Gyulai Hírlap - Időutazás Gyulán – 2021. augusztus

AUGUSZTUS

Augusztus 1. (1896): 125 évvel ezelőtt született Gyulán ifj. Follmann János járási, városi tisztiorvos, fogházorvos és törvényszéki orvos. (Apja id. dr. Follmann János ügyvéd volt.) A közegészségügy kérdéseiben rendkívüli jártasságot mutatott. Magas színvonalon tartotta tudását, és a járványok terjedésének meggátolása terén sokszor önfeláldozó munkát fejtett ki. 1926-ban az elemi iskolákban egészséghetet kezdeményezett, amelyben partnere volt a tantestület. Előadásokat és gyakorlati bemutatókat tartottak, nyereményjáték során a tanulók egészségügyi eszközöket, apróbb tárgyakat kaptak: fogport, fogkefét, szappant. Kezdeményezését országosan követendő példának tartották. Balesetből származó vérmérgezésben halt meg szülőhelyén 1933. augusztus 11-én.

Augusztus 1. (1896): 125 évvel ezelőtt a Gyulán állomásozó második honvéd gyalogezred tisztikara közös tiszti étkezőt létesített, és e naptól nyitottak meg. Az elegánsan berendezett helyiség a belvásártéren, a Gróh-féle házban volt. Ennek létrehozásával a tisztek közötti bajtársias közszellem emelését kívánták elérni.

Augusztus 1. (1946): 75 évvel ezelőtt vezette be az állam a pengő helyett a forintot a magyar pénzrendszerben. Az 1946-os árfolyamára jellemző volt: 1 dollár 11,74 forintot, 1 angol font 29,35 forintot, 1 német márka 0,12 forintot 1 osztrák schilling 0,17 forintot ért. A valutarendszer megszületésekor 1 kg színarany 13 210 forintot ért. A pénzsorozat elnevezésénél a forint és a máriás került szóba. A forint azóta fizetőeszköz Magyarországon, így Gyulán is.

Augusztus 1. (2016): 5 évvel ezelőtt ismét önálló intézményként működött tovább a németvárosi óvoda. A Gyulai Német Nemzetiségi Önkormányzat lett a fenntartója. Az egyesített óvodából való kiválására azért volt szükség, mert így több állami forrásból gazdálkodhatnak, és jobb feltételeket biztosíthatnak a gyerekeknek és a pedagógusoknak. Szilágyiné Solymosi Máriát bízták meg az óvoda vezetésével. Három célt határoztak meg: a gyerekek szeressenek óvodába járni, ehhez a jó közösség és a szabadidő hasznos eltöltése szükséges; új módszerekkel egyénileg fejlesszék a gyerekeket (például műhelymunka); vegyék fel a kapcsolatot a megye német nemzetiségi óvodáival, és ha kell, segítsék őket.

Augusztus 3–október 11. (1996): 25 évvel ezelőtt a miklósvárosi ortodox templom 1943-ban épült tornya az idők folyamán tönkrement. Életveszélyessége miatt cserére szorult. A több mint 8 millió forintos munkát Szmola Imre műszaki ellenőr, Kun Lajos gyulai bádogosmester és Iván Sándor mezőtúri ácsmester szakértelme segítette. A toronysüveget négy darabban emelték le. A régi bádogozás megbontása és a tartógerendák átfűrészelése után harangzúgás kísérte a kereszt és a torony tetejének megdőlését, majd földet érését. A daru mérlege 20 mázsát mutatott, mikor biztonságban leérkezett a faszerkezet. A szorgos munkáskezek szétszedték a régi rézlemezeket, sok keresgélés után egy fémdoboz került elő. Ezt Árdeleán Pál vikárius kinyitotta, és egy viasszal lezárt üvegpalackot húzott elő a dobozból, melyben az 1943-as tornyot építtetők üzenete állt: ezt a keresztet 1943-ban a tűzvész után emelték fel a gyülekezet előtt. A papíron felsorolták az egyházi tanács akkori tagjait, a torony és a harangok adatait, építőinek nevét és a dátumot: 1943. november 14. A további munkálatok még sok időt igényeltek. Az új toronysüveg tervezője Szabó Jenő gyulai építész, tervei az eredeti állapot visszaállítását célozták meg. A jelenleginél három méterrel magasabb tornyot a templom mellett építették fel teljesen készre, és utána emelték a helyére, egy speciálisan erre a célra alkalmas daruval, amely Debrecenből érkezett a városba.

