Gyulai Hírlap - A Béke sugárúti üzletsor felújítása is szóba került az interpellációs órában

Kiss Tamásné (Fidesz) lakossági megkeresés után fordult a grémium felé. Mint mondta, a Paradicsomi lakótelepen arról panaszkodnak, hogy szagos, rossz ízű az ivóvíz. Arra voltak kíváncsiak, hogy mosták-e idén a hálózatot, és hozzátették, hogy a Temesvári úti kerékpárút melletti szennyvízátemelőnél is állandóan rossz szagot tapasztalnak az arra járók.

Daróczi Lászlónak, a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. ügyvezetőjének a válaszból kiderült, hogy mindkét témában szerepet játszik a koronavírus-járvány. A rendszer átfogó mosatása elmaradt a tavaszi, nyári időszakban. Ez nagyjából négy hónapot vesz igénybe, és nagy személyi kapacitást is igényel.

A vízben megemelték az adagolt klór mennyiségét – amely így sem éri el a megengedett mennyiség harminc százalékát –, vélhetően ezt érzik a lakók. Az ügyvezető megígérte, hogy amint engedi a kapacitás, megcsinálják a teljes mosatást.

A szennyvízátemelő kapcsán hasonló a helyzet, még a tavasz folyamán megrendelték a töltetet, amely szűri a belső levegőt és ezzel a szaghatásokat, de az a járvány miatti fennakadások miatt csak nemrég érkezett meg hozzájuk. A munkálatokat tizenöt napon belül elvégzik.

Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) elmondta, hogy hamarosan elkészül az Almásy-kastély mellékszárnyának felújítása, ezért szeretnék, ha visszakerülne az épületre az a tábla, amely Knézich Károly aradi vértanú fegyverletétele előtt állít emléket, és amelyet jelenleg az Erkel Ferenc Múzeumban őriznek.

Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester kérdésére Fekete-Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc NKft. múzeumegységekért felelős ügyvezetője elmondta, hogy megvizsgálták a táblát, amely szép állapotban van.

Hozzátette: természetesen ők is szeretnék visszahelyezni az emléktáblát, és megkérte a kollégáit, nézzenek utána, hogy mikor helyezték el eredetileg a mellékszárny falán a táblát. Vagy azt a dátumot vagy augusztus 13-át, a világosi fegyverletétel évfordulóját javasolják a visszahelyezés időpontjának.

Két témával érkezett a képviselő-testület ülésére Kiss Szabolcs (Fidesz). Elsőként arról számolt be, hogy október elején vadászokkal találkozott a kisökörjárási erdő Uhrin János utcai szakaszán, akik elmondták, hogy az erdő Máriafalva felőli része külterület, amely így vadászterületnek minősül.

Kiemelte: tavasszal az orvvadászatról interpellált, akkor azt a választ kapta, hogy az említett szakaszon nem lehet vadászni. Néhány évvel ezelőtt az ottlakók a rókákra panaszkodtak, akkor is az volt az álláspont, hogy a területen tiltva van ez a tevékenység, mert lakóházak vannak a közelben, a gáton pedig sokan sportolnak, sétálnak.

Hozzáfűzte azt is, úgy tudja, lakott területtől számított háromszáz méteren belül tilos a vadászat, ennek megfelelően pedig a kisökörjárási erdő érintett szakaszának alkalmatlannak kell lennie a vadászatra.

A polgármester hangsúlyozta: két érdek feszül egymásnak, hiszen egyaránt fontos a lakosok, kirándulók, sportolók biztonsága és a túlszaporodó állomány kordában tartása is, amely kárt tesz a kertekben.

Aláhúzta: az önkormányzatnak nincs olyan jogköre, amely alapján vadászati kérdésekben döntést hozhatna, de lépni fognak annak érdekében, hogy egyértelműsítsék, hol lehet és hol nem lehet vadászati tevékenységet folytatni.

Tímár Andrea aljegyző megerősítette, hogy külterületi részről van szó, a vadászati törvény pedig egyértelművé teszi, hogy nem minősül vadászterületnek a külterületi bekerített lakóingatlan, a tanya és a major, az viszont már a jogszabályokat áttekintve sem egyértelmű, hogy az említett háromszáz méteres határt honnan számolják.

A témával kapcsolatban tájékoztatást kérnek a Békés Megyei Kormányhivataltól, mint vadászati hatóságtól, ezt követően tájékoztatni fogják a lakosságot és a vadásztársaságot is.

A képviselő második felvetésében a Pomucz téri, a Pomucz tábornok utcai és a Tomcsányi utcai szelektív szigetek kapcsán kérte, készüljön egy előterjesztés a következő ülésre annak érdekében, hogy városi szinten szüntessék meg a szigeteket, figyelembe véve, hogy melyek azok a városrészek, ahol szükséges lehet fenntartani azokat.

A városvezető szerint a szigetek megszüntetésével kapcsolatos tapasztalatok jók, így folytatják a munkát. A polgármesteri hivatal mérnöki osztálya és a Gyulai Közüzemi NKft. a novemberi testületi ülésre készít egy átfogó előterjesztés, amely számba veszi a szigetek helyzetét, valamint javaslatot tesznek a szigetek megszüntetésről, illetve megmaradásáról.

