Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A rendezvénytéren felsorakozott hagyományőröket, szervezőket és érdeklődőket Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere köszöntötte a házigazdák nevében. A városvezető emlékeztetett: 1566. július 2-án a gyulai várból mintegy 2 ezer keresztény vitéz vette fel a küzdelmet 32 ezer török ostromlóval, akiknek hatvankét napig álltak ellen. Ezzel a török elleni végvári harcok történetében a leghosszabb ideig védték erődjüket.
A tisztségviselő kiemelte: a gyulai várvédők annak ellenére kitartottak, hogy semmilyen esély nem volt a felmentő sereg megérkezésére. A bécsi udvar magukra hagyta, feláldozta őket. Mint ahogyan a Habsburgok is másfél évszázadon át feláldozták Magyarországot a török birodalom elleni küzdelemben, az örökös tartományok védelmében.
Képünkön (balról jobbra): Magyar István, Kovács József, Csikány Tamás, Erdélyi Lajos és Görgényi Ernő
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Kerecsényi László személyét a legutóbbi évtizedekig az utókor méltánytalanul ítélte meg, a történeti írások is rossz színben tüntették fel, mutatott rá a városvezető. Megerősítette: megalapozott az az álláspont, miszerint személyét a bécsi udvar tudatosan, korabeli politikai okok miatt próbálta meg lejáratni. Ma már tudjuk: Kerecsényi László egész életútja a vitéz helytállásról szólt.
Görgényi Ernő hangsúlyozta: a gyulai polgárok közössége számára küldetés, hogy történelmi elégtételt szolgáltasson az 1566-os hős várvédőknek. Megjegyezte: ennek érdekében számos kezdeményezés született az elmúlt évtizedekben. A polgármester ezek közé sorolta a vár felújítását, a vármúzeum kiállításainak felfrissítését, a bekapcsolódást a Nemzeti Várprogramba és a Szigeterőd projekt előkészítését.
Az 1566. évi hadijátékokat hivatalosan Kovács József országgyűlési képviselő nyitotta meg. Így fogalmazott: a Gyulai Végvári Napok a nyári programsorozat leghitelesebb és legfontosabb rendezvénye, amely olyan tekintetben is kiemelkedik a többi közül, hogy őseink tiszteletére irányítja rá a figyelmet. A képviselő abbéli reményét is kifejezte, hogy a hiteles történelmi helyszín, amelynek rekonstrukciójáért elindították a Szigeterőd projektet, része lesz a világörökségnek.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikáért felelős államtitkára a megnyitón kijelentette: a történelmi lángot őrzők hazaszeretete minta lehet a fiatalok számára, akiknek meg kell mutatni, nem csak az létezik, amibe beleszülettek. Ismerjék meg ők is, milyen örökséget kaptunk őseinktől, és hogy ennek mekkora erkölcsi és eszmei értéke van. Úgy vélte, a gyulai fesztivál az összefogás szép példája, hisz önkormányzatok, civilek, vállalkozók dolgoztak össze azért, hogy immár nyolcadik alkalommal létrejöjjön. Ez az összefogás adja az itt élők erejét, és vélhetően a jövőjét is, mondta, majd a magyar kormány haderőfejlesztéséről beszélt.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A rendezvény vérzivataros történelmi hátterét Csikány Tamás ezredes ismertette. Kitért a két magyar király megválasztására, amely a lehető legrosszabb megoldás volt, mivel a két uralkodó a törökök örömére nagyon rövid időn belül egymásnak esett. Marakodásuk polgárháborúhoz és az ország meggyengüléséhez vezetett. Ennek következménye, hogy a nagyváradi béke után, 1541-ben a törökök elfoglalták Buda várát, Magyarország pedig három részre szakadt. Jóllehet a szatmári béke néminemű egységet hozott volna, a török ezt már nem akarta kivárni. 1566-ban ismét elindult, ezúttal a szultáni hadsereggel. Gyulára Temesvárról érkeztek mintegy 40 ezer harcossal, legalább hét faltörő ágyúval és Pertev pasával az élen. Csikány Tamás úgy döntött, a folytatást nem meséli el, inkább arra buzdított mindenkit, nézze meg a szombati és a vasárnapi haditornát.
A megnyitóbeszédek után Görgényi Ernő polgármester Magyar István ezredeshez, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárához fordult, hogy megbízza a kapitányi feladatok ellátásával, a csapatok vezetésével. Arra kérte, amennyiben mégis elveszti a várat, huszonnégy órán belül foglalja vissza.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Újonnan kinevezett kapitányként Magyar István kifejtette: nem szabad elfeledni, azért, hogy ma Gyula város lakossága kényelemben élhessen, emberek haltak meg a gyulai várnál. Felvetette: szívesen szerveznének a végvári napokon honvédelmi tábort, hogy a fiatalok érezzék meg, éljék át, mit jelent, katonának lenni.
Miután az egyes csapatok zászlóira Görgényi Ernő feltűzte a szalagokat, a hagyományőrök menete elindult a városba, a vízügyi igazgatósághoz és a Kossuth térre, ahonnan díszlövések leadása után tért vissza a várhoz.
A gyulai vár 1566. évi ostromát szombat este 7 órától nézhetik meg az érdeklődők.
