Gyulai Hírlap - Jövőre már pályázhatnak a gyulai társasházak az önkormányzat támogatására

Hamarosan pályázhatnak a társasházak

A társasházak felújításának támogatásáról szóló rendtervezetet tizennégy igennel, egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület. Görgényi Ernő (Fidesz) elmondta: az önkormányzat vissza nem térítendő támogatására azok a közös vagy lakásszövetkezeti tulajdonban lévő gyulai társasházak pályázhatnak, amelyek 1990 előtt épültek, legalább kétemeletesek és minimum nyolclakásosak. Mint ismertette, a támogatás összege a tervezett munka teljes költségének ötven százalékát teheti ki, de társasházanként nem haladhatja meg az egymillió forintot.

Hozzátette: a pályázat benyújtása előtt megkezdett beruházáshoz nem igényelhető támogatás, és sikeres pályázat esetén öt évig nem nyújtható be újabb pályázat ugyanarra az épületre.

Jelezte: pályázni csak teljes épülettel lehet évente két alkalommal. A pályázatokat március 31-ig és szeptember 30-ig lehet benyújtani a gyulai polgármesteri hivatal mérnöki osztályára.

A településvezető arról is beszámolt, hogy a rendelettervezet elkészítését Torma Béla, Kiss Tamásné és Kónya István (Fidesz) javasolták, nekik lakótelep található a körzetükben.

Ökrös István (Fidesz) a rendelettervezet kapcsán kiemelte: a támogatás nemcsak azért fontos, mert segítséget nyújt abban, hogy megszépüljenek a társasházak, hanem azért is, mert a lakók spórolni tudnak általa.

Alt Norbert (Fidesz) alpolgármester kifejtette: az elmúlt évtizedben az ország több nagyvárosában újultak meg lakótelepek, Gyulán azonban nem történtek hasonló volumenű beruházások. Aláhúzta: a támogatással egyrészt azoknak a lakóközösségeknek szeretnének segíteni, amelyek az elmúlt években félretettek a társasházuk felújítására, másrészt ösztönözni szeretnék azokat, akiknek még nincs megtakarításuk erre a célra. Közölte: az előzetes becslések szerint a gyulaiak mintegy egyharmada lakik társasházakban.

Bod Tamás (Együtt, MSZP) kérdésére az alpolgármester elmondta: a lakók megtakarítását állami és önkormányzati forrásból egészítik ki. Hozzátette: jövőre a tervek szerint 5-6 millió forintos keretösszeget különítenek el a célra, ebből 10–15 pályázót tudnak támogatni.

Torma Béla emlékeztetett: korábban több alkalommal is felvetette a rendelet megalkotásának ötletét. Mint fogalmazott, időszerű annak elfogadása.

Kiss Tamásné jelezte: a paradicsomi lakótelepen élőknek évek óta problémát jelent a beázás, de a máshol sikeresen működő panelprogram számukra nem nyújtott segítséget.

Kónya István elmondta: az általa képviselt körzetekben mintegy ezer társasházi lakás található. Az alpolgármester azt kérte a lakóközösségektől, hogy fogjanak össze.

Pluszforrás a Bay-iskola felújítására

A Bay Zoltán általános iskola fűtési rendszerének és mosdóhelyiségeinek felújításához 5,3 millió forintot biztosított a grémium a 2018-as költségvetés tartalékkeretének terhére.

Görgényi Ernő emlékeztetett: a gyulavári iskolát a Gyulai Tankerületi Központ által elnyert, 48 millió forintos EFOP-os támogatásból korszerűsítik. Mint arról beszámolt, a közelmúltban Szabó Károly (Fidesz), a körzet önkormányzati képviselője jelezte neki, hogy az oktatási terek felújítása mellett további munkálatokat is el kellene végezni az épületben.   

Az önkormányzat által biztosított forrásból lecserélik a több mint negyvenéves öntöttvas radiátorokat, és felújítják a tanulói mosdóhelyiségeket.  