Augusztus 7. (1971): 50 évvel ezelőtt alakult meg Gyulán az első lakásépítő szövetkezet a harisnyagyárban 24 család összefogásával. A négytagú elnökség élére Dobra Sándor lakatost választották meg. A szövetkezet célja az volt, hogy 30-40 lakást építsenek főként fiatal házasoknak. A szövetkezeti tagok számára a törökzugi új lakótelepen jelöltek ki telkeket.

Augusztus 8–november 28. (1896): 125 évvel ezelőtt építették meg a Poirée-rendszerű keretes tűs gátat, Magyarországon ez volt a második ilyen jellegű gát. A duzzasztó terveit a Gyulai Folyammérnöki Hivatal főmérnöke, Steineker Gábor és Pósa Károly mérnök készítette el Gallacz János mérnök iránymutatása alapján. A kivitelezési munkát Melocco Leonárd budapesti vállalkozó nyerte el. A gáttest 8 méter hosszú, a Fehér-Körösre merőlegesen 30 méter volt. A beton alaptest vastagsága 2 méter volt. A 30 méter szabad nyílást 24 közre osztották, amelyekbe kovácsoltvas bakokat helyeztek el. Ezek biztosították a 3,35 méter hosszú, 10x10 cm keresztmetszetű vörösfenyő fagerendák egymás mellé sorakoztatott tűszerű (tűs gát) záró elemek felső részének támasztását a tűtartó cső segítségével. A tűk alul betonküszöbben kiképzett horonyba támaszkodtak. A duzzasztómű építési munkái 50 345 Ft-ba kerültek. A többi szorosan összefüggő járulékos munkákkal (kisajátítás, tápzsilip építése, Élővíz-csatorna tisztítása, mélyítési munkák, őrház építése stb.) 131 472 Ft volt a teljes kiviteli költség. A munkákhoz a Magyar Állam, tíz éven át, évi 7000 Ft összegű támogatást adott a beruházónak. Az elkészült duzzasztóval 2,36 m magas 86, 38 m A. f. (86,77 m B. f.) duzzasztást lehet elérni. A megépült, építésekor modernnek számító létesítmény 102 évig üzemelt, ezután elbontásra került, és helyére egy újabb gát épült. Az országosan is egyedülálló műszaki emlék egy része a tömlős gát mellé került kihelyezésre. A parton álló kis házban pedig bemutatószobát rendeztek be, melyben tablók, makettek mutatják be a tűs gát múltját.

Augusztus 10. (1896): 125 évvel ezelőtt a városi képviselő-testület határozatba foglalta azt, hogy az építendő törvényszék és fogház részére három telket megvásárolnak a Béke sugárúton. A telek tulajdonosai: Varga Károly, Sánta Jánosné Egyedi Erzsébet és Sánta Gábor volt.

Augusztus 10. (1921): 100 évvel ezelőtt született Gyulán Nádházi János szabó, a szociáldemokrata párt járási titkára, az 1956-ban a forradalmi bizottság elnöke, Gyula város díszpolgára (1992. október 23.). Hatgyermekes munkáscsaládból származott. Szülőhelyén végezte el elemi iskoláit. Utána kifutófiú lett, később szabónak tanult, majd 1939-ben felszabadult. Utána szabósegédként dolgozott különböző helyeken. Az 1940-es évek elején családot alapított. Korán csatlakozott a szociáldemokratákhoz. 1946-ig a szakmájában dolgozott, majd a párt vezetősége a jó képességű fiatalembert iskoláztatta. 1946–1948 között a szociáldemokrata párt járási titkára lett. 1948 után visszament szakmájába, a Szabó Ktsz-ben dolgozott tovább. 1956-ban a gyulaiak megválasztották a forradalmi bizottság elnökének. Legnagyobb érdemének tartotta, hogy a városban sikerült megőrizni a békességet. A megtorlás időszakában letartoztatták és elítélték 3 évre. A rendszerváltásig feketelistás (REF-es) volt. Szülővárosában halt meg 2005. szeptember 8-án.

