Gyulai Hírlap - Görgényi Ernő: álhír, hogy Mészáros Lőrincé lett a Gyulai Várfürdő

A városvezetés cáfolta, hogy Mészáros Lőrincé lett a várfürdő

Rekordbevétellel és rekorderedménnyel zárhatja az évet a Gyulai Várfürdő – hangsúlyozta Kun Miklós ügyvezető a cég idei első háromnegyed évéről szóló tájékoztató ismertetésekor. A beszámoló előtt arról a városban terjedő pletykáról is szó esett, hogy a várfürdő Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került. Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester cáfolta a szóbeszédet, amit „a fake news média által terjesztett hamis hírnek” nevezett.

– A Soros György által támogatott, finanszírozott médiumok, az Atlatszo.hu és a 444.hu számba vették Mészáros Lőrinc érdekeltségeit, listázták a birodalmát. Ezzel semmi probléma nincs, a probléma azzal van, hogy Gyulával kapcsolatban hamis információkat hintettek el, amelyek a nyilvánosság némely online fórumán is megjelentek, fölösleges indulatokat váltva ki, mert az egészből semmi nem igaz – fogalmazott.

Aláhúzta: a híresztelésekkel ellentétben sem a Gyulai Várfürdő, sem a gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. nem került Mészáros Lőrinchez. A városvezető 4+1 pontban cáfolta a városi pletykát.

Elmondta: a Hunguest Hotels Zrt., amely jelenleg Mészáros Lőrinchez köthető, 1,8 százalékos üzletrész-tulajdonosa a Gyulai Várfürdő Kft.-nek, ami semmiféle befolyást nem jelent a cég gazdálkodására. Hozzátette: a GyulaSzöv Kft.-nek 0,8 százalékos, a Gyulai Közüzemi NKft.-nek 1,2 százalékos tulajdonrésze van. Mint fogalmazott, ezek olyan elenyésző tulajdonrészhányadok, hogy gyakorlatilag nem kapcsolódnak hozzájuk jogok, az említett üzletrész-tulajdonosok nem is szoktak részt venni a taggyűléseken.

Arról is beszélt, hogy a Hunguest Hotels Zrt. jogelődjével 2000 májusa óta tagja a Gyulai Várfürdő Kft.-nek. Kijelentette: a cég üzletrész-tulajdonossá válása mögött sem volt „umbulda”. Az Erkel Hotelnek érdekeltsége volt a várfürdőben, így amikor az kft.-vé alakult, jelképes, 1,8 százalékos üzletrészt kapott. Így nem kellett kifizetni a tulajdonrészt – magyarázta.

Hangsúlyozta: a gyulai önkormányzat az elmúlt nyolc évben növelte az üzletrészét a Gyulai Várfürdő Kft.-ben. Míg 2010-ben 93,3 százalék volt a tulajdonrésze a városnak, addig jelenleg 96,2 százalékát birtokolja a cégnek.  

– A Gyulai Várfürdő a jövőben is önkormányzati tulajdonban marad. Amíg én vagyok a polgármester, és a képviselő-testület fideszes többségű, addig biztosan így lesz. Ne feledjük el, hogy Gyulán eddig kizárólag a baloldal fogalmazott meg privatizációs terveket a várfürdővel kapcsolatban, mint ahogy az Almásy-kastélyt is a baloldal akarta elkótyavetyélni – mondta.  

Nyomatékosította: a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. sem tartozik Mészáros Lőrinc érdekeltségébe. Emlékeztetett: 2011-ben, amikor létrehozták a Gyulai TDM Szervezetet, megkeresték a legnagyobb gyulai szállodák tulajdonosait, hogy szálljanak be egy közös cégbe.

Kifejtette: annak érdekében vonták be a szakmát, hogy ne politikai alapon szülessenek döntések a helyi turizmusfejlesztésről. Hozzáfűzte: ekkor még az MSZP-közeli vállalkozóként számon tartott Leisztinger Tamás volt a tulajdonosa a Hunguest Hotels Zrt.-nek.

Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) a polgármester felvezetője kapcsán úgy fogalmazott: maga is döbbenten hallgatta azokat a pletykákat, amelyek a várfürdőről terjedtek el a városban.

