Öt évvel ezelőtt emléktáblát avattak Gyulán, a rendőrség épülete előtt
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
DECEMBER
December 1. (1996): 25 évvel ezelőtt indult el a TOP FM Rádió műsorszolgáltatása. 2002. január elejéig működött.
December 1–3. (1996): 25 évvel ezelőtt országos tűzvédelmi konferenciát tartottak Gyulán, amelyet a Magyar Gépipari Tudományos Egyesület rendezett. A konferencia több helyszínen zajlott. Az első nap az Erkel Hotelben kezdődött, a második napon az előadások az Erkel művelődési központban hangzottak el. Egyebek mellett szó volt a tűzvédelmi törvényről, illetve a végrehajtási rendeletekről. Este a Belügyminisztérium Tűzoltóságának Központi Zenekara adott műsort a színházteremben. Az utolsó napon folytatódtak az előadások. Szó volt többek között a tűzvédelmi oktatásról, továbbképzésről és szakvizsgáztatásról.
A konferencián közel 230-an vettek részt az országból: az állami, az önkormányzati, az intézményi tűzoltók és a vállalati tűzvédelem munkatársai.
December 2. (1996): 25 évvel ezelőtt nyílt meg Gyula első élelmiszer-raktáráruháza, a Rocco C+C áruház a Csabai úton. Ebben az áruházban a kereskedő és a magánszemély egyaránt vásárolhatott. Később megváltozott az áruház tulajdonosa és a bolt jellege.
December 3. (2011): 10 évvel ezelőtt unitárius konferenciát tartottak a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban.
December 6. (2016): 5 évvel ezelőtt Budapesten az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége évzáró ünnepségén hirdették ki az Építőipari Nívódíjak nyerteseit. A 2016. évben pályázók közül a Bíráló Bizottság a Környezetvédelmi és vízügyi létesítmény kategóriában a Kisdelta árvízi szükségtározó korszerűsítése beruházás részére ítélte oda a díjat. Az építtető a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság volt.
December 8. (2011): 10 évvel ezelőtt befejezték az Implom József Általános Iskola épületbővítését. Az átadó ünnepséget az új iskolaépületben tartották meg. A beruházást a békési székhelyű Vektor Építőipari Vállalkozási Kft. kivitelezte, az összköltség 563 143 707 millió Ft volt. Az infrastrukturális fejlesztés során az épület 24 osztályteremmel, 3 szaktanteremmel (természettudományi, számítástechnika, művészeti), 4 nyelvi szaktanteremmel, 4 csoportszobával, melyből 1 nyelvi laboratórium, 100 fő befogadására alkalmas melegítőkonyhás új ebédlővel, valamint egy az iskolai közösséget egyszerre befogadni tudó aulával gazdagodott. A meglévő épület felújítása, korszerűsítése és bővítése kiegészült egy sportudvar kialakításával. Az épület több mint negyvenmillió Ft értékben gazdagodott. A projekt pályázati pénzből, a Dél-alföldi Regionális Operatív Program keretében valósult meg.
December 8–9. (2016.): 5 évvel ezelőtt kolindafesztivált rendezett az MROÖ Dokumentációs és Információs Központ. A fellépők a gyulai vár előtt és a helyi román nemzetiségű családoknál, valamint a román gimnáziumban, a Szent Miklós ortodox katedrálisban, és a gyulai, eleki, kétegyházi román intézményeknél énekeltek karácsonyi dalokat.
December 9. (1971): 50 évvel ezelőtt adták át az elkészült napfigyelő állomást Gyulán, a víztorony tetején. A Gyulai Építőipari Vállalat a kitűzött határidő előtt néhány héttel előbb valósította meg a napfigyelő állomás létesítéséhez szükséges épület kialakítását a torony tetején. A műszaki átadásnál jelen volt dr. Dezső Lóránt egyetemi tanár, a Debreceni Napfizikai Obszervatórium igazgatója, Paris István, a Magyar Tudományos Akadémia termelési főosztályának vezetője, a tervezők, a műszaki ellenőrök és az átadásoknál szokásos hivatalos személyek.
