Nemzetközi és országos filmszemlékre is benevezik a gyulaiak által jól ismert Czene Ferencről készült 108 perces dokumentumfilmet, amelyet A születés jogán! címmel vetítettek le a kamarateremben. Az alkotásnak angol nyelvű változata is lesz, ezt várhatóan októberben fogják bemutatni Los Angelesben. A filmet várhatóan DVD-n is kiadják.
A rendező, Varga Árpád Zsolt, aki egy személyben a film operatőre, vágója és producere is volt, a rendezvényen elmondta, az alkotást huszonkilenc jelenetből vágta össze, s bár eredetileg rövidebbre tervezte, Czene Ferenc élete annyira gazdag és színes, hogy úgy érezte, a tartalom megköveteli ezt a hosszúságot. Célja az volt, hogy megörökítse és továbbadja azt a hazaszeretetet és küldetéstudatot, amit ő képviselt.
A kunágotai születésű 1956-os magyar emigránssal, aki a Panavision cégnél, és közvetetten az űrkutatási programban is dolgozott, évtizedeken át tartotta a lelket a tengeren túlra szakadt honfitársainkban, majd a rendszerváltást követően Gyula mellett építette fel házát, a „szabad gondolatok otthonát ”. A rendező 1992-ben találkozott először Czene Ferenccel. Miután jobban megismerte, tisztázódott előtte, hogy a nem mindennapi emberi életpályát másoknak is meg kell mutatnia.
Czene Ferenc tavalyi halála után azonban azzal szembesült, hogy a hatvan évnyi emigrációs történetből számos olyan részlet hiányzik, amelyek nélkül nem teljes az életút. Ezeket a láncszemeket az 1956-os forradalmár egykori barátainak segítségével gyűjtötték össze különböző helyszínekről. Így kaptak helyet az összeállításban Mikó József 1956-os felvételei, amelyeken Czene Ferenc is feltűnik a tüntető-tiltakozó budapesti egyetemisták menetében. A páratlanul értékes képkockák harminchárom éven át Los Angelesben voltak, a magyar filmarchívumba 1994-ben kerültek be a rendező kezdeményezésére.
A film dokumentumértékét az 1958. évi amerikai magyar bálról készült részlet is emeli. Ez Zsigmond Vilmos operatőr ajándéka, s mindössze két eredeti tekercsen maradt fenn, amelyek közül az egyik Varga Árpád Zsolt tulajdona. De kaptak anyagot a Ronald Reagan könyvtártól is, hisz Czene Ferenc nem csupán Zsigmond Vilmossal ápolt jó viszonyt, hanem az egykori kaliforniai kormányzóval, az Amerikai Egyesült Államok 40. elnökével is levelezett.
Varga Árpád Zsolt az alkotás betétdalairól is beszélt, ugyanis sokáig nem tudták megtalálni a zenei fővonalat. Ekkor azt tette, hogy a zeneszerző, Budai László zongorája fölé kifüggesztette Czene Ferenc portréját, hogy naponta elgondolkozzék azon, mit lát meg az arcában. Végül huszonhat különböző zeneművet sikerült belekomponálni a filmes életrajzba.
A vetítést követő beszélgetésbe többen is bekapcsolódtak a jelenlévők közül. Volt például, aki azt kifogásolta, hogy nem szólaltatták meg a családtagokat, a feleségeket, mások viszont kiegészítéseket fűztek a látottakhoz. Nagy Bálint egy saját maga által írt költeménnyel köszönte meg az alkotók munkáját: a szabad gondolatok őrzőjéhez címzett versét tisztelete jeléül olvasta fel a publikumnak. Az eseményen Tölgyesi Ágnes is jelen volt, aki a film kreatív asszisztenseként segítette a stáb munkáját.