Gyulai Hírlap - Lakossági fórumot tartottak a Helyi Építési Szabályzat módosításáról

A fórumon megjelenteket Csige Gábor köszöntötte, aki elmondta, hogy a képviselő-testületi üléseken majdnem minden hónapban van valamilyen Helyi Építési Szabályzattal kapcsolatos döntés, jelenleg nagyjából húsz területen folynak módosítások.

Hozzátette, hogy ezekből nyolcat tűztek a lakossági fórum napirendjébe. Kiemelte, fontos számukra, hogy a lakók mit gondolnak az adott területek módosításáról, és a partnerségi rendelet is előírja, hogy minden ilyen módosítás alkalmával kötelesek fórumot összehívni.

A nyolc terület építési szabályzatának módosításáról Béres István számolt be az érdeklődőknek. Az első terület a Paradicsomi lakóteleptől – a Szarkaláb utcától – délre található, amelyet korábban garázsépítésre jelöltek ki. A terület jelenleg lakóövezet, így nem lehet rá garázsokat felhúzni, de amennyiben úszótelekké nevezik az övezetet, az ezzel járó százszázalékos beépítési lehetőség elhárítja az akadályokat.

A főépítész a Part utcán található tömbről is beszélt, ahol a Wellnes Hotel Gyula található. A szálloda fejlődése szükségessé teszi, hogy a tömb minden része – ahol a Bethlen Gábor utca felől családi házak találhatók – azonos övezeti besorolást kapjon. A kérelmező hotel tulajdonosai felvásárolták az ingatlanokat, hogy a helyükön szállodai szobákat és szolgáltatóhelyiségeket magukba foglaló épületszárnyat alakítsanak ki.

A harmadik módosítás a Blanár, a Jókai, a Stéberl és a Bodoky utcák tömbjét érinti, ahol a tulajdonosok szeretnék kihasználni a meglévő épülettérfogatokat, így a teljes hasznosítás érdekében módosítani kell a szintterületet mutató mértéket.

Béres István az ajtósfalvi Dürer parkerdővel folytatta. Elmondta, hogy a területre terveztek korábban egy gyűjtőutat, amely kettémetszette volna az erdőt, a folytatása pedig magántulajdonú ingatlanokat is érintett volna. Az úthoz jelenleg sem anyagi forrás, sem valós igény nem fűződik, így mind az erdő, mind a magánterületek hasznosíthatóságának érdekében módosítják a nyomvonalat egy meglévő dűlőút vonalára.

Az egyik legrégebbi gyulai lakóépület, a „Máriás” ház állt a negyedik pont középpontjában. Az épületet jelenlegi, romos állapotában is gyakran használja a gyulai német nemzetiségi önkormányzat, ám a tevékenysége szükségessé teszi egy nagyobb közösségi tér kialakítását. Ez meghaladja az övezeti előírás beépítési mértékét, ezért szükséges a szabályozási elemek módosítása.

A Laktanya utca, Bethlen Gábor utca, Klapka utca környékén van egy lakótömb, ahol korábban összetett szabályozás volt, de nem indokolt ennek a fenntartása, így az egész tömböt a kertvárosi övezet beépítési szabályai szerint kívánja az önkormányzat újraszabályozni – részletezte az ötödik pontot a főépítész.

A Paradicsomi beépítetlen lakótömbök övezete összetett terület, ugyanis jelenleg családi házak épülnek ott, de korábban átmeneti magasságú telektömböt is kialakítottak ott.  Két épület el is készült a tervek alapján, de az elmúlt tizenöt évben a kereslet nem indokolta, hogy újabb, ilyen típusú társasházak épüljenek a városban, így a lakótelep és a családi házas terület között további családi házas építési övezeteket lehetne kialakítani, amire kereslet is van.

Az utolsó napirendi pont a Karácsonyi János gimnázium és az Erkel Ferenc gimnázium tömbjéről szólt. A módosítás célja az, hogy a két intézmény bármelyikének jövőbeni fejlesztése, térigénye vagy a mindennapos testneveléshez szükséges sportolási lehetőség biztosítható legyen. A terv nem tartalmazza, hogy melyik intézménynek hogyan lehet és kell bővítenie, csupán azt a területet határozza meg, ahol erre lehetőség van.

A napirendi pontok ismertetése után következtek a lakossági kérdések, észrevételek. Elsőként Erdészné Németi Anikó, az Erkel Ferenc gimnázium tanára kért szót. Elmondta, hogy először szembesült az intézményeket érintő tervezettel és furcsának találja, hogy nincs nevesítve, hogy melyik gimnáziumra vonatkozik a rendelet, illetve, hogy hogyan néz ki a bővítés a valóságban, ha a két iskola területe adott.

Béres István válaszában hangsúlyozta, hogy a szabályozás minden telekre vonatkozik, de nem telkenként történik, hanem egy közterületekkel körülhatárolt telek szabályozásáról van szó, az ott lévő funkciók nagy többségének figyelembe vételével. Hozzátette, hogy a terv nem olyan részletességű, mint egy építési engedély terve, tehát nem tudják, hogy ki, hol és mit épít, csupán tisztázza a paramétereket, amelyeket egy esetleges kivitelezés során figyelembe kell venni.

Tóth István, az Erkel Ferenc gimnázium megbízott igazgatója azt mondta, úgy érzik, hogy az egy tömbben való kezelés rájuk nézve is beépítettségi területnövelést fog jelenti, amelyet az így is szűkös keretek közé szorított intézmény nem fog tudni elviselni. Mint mondta, úgy gondolja, hogy ez egy olyan lépés, amely negatívan érintheti az iskola területét, majd magát az iskolát is.

A főépítész elmondta, hogy a beépítés nem kötelezettség, csupán beépítési korlátok és lehetőségek vannak. Hozzátette: nem gondolja, hogy az Erkel Ferenc gimnáziumot bármilyen módon negatívan érintené a szabályozási terv.

Tóth István és Erdészné Németi Anikó is rákérdezett a továbbiakban a néhány évvel ezelőtt elbontott Bodoky híd helyzetére is. Béres István és Csige Gábor válaszaiból megtudtuk, hogy a tervek régóta készen állnak, az önkormányzat pedig folyamatosan szerepelteti a terveket különböző pályázatokon, amelyek közül eddig egy sem járt sikerrel. A mérnöki osztály folyamatosan kalkulációkat végez a mindenkori kivitelezés költségére, amely jelen pillanatban nagyjából bruttó 65 millió forint lenne.

Csige Gábor elmondta, hogy ez egy nagy összeg, de nem csupán a Bodoky híd, hanem minden Magyarországi beruházás esetében ugrásszerűen megnőttek a kivitelezési költségek, a munkabérekre és az anyagárakra vonatkozóan egyaránt. Hozzátette, hogy számos pályázatra benyújtották már a híd terveit, de ezeket mindig elutasították. Ennek egyik oka, hogy semmilyen közlekedési szempont nem indokolja a híd megépítését, az önkormányzat érzelmi és városképi okokból szeretné visszaállítani az építményt.

Akik nem voltak jelen a lakossági fórumon, de szeretnének hozzáfűzni valamit a napirendi pontokhoz, azok október 19-ig megtehetik azt: benyújthatják észrevételeiket papíralapon a polgármesternek, de elküldhetik véleményüket elektronikus úton a beres@gyula.hu e-mail-címre is.