Öt évvel ezelőtt emléktáblát avattak a Pándy Kálmán tagkórház szülészeti-nőgyógyászati osztályán
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett
NOVEMBER
November 1. (1946): 75 évvel ezelőtt működött a Gyularemetei Dolgozók Tájtanítóképzője. Az intézet felejthetetlen igazgatója, dr. Varga Ferenc irányításával kezdődött el az új tanítói nemzedék nevelése, oktatása. A tanulás lehetősége, a pedagóguspályára felkészülés óriási jelentőségű volt. Akik itt tanítói oklevelet szereztek, általában továbbtanultak főiskolán vagy egyetemen. Amikor azokban is megszerezték végbizonyítványukat, szétszóródtak az országban, s bármilyen pályára kerültek – közhivatali, tanári – mindenütt neveltek és tanítottak. 1951-ben megszűnt a remetei tájtanítóképző.
November 2. (1996): 25 évvel ezelőtt avatták fel Gyula-Remetén az egykori tájtanítóképző intézet emlékét őrző emléktáblát. Az 1946-tól 1951-ig Gyula-Remetén működött tájtanítóképző intézet hajdani diákjai emlékeztek az ötven évvel azelőtti iskolakezdésre. Ebből az alkalomból helyezték el az emléktáblát az épület falán, melyet dr. Albel Andor alpolgármester leplezett le. Az emléktáblát a volt diákok állították az önkormányzat támogatásával.
November 3. (2011): 10 évvel ezelőtt a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége szervezésében valósult meg az „Önkormányzati megújulás 2011” elnevezésű konferencia, amely az önkormányzatok átalakulóban lévő szabályozási és működési rendszerének egyik első, hivatalos, szakmai alapú megvitatására adott lehetőséget.
November 4. (1921): 100 évvel ezelőtt a belügyminiszter elrendelte, hogy ezen a napon este 7 órától kezdve valamennyi nyilvános szórakozó- és mulatóhely, színház, mozgóképüzem, hangversenyterem stb. zárva legyen. Vendéglőkben, kávéházakban, étkező- és italmérő helyiségben mindennemű zenélés tilos volt. Az előírásokat Gyulán is végrehajtották. A rendelet nem írta, de magától értetődött akkor mindenki számára, hogy az intézkedéseket a magyarok királykérdésében történtek miatt írták elő. (IV. Károly királyt és feleségét átadták az antant megbízottainak, akik az uralkodót a családjával Madeira szigetére szállították. A nemzetgyűlés elé pedig beterjesztették az uralkodó jogainak megszüntetését, a Habsburg-ház trónöröklését.)
November 4. (1946): 75 évvel ezelőtt kezdte meg működését a Dózsa György Népi Kollégium az Almásy-kastély emeleti szárnyában 49 diákkal. 1946 karácsony szombatján költöztek át második helyükre, a volt csendőrlaktanya épületébe, amelyet két év időtartamra kaptak meg. 1947 őszétől leánytagozatot is szerveztek, mely a Városház u. 16. sz. alatt kapott helyet. 1949-ben a NÉKOSZ-t felszámolták.
November 4. (2016): 5 évvel ezelőtt egy évre szóló együttműködési megállapodást kötött a Békési Kistérségi Óvoda és Bölcsőde, valamint Gyula Város Egyesített Óvodája, melynek aláírására Békésen került sor. Az eseményen részt vett Béres Istvánné, a békési intézmény vezetője és a fürdővárosi óvodák első embere, dr. Becseiné Lock Gabriella. Az együttműködés lényegét abban határozták meg, hogy a pedagógiai munkában és az éves kiemelt nevelési feladatban támogatják és segítik egymást. Olyan látogatásokat terveznek, amelyeken egymás jó gyakorlatait átadhatják, emellett közös előadásokat szerveznek.
November 4. (2016): 5 évvel ezelőtt „Holnap Városáért” díjat kapott Gyula. Az elismerést országosan mindössze három önkormányzat kapta meg Zöld városért kategóriában. Gyula Város Önkormányzata képviseletében Kónya István alpolgármester vette át a díjat a Fővárosi Önkormányzat dísztermében. A díj bírálóbizottsága elsősorban a városépítő munkát díjazta, ami a helyiek nélkül nem lehetséges. Több olyan önkormányzati beruházás zajlott és zajlik, amelyek esetében megújuló energiaforrásokat használ fel a város. Fontos a szelektív hulladékgyűjtés, a zöldhulladék-kezelés, Gyula kerékpárosbarát település, és ezentúl már óvodás- és iskoláskorban megvalósul a környezetvédelemre való hangsúlyos nevelés.