– A megdöbbentő az volt, hogy az emberek többsége elhitte ezt. Ez mindent elmond a társadalom mai állapotáról. Sokat kell tenni azért, hogy az ilyen álhírek, akármelyik oldalról is jöjjenek, ne találjanak célba – mondta.  

Hangsúlyozta: sem ő, sem képviselőtársa, Szalai György nem szavazna meg egy olyan határozati javaslatot, amely a várfürdő eladásáról szól. A képviselő azt javasolta a grémiumnak, fogalmazzon meg nyilatkozatot arról, hogy nem kívánja értékesíteni a várfürdőt.

– Érdekes helyzet, hogy Orbán Viktor legjobb barátjával és fő strómanjával szemben a fideszes városvezetésnek meg kell védenie a várfürdőt – reagált Bod Tamás (MSZP, Együtt) a városvezető által elmondottakra. Hozzátette: maga is hallotta a híreket, és maga is cáfolta azokat.

– Ez nemcsak a társadalomról, hanem a politikáról is érdekes bizonyítványt állít ki. Az emberek már mindent és annak az ellenkezőjét is el tudják hinni – fejtette ki.

A politikus úgy fogalmazott: többet feltételezett a polgármesterről annál, hogy „csuklóból elkezd sorosozni”. Mint mondta, az említett portáloknak igaza van abban, hogy a két gyulai cég a Mészáros-cégháló része, hiszen a Hunguest Hotels Zrt.-n keresztül „nagyon kis tulajdonrészük” hozzá tartozik.

Görgényi Ernő válaszában nyomatékosította: nem kell megvédeni Mészáros Lőrinctől a várfürdőt, mivel soha nem akarta azt megszerezni. Hozzátette: nem csodálkozik azon, hogy Bod Tamás a „fake news média” mellé áll, hiszen annak ő maga is részese.

Újra aláhúzta: Mészáros Lőrinc nem szerezte meg a Gyulai Várfürdő Kft.-t és a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft.-t, egyik gazdasági társaság sem tartozik a cégbirodalmához. Hangsúlyozta: a várfürdőnél nem volt osztalékfizetés, a cég minden éven megtarthatja a nyereségét.  

Nőtt a várfürdő árbevétele 

Kun Miklós a tájékoztató ismertetésekor elmondta: 2018 első háromnegyed évében a látogatószám hasonlóan alakult, mint a tavalyi év azonos időszakában, a fürdő vendégköre azonban megváltozott. Mint ismertette: a várfürdőt magasabb költési hajlandóságú réteg keresi fel, amit az is mutat, hogy az AquaPalota látogatottsága januártól szeptemberig 8,8 százalékkal nőtt. Kiemelte: az élménykomplexum látogatószáma tavaly 188 ezer volt, idén pedig várhatón elérik a 200 ezret.

Kitért arra is, hogy tavaly óta 17 százalékról 20 százalékra nőtt a romániai vendégek aránya. Az ügyvezető szerint ez elsősorban a gyulai turisztikai szereplők közös romániai marketingkampányának köszönhető.

Kun Miklós kiemelte: a fürdő árbevétele az első kilenc hónapban 10,8 százalékkal nőtt 2017 azonos időszakához képest. Jelezte: mind az adózás utáni eredmény, mind a bevétel tekintetében rekordévet zárhatnak. Hozzáfűzte: az adózás utáni eredményük várhatóan meghaladja a 300 millió forintot, ez négyszeres emelkedést jelent 2016-hoz képest.

A szakember megemlítette, a fejlesztéseknél az üzembiztonság, illetve a vendégszám növelésére helyezik a hangsúlyt.

Az ügyvezető arról is beszélt, hogy a garantált bérminimum emelése miatt jövőre csaknem 60 millió forinttal nő a bérköltségük, emiatt január elsejétől száz forinttal drágulnak a belépőik. Hozzáfűzte: áraikkal a hasonló adottságú fürdők között az alsó harmadba tartoznak.

Durkó Károly a tájékoztató kapcsán megjegyezte: továbbra is kevés gyulai jár úszni. A képviselő arról érdeklődött, hogyan lehetne növelni a helyi fürdőzők számát, és arra is rákérdezett, mivel készül a jövőre hatvanéves fürdő a jubileumra.