December 12. (1871): 150 évvel ezelőtt született Vágvecsén Szentkereszty Tivadar tanító, tanfelügyelő, lapszerkesztő, helytörténész. 1922. május 1-jétől Békés vármegye tanfelügyelője a kiváló pedagógus, aki Gyulán élt. Aktívan részt vett a város életében, számos témában publikált. 1933-ban nyugdíjba vonult. Meghalt Gyulán 1959. december 3-án.
December 13. (1996): 25 évvel ezelőtt Békés Megye Képviselő-testületének Munkácsy Mihály Középiskolája és Szakmunkásképző Intézete új tanműhelyt avatott Gyulán, nem messze az iskolától, a Szabadkai úton. A gyakorlati oktatást szolgáló műhelyépítést 1992-ben, közel 5 éve kezdték el. A beruházás költségeit akkor 14,5 millió forintra becsülték, ám a hosszan tartó építkezés végül 30-40 millió forintba kerül. A pénzt a Békés Megyei Munkaügyi Központ támogatásával nyert pályázatokból, a gazdálkodó szervezetektől kapott szakképzési hozzájárulásokból és az iskola költségvetéséből biztosították. A tanműhely kialakításának építőipari és szakipari munkáit – az ács- és a bádogosmunkák kivételével – az intézmény tanulói és oktatói végezték. A tanműhelyben a mezőgazdasági gépszerelő és gépüzemeltető szakmát tanuló fiatalokat oktatják. Az épületet a megyei önkormányzat nevében dr. Simon Imre, a megyei közgyűlés elnöke adta át.
December 15. (2016): 5 évvel ezelőtt ünnepélyes keretek között adták át az Esély Pedagógiai Központ Pánczél Imre Tagintézményében a teljesen felújított tornaszobát. Az eseményen jelen volt Alt Norbert, Gyula város alpolgármestere, Balogh Lajos önkormányzati képviselő, Szabó Éva, az Esély Pedagógiai Központ Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola Gyulai Pánczél Imre Tagintézményének vezetője és Lányi István, az Esély Pedagógiai Központ Pánczél Imre Tagintézmény szülői munkaközösségének elnöke. A tornaszobát a rossz állapota miatt 2014 óta lezárták és nem használták.
December 16. (2016): 5 évvel ezelőtt „Kohán a magyar képzőművészetben” címmel tartottak konferenciát a gyulai Kohán Képtárban a festő halálának 50. évfordulóján. Az előadás-sorozat vendégei a művész képei között tudhattak meg többet Kohán kedvelt témáiról, kötődéséről Hódmezővásárhelyhez, a képeinek restaurálását övező munkáról és szerelmeiről. A konferenciát Durkó Károly, a gyulai önkormányzat kulturális bizottságának elnöke nyitotta meg. A Kossuth-díjas festőművész, grafikus művészeti hagyatéka 691 festmény, 2215 grafika. A hagyaték 1966-ban került a város tulajdonába.
December 17. (2016): 5 évvel ezelőtt emléktáblát avattak Gyulán, a rendőrség épülete előtt. Az avatás az 1956-os emlékév záró rendezvénye volt. Az emléktábla – melyet Csőke Péter kőfaragó készítette el – az utolsó gyulai tömegtüntetésre hivatott emlékezni, amely során szovjet karhatalmisták adtak le lövéseket az összegyűlt emberekre. Nem a tömegbe, hanem a tüntetők fölé lőttek, de a visszapattanó lövedékek így is megsebesítettek három embert. A köztéri alkotás Gyula Város Önkormányzata, az Október 23. Alapítvány és az ’56-os Emlékbizottság segítségével valósult meg. Avatóbeszédet mondott dr. Görgényi Ernő polgármester és M. Szabó András, 1956-os polgármester.