November 5. (1996): 25 évvel ezelőtt „Agrárfordulat esélye 1997-ben” címmel országos agrárfórumot tartott Gyulán, az Erkel művelődési központban a Magyar Agrárkamara, valamint a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége. A tanácskozás témája volt: a magyar agrárgazdaság jelene és jövője. A szakmai rendezvényen számos előadás hangzott el. A fórumon részt vett dr. Lakos László földművelésügyi miniszter.
November 8. (2016): 5 évvel ezelőtt első alkalommal ülésezett a gyulai kulturális-turisztikai kerekasztal. Helyi cégek és intézmények rendezvényszervezésben érintett munkatársai ültek egy asztalhoz a gyulai Tourinform irodában. A megbeszélésen részt vettek a Gyulai Turisztikai Nkft., az Erkel Ferenc Nkft., a Gyulai Várszínház, a Gyulai Várfürdő, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár és Gyula Város Önkormányzata rendezvényszervezésben dolgozó munkatársai. Mindegyik érintett cég és intézmény jelezte, hogy szükségesnek tartja az ilyen jellegű fórum életre hívását. A kerekasztal összehívásának céljai elsősorban a helyi rendezvények összehangolása, azok célcsoportjainak meghatározása, a közös marketing lehetőségeinek felkutatása volt. Emellett a résztvevők tanácskoztak az egyes cégek és intézmények rendezvényprofiljának tisztításáról, az időpontütközések kiküszöböléséről és a város komplex kínálatának egységes keretben történő megjelenítéséről is. Hosszú távú célokat határoztak meg a rendezvények összehangolásával kapcsolatban. Úgy tervezték, hogy a gyulai kulturális-turisztikai kerekasztal várhatóan havi rendszerességgel ülésezik majd.
November 9. (1896): 125 évvel ezelőtt megvizsgálták az új gyula–csabai útszakasz állapotát megnyitás céljából. A műút felülvizsgálatánál jelen volt Landau Gusztáv miniszteri tanácsos, Lukács Endre főjegyző és Deimel Lajos főszámvevő, az államépítészeti hivatal részéről Haviár Lajos főmérnök és Mányi József mérnök, Gyula város részéről Szántó Henrik városi mérnök és Csaba község részéről Achim Gusztáv mérnök. A bizottság az egész útszakaszt megvizsgálta, azt teljesen késznek és megnyitásra alkalmasnak találta, bár megbízta a királyi államépítészeti hivatalt néhány kisebb hiány pótlásával. Elrendelték az útszakasz megnyitását, és az utat a közforgalomnak átadták. Az út használatánál nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a műútra sarat ne hordjanak fel. Ezt szigorúan ellenőrizték.
November 10. (2011): 10 évvel ezelőtt mindenki számára elérhetővé vált Gyula város új hivatalos turisztikai weboldala. Kezdetben csak a visitgyula.com domain alatt, magyarul volt olvasható az oldal, de később a gyula.hu „turizmus” oldala alatt is ezeket az oldalakat böngészhette az olvasó. Az új honlap az akkori igényeknek kívánt megfelelni: értékesítés-orientált, képes, praktikusan átlátható és átjárható struktúrája közvetlen kommunikációra teszi alkalmassá. Indulásakor három fő téma áll a középpontban: a szállások, a programok és a látnivalók. A weblap mobil konstrukciója miatt bármikor változtatható, így az érdeklődésnek megfelelően folyamatosan a turizmusban érdekeltek igényeihez igazítható a szerkezet. Ennek megfelelően a kiemelt helyek és ajánlatok is rugalmasan elhelyezhetőek. A témákat is folyamatosan bővíteni kívánták.
