5 évvel ezelőtt a gyulai vár ostromának 450. évfordulója alkalmából emléktáblát avattak
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
JÚLIUS
Július 1. (1971): 50 évvel ezelőtt a Magyarországon élő románok lapja, a „Foaia Noastra” című újságot Gyulán kezdték szerkeszteni, nyomtatni és nem a fővárosban. Azzal, hogy az 1950-es években indult lap szerkesztősége Gyulán dolgozott, a szerkesztők emberközelbe kerülhettek olvasóikkal. Így írásaik a román ajkú lakosság életét hitelesebben ragadták meg.
Július 1. (1996): 25 évvel ezelőtt a Gyulai Várszínház Igazgatósága elköltözött a Gróza parki épületből, ahol az irodahelyiségeiket a műemlék-felügyelőségtől bérelték. Új helyük az önkormányzati tulajdonú épületben, a volt Jókai művelődési házban, a Kossuth utca 13. szám alatt található. Akkor még csak az irodai helyiségek voltak készen, de az épület folyamatos rendbetétele során színháztermet is alakítottak ki ott.
Július 3. (1921): 100 évvel ezelőtt tartották meg az első tízéves osztálytalálkozót a római katolikus főgimnáziumban. A találkozón csak azok nem tudtak részt venni, akik a háborúban meghaltak, vagy még hadifogságban voltak, illetve a megszállt területen rekedtek. A találkozó eseményeit jegyzőkönyv rögzítette: a számos beszéd hangzott el, meglátogatták a volt élő tanáraikat, kimentek elhunyt tanáraik sírjához, csoportképet készítettek a résztvevőkről, a templomban istentiszteleten vettek részt, alapítványt hoztak létre szegény tanulók támogatására, este pedig baráti vacsorára gyűltek össze a Komló éttermében.
Július 3. (1996): 25 évvel ezelőtt avatták fel a Pándy Kálmán Kórház gyermekpszichiátriai osztálya mellett található játszóteret, melyen fából készült játékok találhatók. A fajátékok Kovács Géza fafaragó munkái voltak. Avatóbeszédet Vinnai Szilárd, a kórház gazdasági igazgatója mondott.
Július 3–7. (1996): 25 évvel ezelőtt Gyulán rendezték meg a IX. Masters Erőemelő Európa-bajnokságot. Világversenyt ekkor rendeztek először Gyulán. A rendezvényt a városházán nyitották meg, és a versenyzőket is ott fogadták. Magát a versenyt az Erkel Művelődési Házban bonyolították le. 20 ország 200 versenyzője mérte össze erejét. Az Eb színhelye, szervezettsége és az Atlasz műhely által gyártott felszerelés a hazai és a nemzetközi szövetség szakembereinek teljes elismerését kiérdemelte. Igen sok egyéni és országos csúcs született a verseny alatt. Lovász György teljesítménye kiemelkedett a mezőnyben: új Európa-csúccsal nyert.
Július 5. (1871): 150 évvel ezelőtt született Pesten dr. Kaczvinszky János műtő-főorvos, sebész. 1901–1918 között a gyulai kórház sebészeti osztályának volt a főorvosa. Vezetése alatt számos sebészeti újítást vezettek be. Új sebészeti pavilont építettek, a sebészeti osztályból ekkor vált ki a kórbonctan. A gyulai kórházban a modern sebészet megszervezése az ő nevéhez fűződik. Emlékére a Békés Megyei Orvos Szövetség Kaczvinszky-érmet alapított. Meghalt Budapesten, 1924. szeptember 22-én.
Július 8. (1971): 50 évvel ezelőtt adták át a forgalomnak Gyulán a Diófa és a Wesselényi utcát. Márciusban kezdte meg a Közműépítő Vállalat Hódmezővásárhelyi Üzemvezetősége az említett utcák kövezését. A két utca útburkolatának elkészítése mintegy 5 millió forintba került.
Július 15. (2011): 10 évvel ezelőtt a Nagycsaládosok Országos Egyesülete Családbarát Önkormányzat Díjat adományozott Gyula Város Önkormányzatának a családok sokrétű támogatásáért. A díjat a polgármester a Parlamentben vette át.
Július 16. (2011): 10 évvel ezelőtt több mint 30 civil szervezet képviselői találkoztak az első gyulai Civil Konferencián a városháza dísztermében. A rendezvényt szervező Art-Unió Alapítvány ez év elején pályázatot nyújtott be, mellyel több mint 1 millió forint támogatást nyert el a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) keretéből „Civil szervezetek együttműködésének elősegítése” című projektjéhez, melynek célja a Békés, Csongrád, Arad megye és a Vajdaság területén működő civil szervezetek határokon átnyúló együttműködéseinek létrehozása, támogatása.
Július 16–szeptember 16. (2016): 5 évvel ezelőtt „Lágerjárat” címmel utazó vagonkiállítás nyílt a gyulai vasútállomáson. A Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre, Gyula Város Önkormányzata és a Békés Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzat szervezésében megvalósult nem mindennapi tárlat célja elsősorban az volt, hogy emléket állítson a Szovjetunóba hurcolt politikai foglyoknak és kényszermunkásoknak. A rendhagyó tárlatot dr. Lukácsi Krisztina, a Békés Megyei Kormányhivatal igazgatója nyitotta meg. A kiállítást meghatározott időpontokban tekinthették meg az érdeklődők.
Július 21. (1946): 75 évvel ezelőtt tartották meg a Fórum Klub Gyulai Csoportjának alakuló ülését. A klub a gyulai értelmiséget tömörítette pártállás nélkül.