Augusztus 10. (1996): 25 évvel ezelőtt érkezett Gyulára a nosztalgiavonat. A millecentenáriumi évfordulóhoz kapcsolódóan egy Nagykanizsáról induló és oda visszaérkező vonat 1100 km megtétele során városunkon is áthaladt. Az 1920-as és 1930-as éveket idéző kocsikat – beleértve az étkező-, illetve az igazi III. osztályú (fapados) kocsikat – egy ritkaságszámba menő mozdony vontatta. A gőzmozdonyt 1917-ben Bécsben gyártották, 10 régi kocsiból állt a szerelvény. A nosztalgiavonat 2 órát állt a gyulai állomáson, majd folytatta az útját tovább.

Augusztus 11. (1996): 25 évvel ezelőtt Gyulay Endre szeged–csanádi megyés püspök felszentelte az elkészült Apor Vilmos Óvoda épületét a Béke sugárúton és a Szent Anna Kollégiumot az Apor téren.

Augusztus 13. (1921): 100 évvel ezelőtt volt a vármegyeháza kistermében a Békésmegyei Vitézi Szék alakuló gyűlése. A minisztertanács által előterjesztett és államfői megerősítést nyert vitézi rend szervezeti szabályzata alapján a tagjai: Szabó Jenő huszár százados, vármegyei id. székkapitány, a vármegye főispánja, dr. Daimel Sándor alispán, Beliczey Géza vármegyei gazdasági egyesület elnöke, dr. Hoffmann Károly vármegyei h. t. főügyész, mint vármegyei gazdasági albizottság képviselője, Lehrer Henrik ezredes, vármegyei katonai parancsnok. Első hivatalos ténykedésüket két nap múlva hajtották végre: az első vitézi székbeiktatásnál jelen volt gróf Wenckheim Géza, dobozgerlai birtokából a birtokos fia, gróf Wenckheim Jenő által felajánlott vitézi telkeken. 4 személyt iktattak be ünnepélyesen telkeikbe: vitéz Erdélyi Ferenc, a 32. gyalogezred tiszthelyettese, vitéz Déri Mraász Pál tartalékos őrmester a 46. szegedi gyalogezredben, vitéz Köves Kukucska Pál tartalékos őrmester, 46. gyalogezred szakaszvezetője, Palásti Béla 13 éves fia, mint vitéz Palásti Pál 9. huszárezredbeli hősi halált halt őrmester árvája. Az ünnepélyes beiktatás Gyulán kezdődött el, és a vitézi telkeknél fejeződött be.

Augusztus 14. (1921): 100 évvel ezelőtt az Alföldi Lovasegylet és a Békés Megyei Gazdasági Egyesület közösen délelőtt a lóvásártéren lódíjazást, délután pedig kocsiversenyt rendezett a galbácskerti gyakorlótéren. Majd szeptember 8-án lóversenyt szerveztek ugyanitt.

Augusztus 15–26. (1921): 100 évvel ezelőtt rendezte meg a gyulai sakk-kör a Komló Szálló Kereskedelmi Csarnokában az I. Erkel Ferenc Nemzetközi Sakkversenyt. A nagy érdeklődést kiváltó versenyen belépődíjat nem szedtek. Az 1. díjat Kosztics Boris sakknagymester nyerte, a 2. díjat Steiner Endre, a 3. díjat pedig Szigeti Miklós.