November 11. (2016): 5 évvel ezelőtt „Innováció és kreativitás a hazai román nemzetiségi oktatásban” címmel tartottak konferenciát a gyulai román gimnáziumban. Az elmúlt 6 évben két TÁMOP-os, európai uniós fejlesztésben vettek részt, amelyek a hazai román nemzetiségi oktatást szolgálták. Egy taneszközcsomag született a pályázatok által, hagyományos és online formában egyaránt. Ezek a felső és alsó tagozatokat, valamint a gimnáziumokat is megcélozták. Modern, a kommunikációt a középpontba helyező könyvekről van szó, amelyek egy időben közvetítenek ismereteket, és fejlesztenek attitűdöket. A fejlesztő munkába bevontak romániai, illetve egyetemi tanárokat is, akik közösen dolgoztak a helyi oktatókkal az elmúlt hat év során. Mintegy 100 ember együttműködésének eredménye lett a végső taneszközcsomag. A konferencián ismertették a fejlesztések eredményeit az érintett oktatási-nevelési szereplőkkel. Ezek a tankönyvek teljes mértékben kompatibilisek az érvényben lévő követelményekkel és kerettantervekkel, így új lendületet adhatnak a hazai román oktatásnak. A csomag nyitottságra és befogadásra neveli a tanulókat, fejleszti a morális készséget.
November 14. (1896): 125 évvel ezelőtt született Gyergyószentmiklóson dr. Páll Gábor szülész-nőgyógyász, tanár, kórházi főorvos. Középiskolába Désen járt, egyetemi tanulmányait Kolozsváron, Budapesten és Szegeden végezte. Részt vett az első világháborúban. 1923-ban orvosdoktori diplomát szerzett. Előbb a szegedi egyetem gyógyszertani intézeténél dolgozott, 1923-tól 1930-ig a szegedi, majd a budapesti egyetem I. sz. szülészeti és nőgyógyászati klinikáján tanársegédként működött. 1930-tól 1939-ig a gyulai kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának főorvosa. 1935-ben magántanári képesítés szerzett, majd a Kassai Bábaképző Intézet igazgatója (1939–1940) lett. Utána a kolozsvári, pécsi egyetem nyugalmazott rendes tanára. A második világháború után Budapesten szülész-nőgyógyász szakorvos 1945-től. Számos külföldi szakmai úton vett részt. Nőgyógyászati problémákkal, elsősorban a méh, a petefészek és a genitáliák daganatainak műtéti megoldásaival foglalkozott. Számos publikációja jelent meg a témában. Budapesten halt meg 1976. május 27-én.
November 14–15. (1996): 25 évvel ezelőtt a városnak kétszeres biztonságot nyújtó Élővíz-csatorna tápzsilipépítése fontos állomásához érkezett Gyulán. A régi szivattyútelep felszámolásával, miután elbontották a régi műtárgyat, hozzáláttak a földmunkákhoz. Utána másnap megkezdődött a tápzsilip alapozása, betonozása. A mederfenéken 70 méter hosszan egymás mellett két, 220 centiméter átmérőjű csövet helyeztek el. A létesítményre 160 millió forintot fordított a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság.
November 20. (1971): 50 évvel ezelőtt Gyulán a létesítendő AGIP-töltőállomás helykijelölése megtörtént. A töltőállomáshoz kisebb szervizt és presszót is terveztek. Több település közül választotta ki a vállalat Gyula városát a töltőállomás számára.
November 21. (1996): 25 évvel ezelőtt alakult meg a Gyulai Alkotókör (GYAK) a Marschal sörházban. Fiatal írókat, költőket és képzőművészeket tömörített a kör. Egyik céljukként fogalmazták meg azt, hogy a város kulturális életét kívánják felpezsdíteni. A kör egyfajta szellemi műhely akart lenni. A mintegy 15 jelenlévő megválasztotta a kör vezető testületét, melynek tagja lett: Erdődi Ferenc, Kiss Laura, Pulle J. Aurél, Mocsár József és Kukár István. A testületben Kukár István az elnöki, Mocsár József a titkári feladatokat látta el. A vezetőség megbízatása egy évre szólt. 1998-ban egyesületté alakult át a civil szervezet, a GYAK. Az alkotókör 2016-ban már felszámolás alatt állt, 2017-pedig az adószámát is törölték.