Kun Miklós elmondta: a gyulaiak az összvendégszám nyolc százalékát adják. Kifejtette: az országban egy fürdő sem biztosít olyan kedvezményeket, mint amilyenek a várfürdő ad a helyieknek. Megjegyezte: az úszás napján ingyenes belépést biztosítanak a gyulaiaknak, mégsem mennek többen a fürdőbe. Felhívta rá a figyelmet, hogy a felnőttek év végéig ingyenes úszásoktatáson vehetnek részt hétvégenként.

Az ügyvezető jelezte: az évfordulóhoz kapcsolódó marketingben elsősorban arra helyezik a hangsúlyt, hogy az Almásy-kastély parkjában fekvő várfürdő a történelmi örökség része.

Kiss Tamásné (Fidesz) felvetette: az őszi-tavaszi időszakban nem sok olyan vendéglátóegység működik a fürdőben, ahol meleg étel kapható.

Kun Miklós kifejtette: a kevés vendéglátóegység valóban problémát jelent, amelyre igyekeznek megoldást találni.

Szalai György (Gyulai Városbarátok Köre) arra várt választ, hogy van-e értelme csökkenteni a fürdő hitelállományát.  

Az ügyvezető úgy vélte, a tartalékaikat vagy a hiteleik visszafizetésére, vagy beruházásokra költik. Hozzátette: bár a finanszírozási költségek emelkednek, nem fogják meghaladni az építőipari költségeket, ezért saját forrásaikat fejlesztésre kell költeni.

A tájékoztatót 14 igennel fogadták el a képviselők.

Megvan a Wesselényi-tó új haszonbérlője 

A képviselő-testület döntése értelmében Misinkó Géza János használatába került tizenöt évre a Wesselényi-tó. Görgényi Ernő az előterjesztés ismertetésekor emlékeztetett: a grémium azután írt ki nyílt pályázatot a halgazdálkodási vízterület hasznosítására, hogy a korábbi haszonbérlő jelezte, nem tudja tovább működtetni a tavat. A polgármester elmondta: október 26-ig két érvényes pályázat érkezett be.

Kónya István (Fidesz) úgy fogalmazott: bár mindkét szakmai anyag színvonalas, Misinkó Géza János pályázatának elfogadását javasolja a grémiumnak. Hangsúlyozta: a pályázó korábban halőri tevékenységet is folytatott, és több mint tíz éve foglalkozik halgazdálkodással. Az alpolgármester aláhúzta továbbá, hogy Misinkó Géza János az észak-törökzugi lakótelep felőli partszakasz eróziójának megállítására is megoldást javasolt pályázatában.

A grémium külön szavazott a két szakmai anyagról. Miután a minősített többséget Misinkó Géza János pályázata kapta meg, a használatba adásról szóló előterjesztést 13 igennel, egy tartózkodás mellett fogadta el a képviselő-testület.

A gyulai önkormányzat vagyonkezelésébe kerül határozatlan időre a Béke sugárút 41. szám alatti ingatlan. A városvezető elmondta: a régóta üresen álló, állami tulajdonú épületben mentorhálózati központot alakítanak ki, a beruházásra az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) forrásaiból nyert el támogatást a város.

Az előterjesztésből kiderül: az összegből az ingatlan egy részét újítják fel. A központban a tervek szerint a koraszülött gyerekeknek és családjaiknak, továbbá szociálisan hátrányos helyzetű embereknek nyújtanak szolgáltatásokat.

Több az adóbevétel

A helyi adózásról készült beszámolót 12 igennel fogadta el a képviselő-testület. Csige Gábor jegyző kiemelte: 2018 első háromnegyed évében az előirányzott adóbevétel 92,4 százaléka folyt be a város kasszájába. Mint ismertette, az összadóbevétel 68,9 százalékát a helyi iparűzési adó teszi ki, ebből az első kilenc hónapban 791 millió forint érkezett a büdzsébe. Építményadóból 94 millió, kommunális adóból 41 millió, idegenforgalmi adóból 134 millió folyt be.

A jegyző elmondta: az önkormányzatnak az átengedett bevételekkel együtt összesen 1 milliárd 148 millió forint adóbevétele képződött szeptember 30-ig. Aláhúzta: ez az összeg 112,5 millió forinttal több, mint az előző év azonos időszakában.

Csige Gábor szerint a növekedés elsősorban annak köszönhető, hogy javult a helyi vállalkozások fizetőképessége, és bővült a gazdasági tevékenységük. Emellett idén is nőtt a gyulai turizmus teljesítménye – tette hozzá. A jegyző azt is megjegyezte, hogy jó az adómorál a városban.

