Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Két Hold világa

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Fodor György • KULTÚRA • 2021. augusztus 16. 11:20
Két Hold világa
Közös ősbemutatót láthatott a közönség a Gyulai Várszínház Kamaratermében

Fotó: Gyulai Várszínház/Kiss Zoltán 

A Gyulai Várszínház, a Transzformáció Alapítvány és a Spektrum Színház közös, augusztus 13-i ősbemutatóján egy sorsjátékot csodálhattunk meg, amely Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs kapcsolatának történetét járta körbe lírai dialógusok segítségével.

Nemes Nagy Ágnes (1922–1991) költőnő mértékadó és meghatározó személyisége volt a II. világháború utáni magyar irodalomnak. Lengyel Balázs (1918–2007) író, kritikus, esszéista 1944. április 20-án vette feleségül 2 évnyi ismeretség után. Közösen szervezték az Újhold folyóirat (1946–1948) köré a kor legjelentősebb fővárosi értelmiségét, írókat-költőket, esszéistákat, kritikusokat, műértőket, akik a babitsi irodalomszemléletéhez álltak közel, nyitottak voltak az európai irodalmi értékek és a modern stílusok irányában. Lakóházuk harmadik emeleti lakása – a XII. kerületi Királyhágó utca és Böszörményi út sarkán – 33 éven át volt szerkesztőségi és baráti összejövetelek rendszeres színhelye. Noha házasságuk válással végződött, 14 évnyi együttélésük alatt sorsuk szétválaszthatatlanul összefonódott, szellemi életközösségük, barátságuk Ágnes haláláig megmaradt.

Fotó: Gyulai Várszínház/Kiss Zoltán 

Az előadás megálmodói a zentai Szorcsik Kriszta és a csíkszeredai származású Bogdán Zsolt voltak. Ők naplók, levelek, interjúk, esszék és versek különös ötvözetéből építették fel az előadás stációit. Ráéreztek arra a különös kötelékre, amit ennek a két embernek a kivételes egymáshoz és világhoz való viszonyulása erősített meg. A világháború legrombolóbb magyar évében házasodtak össze szakíthatatlan selyemgubót fonva lelkeik köré, kezdetben hangos ellenállással, majd néma túléléssel próbálták a borzalmakat befogadni. Éltek diktatúrában, háborúban, fogolytáborból tartották egymásban a reményt, „hároméves irodalmi eufóriában” látogatták Párizst, zsidó üldözötteket mentettek, bújtattak, munkát nélkülöztek, szerelemben dúskáltak.

Fotó: Gyulai Várszínház/Kiss Zoltán 

Az előadás jól követhetően mutatta be kettejük földöntúli szerelmét. Egy kankalinos réten ébredtek és feküdtek le, egyfajta természeti, paradicsomi keretben nyugodtak meg. Közben a Nemes Nagy tenyerében tartott szaharai homok a Krisztus előtti időkbe repítette őket, ahol Lengyel Balázs Ekhnaton fáraó. Lassan porladt el minden körülöttük, égi zajok és ördögi hangok fenyegetésében. A paradicsomi állapotból lassan a nagy Ismeretlenbe távoztak, az úton gyöngültek a szálak, ide-oda lökdöste őket a kegyetlen végzet. Mindketten egy-egy madártollal mérték az Idő homokját, verdestek, szállni próbáltak, cirógattak, visszahulltak. Közben világirodalmi szinten is jegyezhető szerelmes és békés sorok hangzottak el a kiapadhatatlan lélekfolyam deltájában. A tünékeny alma (1995) kötetben a szerzőpártól számos verselemzés olvasható nem kötelező irodalomként, a közös munkában mindenki kaphat egy kis ízelítőt abból, milyen szellemi táplálékot, a vermeltbatul-illatot testáltak utódaikra. Így értelmezhetővé válik a dupla telihold jelensége is!

Fotó: Gyulai Várszínház/Kiss Zoltán 

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)