Augusztus 16–17. (1971): 50 évvel ezelőtt Gyulán rendezték meg az országban működő iparitanuló-intézetek igazgatóinak értekezletét a városháza dísztermében. A résztvevők főleg szakmai kérdéseket tárgyaltak: a vitaindító előadásokat hozzászólások és konzultációk követték. Foglalkoztak a szakmunkásnevelés fejlődésével, helyzetével és problémájával, különös tekintettel a reform első évének tapasztalataival, személyzeti és gazdasági kérdésekkel.

Augusztus 19. (2011): 10 évvel ezelőtt felavatták ünnepélyes keretek között a Vígh Tamás által alkotott „Múlt és jövő” című szobrot a Kossuth téren, a kaszkád szökőkút mellett. A megjelenteket Görgényi Ernő polgármester üdvözölte, majd szakmai köszöntőt mondott Prokai Gábor, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus művészeti osztályvezetője. A szobrot és az időközben elhunyt alkotó munkásságát Oroján István mutatta be. Az ünnepi beszédeket mondók leplezték le a köztéri alkotást.

Augusztus 20. (1921): 100 évvel ezelőtt ünnepélyes keretek között avatták fel a hazáért hősi halált halt katonák tiszteletére emelt emlékoszlopot a józsefvárosi temetőben. A nagy tömeg előtt megtartott avatóbeszédet báró Apor Vilmos plébános mondta el, emlékbeszédet dr. Csete József mondott, Endrész Anna pedig alkalmi költeményt szavalt el. Az emlékoszlopot Mogyoróssy Sándor készítette.

Augusztus 20. (1971): 50 évvel ezelőtt avatták fel ünnepélyes keretek között a várfürdőben az 50 méteres sportuszodát. Az új sportuszoda és lelátója 4,5 millió forintba került. Az uszoda nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas volt. A gyulai várfürdő 50 méteres, nyolc rajthelyes versenymedencéjét a Gyulai Vízmű Vállalat, a Gyulai MEDOSZ és az MTS Gyulai Járási Városi Tanácsának országos meghívásos versenyével avatták fel hatalmas érdeklődés mellett.

Augusztus 21. (1921): 100 évvel ezelőtt a Sakk-körnek a Komló Szállóban levő helyiségében leplezték le Bartoss József alelnök Erkel Ferencről készített arcképét. Az ünnepélyen az érdeklődők szép számban vettek részt. Dobay Ferenc elnök méltatta Erkel Ferencnek a sakk-játék művelésében szerzett érdemeit, majd adott jelre megtörtént a kép leleplezése.

Augusztus 21. (1996): 25 évvel ezelőtt a felszentelt Apor Vilmos Katolikus Óvoda 15-20 kisgyermek előtt először nyitotta meg kapuit a Béke sugárút 57. szám alatt, a felújított egykori Széll-villában.

Augusztus 21–22. (1971): 50 évvel ezelőtt rendezte meg a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) a Magyarország–Románia nemzetek közötti férfi és női ifjúsági atlétikai versenyt a városi sporttelepen. A MASZ kijelölte a versenybíróság vezetőit is, melynek elnöke id. Christián László, helyettese Becsy Károly lett.

Augusztus 23. (1996): 25 évvel ezelőtt ünnepélyes keretek között tették le a Gyulát elkerülő 44-es főút alapkövét. Az 5,5 km-es út összköltsége 919 millió forint volt, melyből a Phare-rész 229 millió forint. Az alapkövet dr. Scharle Péter, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára helyezte el a Vári csomópontnál. Az alapkő egy fémhengert rejt, amely az utókor számára tartalmaz dokumentumokat. A városháza dísztermében a beruházó, a Békés Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatója, Máté András és a nemzetközi pályázatnyertes kivitelező, a Hídépítő Rt. megbízásából Zsigmondi András vezérigazgató-helyettes írta alá az elkerülő út megépítésére vonatkozó szerződést.