November 24. (1496): 525 évvel ezelőtt keletkezett Corvin János oklevele, melyben Gyulát szabad mezővárosnak nyilvánítja. A levélben foglaltak számos jogot biztosítottak a gyulai polgároknak, többek között: a szabad bíró- és plébánosválasztást, a szabad végrendelkezést, megerősítést kapott a vámmentesség, rendelkezett a levél a vásártartásról, iskola és fürdő létesítésének lehetőségéről, elismerte a szokásjogokat. A sokféle kiváltság lehetővé tette az itt élőknek, hogy viszonylagos jólétben éljenek, s nagyobb biztonságban tudhassák magukat.
November 25. (1921): 100 évvel ezelőtt volt a Gyulai Háziipari Kenderszövő- és Fonógyár Rt. alakuló közgyűlése a városházán. Az rt. megkezdte működését bérelt telephellyel és munkaeszközökkel. A telep helyiségét a Gyulai Hitel és Bőranyagbeszerző Szövetkezettől bérelték, ahol 3 nagyobb szövőszék, több nagy és kisebb motolla és gombolyító volt felállítva.
November 25–26. (2016): 5 évvel ezelőtt Gyulán tartották meg a Magyar Nőorvos Társaság Délkelet-Magyarországi Szekciójának XXXVII. Kongresszusát a Park Hotelben. Az eseményhez a Gyulai Törvényszék is csatlakozott. Az első nap tudományos programján a statisztikai elemzések által mutatták be a régió munkáját a dél-magyarországi szekció vezetői, majd azt követően több különböző témában hallgathattak meg előadásokat a résztvevők. Másnap a Gyulai Törvényszéken folytatódott az esemény, ahol az orvosok és a bírósági eljárásokban közreműködők tapasztalatainak és álláspontjainak megbeszélésére nyílt lehetőség.
November 25–27. (2016): 5 évvel ezelőtt Országos Vízkészlet- és Vízgyűjtő-gazdálkodási Értekezlet volt Gyulán. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság szervezésében megvalósult szakmai tanácskozást az Elizabeth Hotelben rendezték meg.
November 26. (2016): 5 évvel ezelőtt emléktáblát avattak a Pándy Kálmán tagkórház szülészeti-nőgyógyászati osztályán. Az eseményt a Magyar Nőorvos Társaság Délkelet-Magyarországi Szekciójának XXXVII. Kongresszusa keretében kezdeményezte dr. Párducz László, szülész-nőgyógyász osztályvezető főorvos, a helyi szervezők egyike. Ezzel kívántak dr. Jakubecz Sándor munkássága, személye előtt tisztelegni. A 2013-ban elhunyt orvos 1996-ig, közel 30 éven keresztül dolgozott a szülészeti-nőgyógyászati osztályon. Az onkocitológiában, a rákszűrésben különböző eljárások kidolgozásával sokat tett a szakmáért. Döntően a betegellátásra koncentrált, de a várandósgondozást is új alapokra helyezte, bevezette a pszichoszomatikus szülészeti és nőgyógyászati szemléletet, lehetővé váltak az együtt szülések, és tanfolyamon segítette a várandós édesanyák felkészülését a szülésre.
November 29. (1996): 25 évvel ezelőtt a Békés Megyei Levéltár, az Implom József Alapítvány és Gyula Város Önkormányzata „Gyula 1496. évi városi privilégium-levele 500. évfordulója alkalmából” címmel emlékülést rendezett a Mogyoróssy-könyvtárban. Az ülésen Bácskai Vera egyetemi tanár „Gyula társadalma és gazdasága a 15-16. században”, Blazovich László szegedi levéltár-igazgató „Gyula 1496. évi privilégium-levele”, míg Dusnoki József levéltáros „A középkori Gyula kialakulásának és topográfiájának kérdései” címmel tartott előadást.
November 29. (1996): 25 évvel ezelőtt a Körösi Csoma Sándor Főiskola Közgazdasági Intézetének Regionális és Település-gazdaságtani Tanszéke és a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara „Határtalan lehetőségek?” címmel tudományos tanácskozást rendezett Gyulán, az Erkel művelődési központban. A rendezvényen a területfejlesztés és a határ menti magyar-román gazdasági kapcsolatok lehetőségeit feltáró kutatás eredményeit ismertették.
November 29. (2011): 5 évvel ezelőtt ünnepélyesen megnyitották a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. gyulai irodáját a Munkácsy utcában. Békés megyében az ingyenes és szervezett pályázati tanácsadás központja Gyula lett.
