Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Az egybegyűlteket Bokor Ildikó, a Boróka Kulturális Egyesület elnöke köszöntötte. Főszervezőként elmondta, a kiállítás azért jött létre, mert idén van száz éve annak, hogy elhunyt Ady Endre. Bokor Ildikó felidézte: a költő a szilágysági Érdmindszenten született, több éven át Nagyváradon élt, ahol rebellis újságíróként tűnt fel, majd Budapestre költözött, hogy szakmailag kiteljesedhessen. Itt a Nyugat folyóirat köré szerveződött tollforgatóknak lett az egyik irányadója.
Mint mondta, az egyesület nagyon örült annak, hogy a művészek megkeresték ötletükkel, és így tizenhét alkotó több mint harminc alkotásából összeállíthatták a tárlat anyagát, amely április végéig tekinthető meg a bibliotéka előadótermében.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
A kiállítást ezt követően Fodor György magyartanár ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Az Erkel Ferenc gimnázium pedagógusa kiemelte: a megnyitóra készülve Ady és a képzőművészet kapcsolatáról igyekezett minél többet megtudni, ebben Rockenbauer Zoltán művészettörténész Apacs művészet – Adyzmus a festészetben és a kubista Bartók című könyve segítette. Mégis Kassák Lajostól idézett, aki maga is kedvelte Adyt. Ő jelentette ki, hogy a Nyolcak mögött Ady áll. Ez azért fontos, mert a Nyolcak társasága volt az akkori idők vezető képzőművészeti csoportosulása.
Fodor György aláhúzta: néha csak azért nem szokta szeretni Adyt, mert egoista volt, az viszont kétségtelen, hogy a nagyon erős öntudata, amely akár a sátánkultuszhoz is elvezethet, a kiállító művészekre is hatott. Képeik a legkülönbözőbb technikával készültek, akad köztük pasztell, akril, mozaik, olaj, de még egy kisplasztika, egy Ady-fej is kiegészíti a sort.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Úgy vélte, rengeteg kód van elrejtve az alkotásokban, de mindközül a legfontosabb Ady szerelmeinek a titkos jelképe. Fodor György ezek után kifejtette: a költőnek két nagy szerelme volt, költészetére is ők ketten voltak a legnagyobb hatással. Nem véletlen, hogy az Ady tükrében című tárlat képein is ők tűnnek fel. Léda és Csinszka. Míg Léda a viharos szerelmet jelentette, Párizst, a héja nászt, Csinszka a megnyugvást hozta el a poéta számára. Ha megnézzük a műveket, azokon is azt látjuk, hogy a Csinszkát ábrázolók sokkal nyugodtabb vonalvezetésűek.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Saját életében Adyt nem sokan festették le. Ezen kevesek egyike Rippl-Rónai József volt, akinek a képét 90 év után találták meg. A másik Márffy Ödön, akivel Ady halála után egy héttel Csinszka házasságot kötött. Ám a tárlatban gyulai vonatkozásokat is találunk, hisz többen is felhasználták Székely Aladár fotográfus egyik közismert Ady-portréját, hangsúlyozta Fodor György, aki zárógondolatait a Vallomás és a Megcsókolom Csók-kisasszonyt című versek részleteivel toldotta meg. Azt javasolta, mindenki fedezze fel önmagának Párizst, de a Tisza-partról induljon el, ahonnan Ady is.
– Legyünk büszkék arra, hogy a Kárpát-medencében Adyhoz hasonló volumenű alkotók éltek és élnek ma is – fogalmazott Fodor György.
A kiállítók egyike, Szép Mária a Világok pusztulása című Ady-verssel kedveskedett az ünneplőknek, az eseményt állófogadás zárta.
