Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Rónaszékiné Keresztes Mónika, a magyar zenei nevelésért felelős miniszteri biztos ünnepi köszöntőjében kiemelte, Kölcsey és Erkel, a két Ferenc alkotása olyan mélyen él a magyar szívben, hogy még zenész füllel sem gondol rá az ember, mekkora kincset hordozunk. A tisztségviselő személyes vallomást is tett, amikor megfogalmazta, hogy az 1823-ban írt költemény számára a világ legszebb himnusza, az összmagyarság imája.
A jövőre 210 éves Erkel Ferenc kétségtelenül Gyula város ékköve, üzenete azonban messze zeng, mutatott rá Rónaszékiné Keresztes Mónika. Kodály Zoltán szavait idézve azt mondta: kevés olyan szerzője van a magyar zeneirodalomnak, aki nem tetszetős, könnyed, a nép kívánsága szerint formált dallamokkal lett közkedvelt. Erkel Ferenc emelkedett hangvételű művei magas művészi színvonalat képviselnek, a magyar nép ajkán értékként, nemesítőként szólalnak meg.
Rónaszékiné Keresztes Mónika
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Rónaszékiné Keresztes Mónika a magyar zenei nevelés fontosságáról is beszélt. A Kodály-módszerrel kapcsolatban aláhúzta: mostoha évtizedek után, csupán 2010-ben éledt fel újra Csipkerózsika-álmából, ápolása, továbbvitele hatalmas felelősséggel jár. A magyar zenei nevelésért felelős miniszteri biztos azzal zárta gondolatait, hogy üdvözölte azt a kezdeményezést, amely megvalósította a gyulai történelmi hangversenyek sorozatát.
A jubileumi koncertet Somogyváry Ákos, Erkel Ferenc leszármazottja, az Erkel-társaság elnöke vezette le. Az ismert zenetudós a Himnusz megszületésének korszakáról és ennek legfontosabb szereplőiről emlékezett meg előadásában. Ebben Perlaki Attila és az általa irányított Erkel Ferenc Vegyeskar, valamint Gál Csaba művésztanár zongorakísérete volt a segítségére.
Somogyváry Ákos felidézte: Kölcsey Ferenc 1823-ban Szatmárcsekén írta meg Himnusz című költeményét, amely 1829 decemberében jelent meg nyomtatásban az Auróra folyóiratban. Ezt követően a vers megzenésítésére kiírt pályázat történetét részletezte, amelynek szemléltetésére a jelenlévők meghallgathatták a máig megőrződött vagy rekonstruált pályaműveket.
Somogyváry Ákos
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az eseményen elhangzott: több év, évtized kellett ahhoz, hogy a himnusz népszerűségre tegyen szert, de 1848 márciusáig elérte, hogy országosan ismerjék és elismerjék. A szabadságharc leverését követően, a nemzeti ellenállás és konszolidáció idején az egység szimbólumát látták benne, így a nemzeti érzelmeket leginkább kifejező népének lett.
A kommunista diktatúra idején Kodály Zoltán születésének 70. évfordulóját tartották a legalkalmasabb pillanatnak arra, hogy felkérjék a zeneszerzőt, komponáljon a magyaroknak egy új himnuszt. A szöveget Illyés Gyulának kellett volna megírnia hozzá. Kodály azonban ezt válaszolta az elvtársaknak: minek írjon újat, hisz jó a régi. A hallgatóság megtudhatta azt is, hogy a szocializmus építői minden megtettek azért, hogy nemzeti imánkat ne lehessen közösségi énekként előadni.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Somogyváry Ákos leszögezte, a himnusznak számos átirata született, ezek közül Dohnányi Ernő feldolgozása a legismertebb. A történelmi hűség kedvéért azonban tisztázni kell, hogy ez a változat lényegesen különbözik az eredeti Erkel-műtől, amelynek tempója, ritmusa, karaktere jóval frissebb és gyorsabb volt a ma megszokottól. Jelezte ellenben azt, hogy már készültek az eredeti elképzeléshez közelebb álló felvételek is, például a MOB részére.
Sok történelmi hányattatás után a Himnusz státusza 1989. október 23-án rendeződött törvényesen. Ezt a 2011. évi alaptörvény erősítette meg, amely kimondta: a Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye, Erkel Ferenc zenéjével.