A Gyulai Várszínház társadalmi és művészeti tanácsadó testületének javaslatára a képviselő-testület százezer forintról kétszázezer forintra emelte a Havasi István-díj összegét. Ezzel együtt – a vonatkozó kormányrendelet értelmében – a Sík Ferenc-díjat is emelni kellett, az elismeréssel járó összeg ötvenezer forintról százezer forintra módosult.  

Bod Tamás azt javasolta, kétszázezer forint helyett kétszázötvenezer forintra emeljék a Havasi István-díjat, módosító indítványát azonban nem szavazta meg a grémium.

Crossfitnesspark épülhet a Wesselényi parkban 

Hárommillió forint TOP-forrásra pályázik a város egy crossfitnesspark építésére, a létesítmény a Wesselényi parkban kapna helyet. Az erről szóló határozati javaslatot a képviselő-testület tizennégy igennel, egyhangúlag szavazta meg. A beruházás csaknem 5,5 millió forintba kerülne, ehhez 2,5 millió forint önerőt biztosítana a fürdőváros.

Kónya István alpolgármester úgy fogalmazott: a sportpark egyedülálló lenne a városban. Jelezte: az Egészséges Városért Közalapítvány a későbbiekben kétmillió forintot biztosítana a fejlesztéshez, vagyis az önerő jó részét átvállalná az önkormányzattól.

Idén is csatlakozott a gyulai önkormányzat a hátrányos helyzetű fiatalok felsőoktatási tanulmányait támogató Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjrendszerhez. Görgényi Ernő elmondta: a fürdőváros tizenkilenc éve vesz részt a programban. Mint ismertette, a helyi önkormányzat és az Emberi Erőforrások Minisztériuma hatezer forinttal, a megyei önkormányzat pedig ezer forinttal segíti a támogatott hallgatókat, akik így összesen tizenháromezer forint ösztöndíjat kapnak havonta. Ismertette: az A típusú pályázat tíz hónapra, azaz két egymást követő tanulmányi félévre, míg a B típusú háromszor tíz hónapra, azaz hat egymást követő félévre szól. A pályázatokat október 5. és november 6. között lehet benyújtani.

Bod Tamás az előterjesztés kapcsán arról érdeklődött, készült-e statisztika arról, hogy az elmúlt években ösztöndíjjal támogatott diákoknak hány százaléka tért vissza Gyulára.

Sós Judit, a szociálpolitikai és gazdaságfejlesztési osztály vezetője kifejtette: nem rendelkeznek ilyen jellegű statisztikával, de ha igény van rá, elkészítik.

Szerződésmódosítást kértek a „tógondozók” 

Az ülésen arról is döntés született, hogy az önkormányzat határozatlan idejű szerződést köt a Széchenyi-tó használatba adásáról az azt gondozó Ferbonex Kft. kérésére. A polgármester elmondta: a céggel 2004-ben húsz évre kötött együttműködési megállapodást a város. Aláhúzta: a vállalkozás a későbbiekben sem halgazdálkodási céllal, hanem pihenőhelyként hasznosítaná a tavat. A tervek szerint kandelábereket helyeznének ki, megerősítenék a partszélt, és pihenőterületeket alakítanának ki a helyszínen. A városvezető hangsúlyozta: a kft. „gondos gazdája” a Pali-gödörként is ismert tónak.  

A Wesselényi-tó hasznosítása szintén napirenden szerepelt a tanácskozáson. A tavat 2028-ig adta haszonbérbe az önkormányzat a Horgász Barát Sport és Szabadidő Bt.-nek. A cég ügyvezetője most jelezte, jövő januártól nem tudja tovább működtetni a tavat, ezért a város nyílt pályázatot ír ki annak hasznosítására. Kónya István elmondta: a pályázatokról novemberben születhet döntés.

