A polgármester emlékeztetett: a magyar kormány 11 turisztikai térséget nevesített tavaly szeptemberben, köztük Gyulát és térségét. Hozzátette, a jövőben elsősorban ezek a régiók részesülnek turisztikai támogatásban.
Mint ismertette, az MTÜ a gyulai desztinációról is elemzést készített. Ebben többek között megállapították, hogy a térség legfőbb erőssége Gyula nyugat-európai színvonalú, „besétálható” fürdővárosi miliője. Azt is írták, „nemzetközi potenciállal” a Gyulai Várfürdő és az AquaPalota rendelkezik a régióban.
A tanulmányból az is kiderül, a gyulai desztináció részesedése a teljes országos vendégforgalomból 2,32 százalék; a külföldi vendégek 0,64 százaléka, a belföldi vendégek 3,88 százaléka választja a régiót. A térségbe érkező vendégek tartózkodási ideje 2,77 éj, ami meghaladja a vidéki átlagot (2,29 éj).
Kifejtették, a desztináció fő célcsoportja az 50 év feletti korosztály közepes, illetve magasabb költési hajlandóságú, egészségturisztikai motivációval bíró, kultúra iránt is érdeklődő része. A térség másodlagos célcsoportjának a kisgyermekes családok tekinthetők, ők főként a nyári időszakban választják a régiót.
Kiemelték, a romániai vendégek 13,53 százaléka érkezik a térségbe, és Gyulán több mint 18 ezer vendégéjszakát töltenek el.
Az elemzés azt is megállapította, hogy a régió szálláshelyei kevésbé jövedelmezők (átlagosan 5,9 millió Ft árbevétel/szoba/év), mint az országos átlag (6,5 millió Ft árbevétel/szoba/év), és a térség jelenleg inkább az olcsó desztinációk közé tartozik.
A tanulmány szerint a gyulai desztináció gyengesége a szálláshelyek és a vendéglátóhelyek konzerválódó minősége, és azt is megjegyezték, hogy a helyi kínálat „jelenleg kevéssé alkalmas egy hosszú hétvégét meghaladó tartózkodásra”.