Augusztus 26–28. (2016): 5 évvel ezelőtt először rendeztek Gyulán Chopper-Cruiser Bringás Találkozót. Ügyességi verseny, kiállítás és koncertek is voltak a programok között, amelyek több helyszínen zajlottak. A rendezvényt mindig más városban tartják meg, ekkor került sorra Gyula. A találkozót a South Plain Riders, azaz a Dél-alföldi Lovasok szervezték meg. 30-35 bringás érkezett az eseményre az országból, voltak, akik családostól jöttek.

Augusztus 27. (1871): 150 évvel ezelőtt a templomok előtt nagy hangon kikiáltották, hogy felsőbb rendelet értelmében, a közegészségügy érdekében mindenki igyekezzék a háza körüli szemetet, posványokat és minden, a levegőt rontó párolgásokat előidéző tárgyakat eltávolítani. Ugyanakkor továbbra sem rendelkezett az elöljáróság a város belső területén, házaknál történő tömeges sertéshizlalásról.

Augusztus 27. (1921): 100 évvel ezelőtt Békéscsabán tartott gyűlésen alakult meg a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Békésvármegyei Kerülete. A szakmai egyesület Békés, Csonka-Arad és Bihar megye gyógyszerészeit gyűjtötte össze. Megválasztották a tisztikart: örökös díszelnök Varságh Béla, elnök Réthy Béla, elnökhelyettes Debreczeny Béla. A választmány tagjai lettek: Ragettly János, Mispál Frigyes, Radó Miklós, Wieland Dénes, Adler Miksa, Teffert Károly, Ősapay Lajos, Holdy Kálmán, Wieland Gyula és Bács Béla.

Augusztus 27. (1971): 50 évvel ezelőtt kezdődött meg a Galamb utcai öregek napközi otthonának műszaki átadása. Ez az épület volt a város negyedik ilyen jellegű intézménye. Az idős emberek októberben vehették használatba a napközi otthont.

Augusztus 28. (1921): 100 évvel ezelőtt Gyulára helyezték a püspöki helynökség központját. Gróf Széchenyi Miklós megyés püspök Brém Lőrinc apátkanonokot nevezte ki püspöki helynökké, a főtanfelügyelő pedig Szirmay L. Árpád apátkanonok lett. A püspöki helynökség a váradi egyházmegyének magyar fennhatóság alatt maradt részeiből alakult meg. 1924. február 16-án visszahelyezték a püspöki helynökség központját Debrecenbe.

Augusztus 30–szeptember 3. (2016): 5 évvel ezelőtt Történelmi Íjász Világbajnokság zajlott a Göndöcs-kertben, a várkertben és a Thermal Camping területén. A legérdekesebb programnak a Gyulavár bajnoka íjászpárbaj ígérkezett, ahol a 14 méteres várfalról lőttek a versenyzők. A Kerecsényi László Íjász és Szabadidősport Egyesület szervezte meg az íjász-világbajnokságot. A versenyen kívül volt felvonulás, íjászbemutató és néptánc is.

Augusztus 31. (1996): 25 évvel ezelőtt rendezték meg a XXVI. Országos Szenior Úszóbajnokságot Gyulán, amely egyben az első Dr. Regele Károly Emlékverseny volt. A Gyulai Várfürdő 50 m-es medencéjében mérték össze képességeiket a versenyzők. A versenyszámok a sportrendezvényen: 50 m gyors, 50 m hát, 50 m mell, 50 m pillangón, 200 m vegyes és 4x50 m gyorsváltó. Kísérő számként családi váltót is lebonyolítottak, ahol a kötelező úszási sorrend: unoka, szülő, nagyszülő. A megyék és Budapest között pontverseny is volt egy vándorkupáért, a versenyszámok helyezettjei érmet, a legeredményesebb úszók tiszteletdíjat kaptak. Mintegy kétszázan jöttek el a versenyre az ország különböző vidékéről. Békés megye nyerte meg a pontversenyt és a vándorkupát.