Daróczyné Leiszt Emma a tavalyi Múzeumok Éjszakáján
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
– A családfa a legszebb ajándék, ami átadható az utódoknak: megmutatja, honnan származunk, és azt is, hová térhetünk haza, így egyfajta biztonságérzetet nyújt. Ha pedig azt nézzük, hogy a család szerepe mára felértékelődött, úgy is fogalmazhatnánk, a családfakutatás egyre inkább előtérbe kerül – mondta lapunknak Daróczyné Leiszt Emma.
A Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának munkatársától megtudtuk, ez arra alapozva állítható, hogy a hozzájuk fordulók 40–50 százalékának a családfakutatás a témája. Ennek részben az is oka, hogy nagyon sokan elköltöznek arról a településről, ahol a felmenőik, a gyermekeik vagy saját maguk megszülettek, mutatott rá a szakember.
Megkeresésünkre kifejtette azt is, hogy aki betér a levéltárba, annak elsősorban arra a kérdésre kell választ adnia, ismeri-e szülei, nagyszülei, dédszülei születési, házassági, elhalálozási időpontját, helyét, vallási, felekezeti hovatartozását. Amennyiben nem, odahaza kellene elsősorban körülnéznie, összegyűjtenie a legfontosabb információkat. Mivel a legtöbben telefonon tájékozódnak és jelentkeznek be a levéltárba, már a valódi kutatás megkezdése előtt megtudhatják, melyek a tervezett adatgyűjtés kiindulópontjai, hangsúlyozta Daróczyné Leiszt Emma.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Második lépésben a következő lehetőségeket ajánlják fel számukra a levéltárosok. Azok, akik idegenkednek a számítógépes mikrofilm-leolvasótól, az archívum felekezeti anyakönyvi másodpéldányait kérhetik ki a kutatóteremben. A papír alapú anyagok 1828–1895 között keletkeztek, és a jelenlegi Békés megye településeiről kerültek be a levéltárba. Az ezeknél régebbi anyagok, amelyeknek első példányai az egyházak tulajdonában vannak, és hozzávetőleg 1715-ig mennek vissza, digitálisan tanulmányozhatók. A kötetekről 1958-ban készített mikrofilmes másolatokat a mormon egyház, majd átadta ezek egyik példányát az országos levéltárnak. Mivel a Békés megyei archívum rácsatlakozott a központi adatbázisra, amit a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára működtet, a kutatószobából elérhető ez a változat.
Az állami anyakönyvvezetést 1895-ben vezették be, hallhattuk Daróczyné Leiszt Emmától. Az adatvédelmi előírások miatt azonban egyre szigorúbb ezek kutatása. A halotti anyakönyvekbe például csak 1980-ig van betekintésünk, mivel 1980 után már nem készültek másodpéldányok. Az első példányok az anyakönyvi hivatalokban találhatók. A házassági anyakönyvekkel sem jobb a helyzet, hisz csak 1932-ig hozzáférhetők, míg a születési anyakönyvek egyáltalán nem lapozhatók fel. Ez azzal magyarázható, hogy számos olyan utólagos bejegyzést tartalmaznak, amelyek örökösödésre, örökbefogadásra, névváltoztatásokra vagy egyéb kényes, szenzitív adatokra vonatkoznak.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
Nem kell azonban elkeseredniük az érdeklődőknek, hangsúlyozta a levéltáros. A Familysearch.org oldalon ugyanis 1915-ig a születési anyakönyvek is megtalálhatók, az 1915. év utáni időszakkal kapcsolatban pedig az anyakönyvi hivatalok adhatnak ki információkat. A korlátozás alól kivételt képeznek azok, akik tudományos munkát végeznek, és ezt igazolni is tudják, illetve azon személyek, akik valamelyik családtagjukról szeretnének egy-egy adatot kikérni. Ők az MNL Békés Megyei Levéltár honlapjának Kutatószolgálat menüpontjában találják meg azt a formanyomtatványt, amelynek kitöltésével nyilatkozhatnak a rokoni kapcsolatról, és arról, hogy az illető hozzájárul az adatok kiadásához. Ehhez két tanú aláírása is szükséges.
A levéltárosok a régi szövegek kiolvasásában, és az igen gyakran alkalmazott rövidítések feloldásában is segítséget nyújthatnak. Emellett családtörténeti kiadványokat, kiegészítő forrásokat is figyelmébe ajánlanak a kutatónak, főként abban az esetben, amikor fel szeretné öltöztetni saját családfáját. Ilyen esetben az iparlajstromok, a mesterlevelek, az adóösszeírások és az osztálynaplók is a rendelkezésére állnak. A betelepülőkre vonatkozóan fontos lehet például Ember Győző munkája, amely az 1715–30 közti évek adózóit veszi számba. Békés megyében egyébként több ilyen adóösszeírás is fennmaradt a 18. századból. Sikerrel forgatható továbbá a Békés vármegyei közgyűlési jegyzőkönyv is, amelyben 1715-től követhető nyomon a megye története és a tisztségviselők névsora, valamint a megyébe betelepült nemesek adatai.
Fotó: Gyulai Hírlap – Gurzó K. Enikő
A levéltár munkatársai is egyre több olyan könyvet írnak, amelyek a családfakutatással összefüggésbe hozhatók. Ezek egyike Bódán Zsolt Polgári élet, polgári mentalitás című kötete, amelynek bemutatója a közeljövőben lesz, a másik Erdész Ádám A Kner család és más történetek című munkája.
Daróczyné Leiszt Emma szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy igen sok iskolás csoport látogatja a gyulai székhelyű archívumot. Ezt azért érdemes kiemelni, hangoztatta, mert csak jó származhat abból, ha a gyermekek már egészen fiatalon felismerik, mekkora értéket képvisel a család, és mindaz, ami a felmenőktől reánk maradt. Legyenek ezek történetek, könyvek, okmányok, fényképek, vagy olyan tárgyak, amelyek emlékeket közvetítenek, nemzedékeket kötnek össze.