Bod Tamás kérdésére kifejtette: a fürdővároshoz hasonló nagyságú és adottságú településeken hasonló mértékű az iparűzési adóból származó bevétel.    

A Helyi Építési Szabályzat tervezett módosításait 14 igennel támogatták a képviselők. Az érintett területek közé tartozik többek között a „Máriás” ház, a Laktanya utcai lakótömb, az Erkel Ferenc és a Karácsonyi János gimnázium tömbje, a Part utca és a Wellness Hotel tömbje és a Szent István úti tömbbelső. Az előkészítés fázisában valamennyi tervről lakossági fórumot tartottak, ezekről lapunk is beszámolt.  

Bod Tamás az előterjesztés kapcsán a Karácsonyi-gimnázium által tervezett fejlesztésről és az egykori Profi áruház sorsáról érdeklődött.

Béres István főépítész kifejtette: a Karácsonyi-gimnázium és az Erkel Ferenc gimnázium számára is gondot jelent a mindennapos testnevelés feltételeinek biztosítása. Arról is beszámolt, hogy a Karácsonyi-gimnázium fenntartója az iskola fejlesztési terveinek megvalósításához pályázni szeretne, aminek megkezdte az előkészítését.

A szakember ismertette: a Profi áruház épületét eladták, de nem áll üresen. A jelenlegi tulajdonos bérbe adta az ingatlant, amelyben egy kisebb termelőüzem működik.

Nem támogatták az Erkel-gimnázium igazgatói posztjára érkező pályázatokat

Zárt ülésen véleményezte a grémium az Erkel Ferenc gimnázium igazgatói posztjára jelentkezők pályázatait. Görgényi Ernő lapunk megkeresésére elmondta: a képviselők sem Győri Etelka, sem Pomuczné Nagy Ildikó pályázatát nem támogatták. Hozzátette: a kérdésben az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere hoz döntést.

Az ülésen a közvilágítás-fejlesztésről is szó volt. A polgármester arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a december 15-én lezáruló első ütemben a Késmárki utcától a Falkashalmi tanyához vezető gyalogúton, Szent Benedeken, a Kálvárián, a Kétegyházi úton, Sióréten, a Pósteleki utcában, a Fürj utcában, a Szanazugban, Városerdőn, az Aranyág dűlőn, Csíkoséren, a Szőlőskert utcában és a Kisbök utcában telepítenek lámpatesteket. A jövő május 31-én lezáruló második ütemben a Szabadka tanyán, a Szlányi tanyán, a Szentháromság temető parkolójában, Sándorhegyen, Bicerén és a Patócsi utcában zajlanak beruházások. A fejlesztést a körzeti karbantartási keretből finanszírozzák.

A gyulai hidak állapotáról szintén tájékoztató hangzott el. A polgármester elmondta: kilenc közúti és hét gyalogoshíd van az önkormányzat tulajdonában. Az elmúlt években a Kapushíd, a Bárdos híd és a Temesvári úti híd, idén pedig a Pálffy utcai, a törökzugi és a Part utcai gyalogoshíd újult meg.

Arról is beszélt, hogy a mérnöki osztály és a Gyulai Közüzemi NKft. szakemberei fél évente hídszemlét, évente hídvizsgálatot tartanak. A hidakat ötévenként műszeresen is megvizsgálják.

Bod Tamás arról érdeklődött, hogy elkészült volna-e a tájékoztató, ha Dinya Imre, a Gyulai Városbarátok Körének külsős bizottsági tagja nem tesz észrevételt a Pálffy utcai hídfelújítással kapcsolatban.

Alt Norbert (Fidesz) emlékeztetett: a képviselő-testület legutóbbi ülésén Mittag Mónika interpellált a Budai Nagy Antal utcai híd kiszélesítéséről. Az felvetés kapcsán az alpolgármester azt kérte, hogy készítsenek felmérést a fürdővárosi hidak állapotáról.

Kiss Tamásné (Fidesz) elmondta: a körzetében található Mátyás király utcai hidat a tervek szerint jövőre újítják fel. Felhívta rá a figyelmet, hogy a Temesvári úti hídhoz kapcsolódó kerékpárút megsüllyedt. A képviselő azt kérte, találjanak megoldást a problémára.