kifejtette: Ábrahámnak hiszi magát, aki istennel is jó viszonyban van, de az emberekkel még jobb viszonyban szeretne lenni. Mint fogalmazott, hisz abban, hogy minden ember egyenlő, és ezt a gondolatot egész életében szem előtt tartotta.
A rendezvényen arról is szó esett, hogy Ábrahám György számára fontosabbak a kérdések, mint a válaszok, mindig meghagyja az olvasónak a gondolkodás lehetőségét.
Fotó: Gyulai Hírlap – Pénzes Sándor
A kötet „vagabund, odamondogató, bátor nyelvezete” Petri György és Faludy György líráját juttatta Szilágyi András eszébe. Az este folyamán ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy Ábrahám György nyelvét a játékosság jellemzi.
A könyvbemutatón Szilágyi András és a szerző mellett Klinkovics Márta Xénia, Volent Katalin, valamint a költő jó barátja, Kovács Lajos Jászai Mari-díjas színművész olvasott fel verseket.
