erdész ádám és pocsay gábor
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Görgényi Ernő polgármester elmondta: ma ünnepeljük a harmincadik évfordulóját annak, hogy 1990. október 29-én megalakult az első szabadon választott gyulai képviselő-testület.
Megtudtuk, hogy szerettek volna egy konferenciát rendezni, ahová meghívták volna az érintetteteket, de a koronavírus-járvány miatt erre nem volt lehetőség, ezért a grémium ülésének idejére szervezték a megemlékezést.
Erdész Ádám, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának igazgatója történelmi visszaemlékezésben arról beszélt, hogy a harminc évvel ezelőtti napon huszonhét képviselő ült össze: tizennégyen választókerületben győztek, tizenhárman listáról kerültek be a grémiumba.
Kiderült, hogy az első ülés 14 órakor kezdődött, a második – egy rövid szünet után – pedig este 20 órakor ért véget, amelynek eredményeként polgármesterré választották Pocsay Gábort, valamint döntöttek a két alpolgármesterről is.
Ha lehet hinni a forrásoknak, fogalmazott az igazgató, elég zaklatott ülés volt az első, hiszen az asztalnál ülők gyakorlatlanok voltak ebben az új helyzetben, a jelenlévő hallgatóságból többen felálltak és hozzá akartak szólni az aktuálisan tárgyalt kérdésekhez.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Erdész Ádám összefoglalta a rendszerváltozáshoz vezető utat, egészen az 1956-os forradalom és szabadságharctól kezdve, érintve a fontosabb politikai és közéleti mozzanatokat, amelyek végül az első szabad választáshoz vezettek.
Pocsay Gábor emlékeztetett: polgármestersége négy éve alatt sok eredményt elértek, annak ellenére is, hogy ellenszélben kellett dolgozniuk. Ilyen terület volt például az idegenforgalom, ekkor hozták létre a Tourinform irodát is.
Ebben az időben ellátogatott a városba Antal József miniszterelnök is, megépült a város körüli elkerülő út, komoly összeget kaptak a vár rekonstrukciójára, valamint felépült a román kulturális központ, a sportcsarnok, kialakult a testvérvárosi kapcsolat Ditzingen és Arad városaival.
– Sikerült elindítani az egyházi óvódák és iskolák újraindulását – hangsúlyozta.
Elmondta, a legnehezebb döntése elé akkor került, amikor üzenetet kapott Aradról, hogy látogasson el a december 1-i ünnepségükre, Erdély Magyarországtól való elcsatolásának évfordulójára.
– Nem tudtam, hogy mit válaszoljak – fogalmazott az egykori polgármester, végül megüzente az aradi városvezetésnek, hogy elmegy, de csak akkor, ha beszédet mondhat, amelyre engedélyt kapott. Beszédében kifejtette, hogy mindenkinek meg kell értenie, hogy mennyire más érzéséket vált ki egy magyar embereben az elcsatolás ténye, mint egy románban.
Mint mondta, a négy év letelte után nem indult el újra a polgármesteri tisztségért, visszatért az orvosláshoz, de képviselőként még tovább tevékenykedett a város szolgálatában.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
