Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Szobránál emlékeztek Simonyi Imrére

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • S. E.KULTÚRA • 2020. szeptember 14. 22:55
Szobránál emlékeztek Simonyi Imrére
A költő századik születésnapját ünnepelték Gyulán

Magyari barna 

Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő

Szülőfaluja mellett Gyulát is otthonának tartotta Simonyi Imre – mondta Magyari Barna költő, újságíró szeptember 14-én a Simonyi-szobornál, a költő születésének századik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.

Dézsi János, az eseményt szervező Mogyoróssy János Városi Könyvtár igazgatója köszöntőjében emlékeztetett: 1920. szeptember 14-én született Simonyi Imre József Attila-díjas költő, aki hosszú időt töltve Gyulán nemcsak a város irodalmi életére, hanem az itt élőkre is nagy hatással volt.

– Simonyi verseinek egyes szám első személyű hőse a történelemben epizódszerepre kárhoztatott, tragikomikus színezetű polgár – idézte az irodalmi lexikon költőről szóló részét az igazgató.

A Simonyi Imrével egykor baráti viszonyt ápoló Magyari Barna ünnepi beszédében felidézte: a költő Szmola Imre néven látta meg a napvilágot az Arad megyei Simonyifalván, Szmola Imre és Annabring Mária gyermekeként. Hozzátette: amikor az apa 1921-ben elhunyt, az édesanya rövid időre Gyulára költözött a csecsemővel, ám mivel munka mellett nem tudta ellátni gyermekét, néhány hónap után visszaköltözött Simonyifalvára.

 

Dézsi János 

Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő

Elmondta: Annabring Mária öt évvel később, 1926-ban települt át kisfiával Gyulára, ahol nehéz körülmények között éltek. Simonyi Imre itt tanult meg írni, olvasni, itt járta ki az általános iskolát és a gimnáziumot, de érettségi bizonyítványt nem szerzett, mert – ahogy később mesélte – összeveszett a magyartanárával – emlékezett Magyari Barna.

Mint fogalmazott, a költő már fiatalon különc, öntörvényű ember volt. „A Horthy-rendszerben kommunista volt, amikor bejöttek az orosz csapatok, antikommunista lett” – fejtette ki. Hozzátette: a költőnek a rendszerváltásról az volt a véleménye, hogy „azok csinálták, akik a legnagyobb köpönyegforgatók”.

Magyari Barna elmondta: a költő Simonyifalva mellett Gyulát is otthonának tartotta, itteni életének két meghatározó helyszíne a színkör és a Százéves (Reinhardt) cukrászda volt.  

„Gyula az Alföld legszebb városa, csak egy bajom van vele, hogy ezek a rohadt kommunisták lebontották a színkört” – idézte a költőt Magyari Barna, aki arról is említést tett, hogy Simonyi Imre leginkább a politikáról, a nőkről és a futballról szeretett beszélni.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő

Ünnepi beszédében azt is felidézte, hogy a költő 1956-ban felelős szerkesztője volt a Gyulai Hírlapnak, az akkor megjelent számokat otthonában őrizte.

Simonyi Imre, akit 1991-ben Gyula díszpolgárává választottak, 1994-ben halt meg, sírja a Szentháromság-temetőben található.

Az ünnepségen egyperces néma főhajtással emlékeztek a költőre, majd szobránál koszorút helyezett el Görgényi Ernő polgármester és Kónya István kultúráért felelős alpolgármester, valamint Dézsi János és Magyari Barna. Az eseményen a Simonyi-díjas Szák Judit Ágnes mondta el a költő egyik versét.

A rendezvény után Gyula az itthon, Simonyifalva az otthon címmel tartott előadást Magyari Barna a városi könyvtárban. Lapunk videósorozattal emlékezett meg alapítójáról, felkérésünkre verset olvasott fel Tóth Tibor, Varga Zoltán, Magyari Barna, Fodor György, Dézsi János, Dávid Péter, Berndt Richárd, és egy régi felvételnek köszönhetően Simonyi Imre is feltűnt online oldalunkon.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)