December 18–26. (1921): 100 évvel ezelőtt rendezték meg Gyulán a Békésmegyei Képzőművészek Egyesületének első kiállítását a vármegyeháza nagytermében. 12 művésznek, illetőleg művésznőnek mintegy 150, nagyobb részt eladó műve került a közönség elé: Boljanszky István, Gróh Béla, József Dezső, Hegedűs Károly, Buday Sándor festőművészek; gróf Széchenyi Ilona és Zvarienyi Nelli festőművésznők; továbbá építészeti művekkel Hegedűs Károly műépítész; szobrászati művekkel Mogyoróssy Sándor és Técsy László; iparművészeti művekkel gróf Almásy Denise és Madarász Manci. A nyilvános kiállítást dr. Lukács György, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat elnöke nyitotta meg. A kiállítás belépődíjas volt: a megnyitás napján személyenként 10 korona, a következő napokon 5 korona. A nagy érdeklődésre való tekintettel a kiállítást a tervezett időnél tovább láthatták az érdeklődők, január 2-áig.
December 19. (1996): 25 évvel ezelőtt ünnepélyes keretek között helyezték el az Erkel gimnázium új épületszárnyának alapkövét. Dr. Kereskényi Miklós az akkori, Janecskó János az előző igazgató és Lebenszky Attila polgármester helyezte el az alapkövet. A beruházás összköltsége csaknem 300 millió forint volt, ebből 200 millió a címzett állami támogatás. Az új, 1300 négyzetméteres épületrész, melyben elsősorban szaktantermek kaptak helyet, Szabó Jenő tervei alapján készült. A kivitelező cég a BÁÉV Rt., amely két ütemben valósította meg a terveket. Az első ütemben a főépületet az 1997/98-as tanévkezdésre kellett befejezniük. A következő ütemben, várhatón 1998 első félévében készül el a gimnázium tornacsarnoka és az új épülethez kapcsolódó egyéb kiegészítő létesítmények.
December 21. (1896): 125 évvel ezelőtt a város képviselő-testülete a millenáris év alkalmából 32 új utcanevet fogadott el. Az új utcaneveket Oláh György elnökletével egy háromtagú bizottság terjesztette a testület elé. A bizottság kikérte dr. Karácsonyi János véleményét is a nevek kapcsán. Az új utcaelnevezéseket a Békés című lapban tették közzé 27-én.
December 22. (2016): 5 évvel ezelőtt egy új HEROS-RÁBA Aquadux-x 4000 típusú gépjárműfecskendővel bővült a gyulai tűzoltóság gépparkja. A tűzoltóautó alváza, felépítménye és szinte minden felszerelése magyar gyártmány. Az ünnepélyes átadó és felszentelés a vár előtt volt. Az eseményen jelen volt Petróczki Zoltán, a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatója, dr. Kovács József országgyűlési képviselő, Tolnai Péter, a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke, dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere és Tóth Tibor tűzoltó dandártábornok, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója.
December 28. (2011): 10 évvel ezelőtt a Környezet és Energia Operatív Program az „Állami tulajdonú árvízvédelmi célú fejlesztések” konstrukciójában benyújtott „Kisdelta árvízi szükségtározó korszerűsítése” című, KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0004 azonosító számú 2. fordulós projekt támogatást nyert. A 4 282 835 707 Ft támogatási összegről szóló szerződést ekkor írta alá a Körös-vidéki Környezetvédelmi Igazgatóság vezetője. 2012–-2015 között valósultak meg a Kisdelta árvízvédelmi szükségtározó korszerűsítéséhez szükséges fejlesztések: a szabályozható megnyitási hely, az új, vízvisszavezetést biztosító műtárgy, a műtárgyak megközelítését biztosító szilárd burkolatú út, az itceéri őrház rekonstrukciója, valamint vízhozammérő hely a megnyitási hely alatt.
December 29. (1921): 100 évvel ezelőtt született Majsajakabszálláson Gyöngyösi Lázár okleveles mérnök, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott osztályvezetője. 1947-től élt és dolgozott Gyulán. 1980-ban kapta a vízügy terén végzett munkájáért az Állami Díjat. A gyulai sakkélet egyik kiemelkedő tagja volt mint játékos, majd mint szakosztályi és szövetségi elnök. Hosszan tartó, súlyos betegségben halt meg Gyulán 1988. január 13-án. Nevét sakkverseny őrzi.