Mint mondta, a lakótelepi szelektív szigeteknek mindenképpen meg kell maradniuk, hiszen a lakótelepi lakásoknak nincs sárga kukája, a kertesházi övezetekben azonban meg lehet szüntetni a szigeteket, mivel sokaknak van sárga kukája, akiknek pedig nincs, azok ingyen kérhetnek.

A Béke sugárúti üzletsorról interpellált Mittag Mónika (Fidesz). A képviselő elmondása szerint az üzletsor nem szép, idejétmúlt, nem illik a jelenlegi városképbe. Szeretné, ha egységes, modern kinézetet kapnának az üzletek, ezért kérte, hogy keressék meg a tulajdonosokat ennek érdekében.

A környéken lakók kérték azt is, hogy a DM üzlet mellett található kirakatot távolítsák el, mivel annyira összetört, hogy balesetveszélyessé vált. Szeretnék azt is, ha segítenének az üzletsor közepén található átjáró tisztántartásában, valamint azt, ha a mögötte található utca közlekedésének és az ottani parkolásnak a megkönnyítése érdekében parkolókat festenének fel az útra. Az iránt is érdeklődtek, hogy nem lehet-e áthelyezni máshová a házak előtt található szelektív szigetet.

Az üzletsorról Béres István főépítész elmondta: 1974-ben sokan ellenezték annak megépítését, de nem vezetett eredményre a tiltakozás. A tulajdonosokkal próbáltak dűlőre jutni később, egy esetleg felújítás reményében, de az a megbeszélés sem vezetett eredményre.

Hozzátette: a hosszabbik sornak jelenleg huszonöt, a rövidebbnek négy tulajdonosa van, nagyobb részüket bérlők üzemeltetik.

Kifejtette, hogy a városkép miatt valóban szükséges lenne a sor felújítása, de ennek kikényszerítésére sem az önkormányzatnak, sem a kormányhivatalnak nincs hatósági eszköze.

Görgényi Ernőtől megtudtuk azt is, hogy amikor 2012-ben megnyerték a pályázatot, amely lehetőséget biztosított a Göndöcs-kert és környékének rehabilitációjára, akkor felújíthatták volna az üzletsort is úgy, hogy a tulajdonsoknak kellett volna biztosítaniuk a munkálatok költségének ötven százalékát. Konzultáltak is velük, de nem sikerült meggyőzni a többséget.

A takarítással kapcsolatban Daróczi László elmondta, hogy gyakran végeznek ott munkálatokat, de az üzletek előtti területeket a bérlők, a tulajdonosok is kellő rendszerességgel tisztítják. Takarítják az átjárót is, holott az magántulajdonban van, így a tulajdonosok feladata lenne, ráadásul nem csupán az átjárásra használják a területet. Gondoltak már a megszüntetésére is, de nem jutottak megoldásra.

Az ügyvezető a parkolás témájához hozzáfűzte, hogy jelenleg is megtűrt állapot uralkodik az utcában, hiszen a gépjárművek egy része a járdán parkol, ami bizonyos szakaszokon szabálytalan. Hozzátette, megvizsgálják, hogy ha parkolókat festenek fel az úttestre, akkor marad-e elég hely ahhoz, hogy a közlekedő autók biztonságosan elférjenek.

A szelektív szigetről az ügyvezető azt mondta, bármerre is helyezzék azt át, sosem lesz jó helyen, ha eltávolítják a lakóépületektől, akkor valamelyik közösségi térbe teszik át. Hozzátette, keresnek olyan területet, ahol a legkevésbé zavaró.

Ökrös István (Fidesz) kérdéssel járult a képviselő-testület elé. Először felvetette, hogy a Kossuth téren nem működik az óra, amely az időt és a hőmérsékletet is jelzi. Második témája a buszpályaudvaron található nonstop előtti területről szólt, ahol esténként alkoholt fogyasztanak, szemetelnek, ordibálnak, gyakran fiatalok is, a környéken lakók pedig szeretnék, ha megszűnne ez az állapot.

Csige Gábor jegyző kiemelte: tettenérés esetén a közterületfenntartók is intézkedhetnek a rendbontók ellen. Hozzátette: megkérik a rendőrséget, hogy kiemelten ellenőrizze a helyszínt.

Mint kiderült, a Kossuth téri órának ki kellett cserélni az akkumulátorát, ha minden jól megy, akkor már pénteken beszerelik az újat.

Szabó Károly (Fidesz) a Seregélyes dűlő lakóinak kérését tolmácsolta a grémium felé. A külterületi városrészen korábban nyaralókat és hétvégi házakat építettek, de már lakóházak is találhatók ott. Mivel a területen nincs vezetékes ivóvíz, a képviselő arra volt kíváncsi, hogy belterületté nyilváníthatják-e a dűlőt, illetve hogy ki lehet-e ott építeni az ivóvízrendszert, amihez nagyjából háromszáz méter hosszan kellene új csövet lefektetni.

Daróczi László szerint ez egy régóta húzódó probléma. Elmondása alapján a szakasz 585 méter, összesen 34 telek található itt, ezekből 13 lakóépület, így előzetes becslések alapján az ivóvíz bevezetésének költsége körülbelül 55–60 millió forint lenne.

Görgényi Ernő hangsúlyozta, hogy figyelembe véve a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségeket, önerőből biztosan nem tudják elvégeztetni a munkálatokat, pályázati lehetőséget kell keresni.