Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Pálffy Albertre emlékeztek Gyulán március 15-én

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • HÍREK • 2020. március 15. 18:18
Pálffy Albertre emlékeztek Gyulán március 15-én
Durkó Károly, a Városbarátok elnöke helyezett el koszorút az emlékhelyen

Durkó Károly, a Városbarátok elnöke Pálffy Albert gyulai emlékhelyénél március 15-én délelőtt

Fotó: Gyulai Városbarátok Köre

„Már hatodik alkalommal hajtottunk fejet az 1848-as forradalom egyik előkészítője, a modern magyar újságírás megteremtője, a köztársaság hű embere, városunk szülötte, Pálffy Albert előtt Gyulán. Most, a koronavírus okozta veszélyhelyzet miatt, a közös emlékezés helyett Durkó Károly, a Gyulai Városbarátok Körének elnöke helyezte el egyesületünk koszorúját az emlékhelyen” – tájékoztatta lapunkat a Gyulai Városbarátok Köre. 

Közleményükben azt írták, hogy Pálffy 1820-ban városunkban született, majd Debrecenben, Nagybányán és Aradon végezte iskoláit. 1846-ban tagja volt a fiatal írók által alapított „Tízek társaságának”, Petőfi Sándor barátja és harcostársaként kiadója és szerkesztője volt a „Márczius tizenötödike” című újságnak. A civil szervezet vezetője szerint Pálffy Albert lapját mindvégig a forradalmiság és a kritikus stílus jellemezte. 1848 augusztusától Pálffy a Biharban, Belényesen várt a jobb időkre, majd évekig a kisjenői uradalom területén, Szinte faluban húzta meg magát. 1852 után tért vissza Pestre, de letartóztatták, és a csehországi Budweissbe száműzték. Két év múlva hazatért, újra regényeket írt, lapoknak dolgozott. Gyulai Pál, a kor tekintélyes kritikusa elismerően nyilatkozott műveiről. Az 1880-as években írta legjobb regényeit, művei Jókai és Mikszáth műveivel mutattak rokonságot, kitűnő korrajzzal. A Kisfaludy Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta.

Gyulán a mai Ewoldt Elíz óvoda területén volt Pálffy Albert szülőháza, ahol emléktábláját – Gyulai Pál kritikus beszéde után – 1899-ben avatták fel. A márványtáblára az emlékverset a kor nagyszerű költője, Szász Károly írta, a domborművet Kallós Ede készítette. Később, a ház lebontásakor, a sarkon kialakított emlékhelyen helyezték el az emléktáblát. Az 1990-es években vandál kezek szétverték az alkotást, Széri Varga Géza szobrászművész formázta újra az emlékezet alapján.

„A forradalmár újságíró megvetette az önkényt, nem fogadta el a korlátoltságot, a tunyaságot. Vegyünk példát tőle! Többször  kimondtuk, most is leírjuk: aki Monoknak Kossuth Lajos, Kiskőrösnek Petőfi Sándor, az Gyula városának Pálffy Albert kell hogy legyen a méltatlan elfeledés helyett!” – írta a civil szervezet közleményében.

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)