dézsi jános, székely árpád és székely jános csaba
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A szerzőpárossal, Székely Árpáddal és Székely János Csabával házigazdaként Dézsi János könyvtárigazgató beszélgetett a bibliotéka színültig telt Simonyi-olvasótermében. A direktor elsőként afelől érdeklődött, mi volt kettőjük részéről a kötet megírásának indítéka. Székely Árpád a kérdésre azt válaszolta, gyermekként az Ecsedi utcában lakott, ugyanott, ahol József Dezső és felesége, így igen fiatalon megismerhette. Székely János Csabát egészen más motiválta. Őt két éve kérték fel arra, nyissa meg a festőművész egyik kiállítását. Ekkor kezdett vonatkozó adatok után kutakodni. Végül annyi anyagot talált, hogy megszületett a kötet megszerkesztésének gondolata.
Emellett mindketten erdélyi felmenőkkel is rendelkeznek, és mindketten egyetértenek abban, hogy József Dezsőnek mindenképp emléket kellett állítani a városban, hisz annak ellenére, hogy sosem tagadta le, honnan jött, tetteivel, magatartásával beírta nevét a legnagyobb lokálpatrióták közé. Az iskolában, ahol tanított, mind a tanártársak, mind pedig a diákok körében tiszteletet vívott ki magának. A gyermekek szerettek hozzá járni, annak ellenére is, hogy kemény ember volt az órákon: ha kellett, a T-vonalzót sem kímélte. Ám mindegyiküket arra nevelte, hogy minden körülmények között őrizzék meg emberségüket.
Mint elhangzott, József Dezső személyiségét az is meghatározta, hogy példamutató unitárius hívőként élt. Hosszú éveken át gondnoka, hitoktatója és karnagya volt a gyulai szórványgyülekezet. Szépen zongorázott és hegedült, jól méhészkedett és madarászkodott, foglalkoztatta a néprajz, és megszervezte az első Békés megyei művészegyesületet, így hozzájárult a későbbi művésztelepek megalapozásához. Mondhatnók, polihisztor volt a maga idejében.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A beszélgetésen Kohán György útjának egyengetése is szóba került, hisz Gyulán erről szinte mindenki hallott. József Dezső volt ugyanis az, aki felismerte a gyulavári gyermek tehetségét. Azt viszont kevesebben tudják, hogy az ő közbenjárásának köszönhetően vették fel a későbbi Kossuth-díjas alkotót a főiskolára, sőt kezdetben ő fizette a szegény sorsú ifjú budapesti albérletét is.
A kutatások során Székely Árpád és Székely János Csaba több ezer kilométert tett meg, hisz a Hargita megyei Firtosváralját háromszor is meglátogatták, ezen kívül jártak Budapesten, Székelyudvarhelyen, Abrudbányán és Erdély szívében, Kolozsváron, az egyetemi könyvtárban, amelynek munkatársaitól nagy segítséget kaptak. A szerzők ki is használták az alkalmat, hogy megköszönjék az erdélyiek vendégszeretetét és támogatását, hisz nélkülük nem állt volna össze a kiadvány. Csupán Abrudbányán nem boldogultak, magyar nyelvtudásokkal ott már nem igazán mentek sokra.
Gyűjtőmunkájuk alatt számos új felfedezést is tettek. Ekkor derült ki számukra, hogy a József család több tagja is művészkedett, például Dezső öccse, aki sajnos a fronton halt meg nagyon fiatalon. Azt is kiderítették, hogy a gyulai pedagógus verseket is írt. A kötetbe ezért nem csak az itt-ott fellelt festményeit és grafikáit szerkesztették be, hanem a költeményeit, a góbéságait és a szakcikkeit is. Mindemellett a rokonság munkásságára is odafigyeltek. Érdekességként említették azt a firtosváraljai térképet, amit József Dezső 1929. december 25-én rajzolt meg emlékezetből Gyulán. Ezen száznál több olyan helyi elnevezés szerepel, amely mára feledésbe merült. A dokumentum replikáit a könyv hátoldalának belső zsebében helyezték el.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az emlékápolás kapcsán Székely Árpád kifejtette, néhány évvel azzal indítottak, hogy baráti társaságuk keretében lelepleztek egy táblát annak a gyulai háznak a falán, amelyben a házaspár itteni esztendőit töltötte, tavaly pedig a sírhelyüket tisztították meg .
Dézsi János érdeklődésére Székely Árpád azt is elárulta, hogy a József család történetét nem szándékoznak folytatni, de őszre várhatóan elkészül Dobos István pilóta, gépépítő életútjával, amit Durkó Károllyal közösen jelentet majd meg. Távolabbi tervük, hogy Gyula város zenei életét, beleértve a könnyűzeneit is valamilyen formában feldolgozzák.
A rendezvény közönségét Dékány Ilona lepte meg leginkább, aki a beszélgetés végén kért szót, hogy kifejtse, ismerte József Dezsőt, akitől asszonyként egy festményt is kapott, amit magával hozott, és bemutatott a jelenlévőknek.
A firtosváraljai József család története és munkássága című kötet a Mogyoróssy-könyvtárban és az IQ Könyvesboltban vásárolható meg.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