Július 21–23. (1971): 50 évvel ezelőtt első alkalommal rendezte meg az Eszperantó Intézet a konferenciáját Gyulán, a városháza dísztermében. A találkozón a szocialista országok eszperantistái vettek részt. Értékelték az elmúlt évet, meghatározták a következő időszak feladatait, és foglalkoztak az eszperantó nyelvű kiadványokkal, azok lehetőségeivel. Kitértek az eszperantó bizottságok szerepére és tevékenységére is.
Július 24. (1846): 175 évvel ezelőtt Német-Gyulán 26 ház teljesen leégett.
Július 28. (2016): 5 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit Gyulán a Babi vendéglője. A volt Háromszög kocsma helyén nyílt étterem megnyitóján finom ételekkel és a Gyulai Pálinka Manufaktúra pálinkáival várták a vendégeket. A vendéglő tulajdonosa és névadója Grúz Imréné.
Július 29. (2016): 5 évvel ezelőtt a gyulai vár ostromának 450. évfordulója alkalmából emléktáblát avattak Kerecsényi László és a végvári vitézek emlékére a vár tövében. A tábla leleplezésén és a megemlékezésen részt vett többek között dr. Görgényi Ernő polgármester, dr. Kovács József országgyűlési képviselő, dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékbizottság elnöke, dr. Téglás Gyula alezredes, a Honvédelmi Minisztérium irodavezetője, M. Szabó András, Gyula ’56-os polgármestere, Kónya István alpolgármester, Varga Zoltán, Szigetvár város alpolgármestere, Hafenscher Csaba Zoltán, a Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet intézetparancsnoka, dr. Erdész Ádám, a megyei levéltár igazgatója és Kiss László szobrászművész, az emléktábla készítője. A köszöntőbeszédek után dr. Görgényi Ernő, dr. Hóvári János és dr. Téglás Gyula leplezte le a bronz emléktáblát a vár falán.
Július (1896): 125 évvel ezelőtt kezdték meg Németváros főbb utcáinak kövezését, amelyet az év végéig akartak befejezni. A Sugárúttól a Jókai Mór utca felé a Híd utcáig, onnan a Híd és Nagymalom utcán a Bárdos-hídig terjedő útszakasz kövezési munkálatait valósították meg.
Július (1896): 125 évvel ezelőtt a kereskedelmi miniszter megszüntette azt a korábbi eljárást, amely szerint magánelőfizetők a telefonközponttól lakásukig vezető vonalrészek elkészíttetéséről maguk tartoztak gondoskodni. Ezentúl a telefonvezetéket az állam állította fel. Ennek költségeihez az előfizetők meghatározott egységárakkal járultak hozzá négyféle jogcímen: vonalépítés, vezetéképítés, fenntartás és átalakítás vagy áthelyezés.
Július (1921): 100 évvel ezelőtt megnyílt a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási, Termelő és Értékesítő Szövetkezetének gyulai fiókja Városház utca 5. szám alatt. Az élelmiszerek és fűszerek olcsóságáról, elsőrendű minőségéről és a vevőközönség pontos és előzékeny kiszolgálásáról a vezetőség gondoskodott. Ennek következtében már az első napoktól a szövetkezet iránt oly nagy volt az érdeklődés, hogy helyisége kora reggeltől késő estig zsúfolt volt. Különösen keresett volt a cukor, kávé, rizs, mák, borsó, citrom és a fűszerek, amely cikkek a rendes piaci árnál sokkal olcsóbban jutottak a fogyasztó közönség birtokába.
Július (1946): 75 évvel ezelőtt a belügyminiszter feloszlatta a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete (KALOT) és a Katolikus Leánykörök Szövetsége ( KALÁSZ) csoportját, valamint a többi gyulai katolikus és vallásos egyesületet is.
Július (1971): 50 évvel ezelőtt jelölték ki a Béke sugárúton a gyalogos-átkelőhelyeket.
Július (1996): 25 évvel ezelőtt Gyula város, a megyében harmadikként, megjelent a számítógépes világhálózaton, az interneten. A Gyulát bemutató képes információs csomagot Gellén Vencel városmenedzser és Fehér Lajos számítógépes munkatárs állította össze. A rendszerben akkor a Gyulát bemutató rövid írás mellett a város nevezetességeiről voltak bővebb információk, bemutatták a várfürdőt is. Az érdeklődő tájékozódhatott a gyulai rendezvényekről, programokról.
Július (1996): 25 évvel ezelőtt az almatermésű növényeket pusztító tűzelhalás nevű betegség hazánkban is felütötte fejét, s nem kerülte el városunk térségét sem. A kór továbbterjedésének megakadályozása érdekében a Békés Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás – jogkörénél fogva – növényegészségügyi zárlatot rendelt el ebben a hónapban, és hozzákezdett az állami védekezés megszervezéséhez, illetve végrehajtásához. E munkához jelentős segítséget nyújtott a város polgármesteri hivatala. A hivatal dolgozói az előzetes felmérést hajtották végre a város közigazgatási területének túlnyomó többségén, a több mint 12 ezer bel-, illetve külterületi ingatlanon, zártkertekben. A hivatal felkészített dolgozói a bejárt területek öt százalékán észleltek fertőzésre utaló jeleket. Ezeket a helyeket azután a növényvédő állomás szakemberei által vezetett brigádok keresték fel, s végezték el a szakszerű mentesítő munkát, illetve tették meg a megfelelő intézkedéseket. A tűzelhalással szembeni állami mentesítés munkálatai még ebben a hónapban befejeződtek. A továbbiakban a növényegészségügyi állomás tájékoztató anyagot jelentetett meg a tűzelhalásról, annak tüneteiről, illetve a védekezés módjairól.