A Hőforrás Gyógyászati Kft. és a Gyulai Várfürdő kezdeményezésére módosította a képviselő-testület a helyi autóbusz-menetrendet. Október 15-től a Hőforrás Üdülőszövetkezettől a vasútállomásra közlekedő 5-ös jelzésű járat indulási időpontja 12.40-ről 15.40-re módosul, a vasútállomástól a Hőforrás Üdülőszövetkezetig közlekedő járaté pedig 12.20-ról 15.20-ra változik.  

Az ülésen több névtelen gyulai közterület nevéről is döntöttek a képviselők. A Vadvirág utcából nyíló terület a Vadvirág zug, az Alpár utcából nyíló az Alpár zug, a Sarkadi útról nyíló a Vajda János köz nevet kapta. A Hajnal utca folytatásában lévő közterület Szegedi Kiss István utca, a Pósteleki utcából nyíló közút Kiskert utca lett.

Felülvizsgálják a hulladékgazdálkodási koncepciót

A tanácskozáson több tájékoztató is napirenden szerepelt. Az önkormányzati tulajdonú cégek idei első félévi tevékenysége kapcsán Szalai György (Gyulai Városbarátok Köre) megjegyezte: a szelektív hulladékgyűjtő szigetek a kamerák kihelyezése ellenére „borzalmas az állapotban vannak”. A képviselő azt kérte, a Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. felügyelőbizottsága is foglalkozzon a témával. Emellett azt javasolta, hogy szigorúan büntessék meg a szemetelőket.

Görgényi Ernő egyetértett a képviselővel, mint fogalmazott, a szemetelők semmibe veszik a város közterületeinek értékeit, és nincsenek tekintettel azoknak a munkájára, akik rendben tartják azokat. Hozzátette: évről évre egyre kevesebb embert tudnak bevonni a közterületek gondozásába, ezért fontos lenne, hogy megváltozzon az emberek szemlélete.

Csige Gábor jegyző a téma kapcsán arról számolt be, hogy a város valamennyi koncepcióját, így a hulladékgazdálkodással foglalkozó szakmai anyagot is felülvizsgálják. Hozzáfűzte: a Szalai György által felvetett problémákra is kitérnek, és a munkába a cégvezetés és a társaság felügyelőbizottsága mellett a városatyát is bevonják majd.

Elégedett turisták, átalakuló vendégkör

Komoróczki Aliz, a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője a főszezonban készült vendégelégedettségi mérés eredményéről számolt be a képviselőknek. Kiemelte: tavalyhoz képest több olyan turista érkezett Gyulára, aki érdeklődik a kulturális lehetőségek iránt.

Elmondta: idén a felére csökkent a fővárosból érkezők száma, de sok új település is szerepel a több mint ötszáz fős mintára alapuló felmérésükben. Az új látogatók aránya 2017-hez képest 42 százalékról 35 százalékra, a törzsvendégeké 22,5 százalékról 20,4 százalékra csökkent. Utóbbiak legalább háromszor jártak Gyulán – ismertette a szakember. Mindez azt mutatja, hogy megnövekedett azoknak a száma, akik egynél többször jártak már a fürdővárosban, de még nem számítanak törzsvendégnek – tette hozzá.

Arról is beszámolt, hogy turisták általában 4–7 napot töltenek el a Gyulán a főszezonban. A vendégek között idén több a felsőfokú végzettségű, és megduplázódott azoknak a száma, akik komplex turisztikai szolgáltatásokat vesznek igénybe. A várba látogatók aránya 84 százalékról 91 százalékra, a kastélyba jegyet váltóké 66 százalékról 69 százalékra, az Erkel-emlékház vendégeié 20,5 százalékról 37 százalékra, a várszínház nézőié 23,8 százalékról 28,5 százalékra emelkedett.  

Az ügyvezető arra is kitért, hogy a legtöbb turista idén is a várfürdőbe látogatott el, de tavalyhoz képest 93,1 százalékról 72,1 százalékra csökkent az arányuk. Hozzáfűzte: a városba érkezők száma azokban a hónapokban sem csökkent, amikor a fürdőbe a csapadékosabb időjárás miatt kevesebben váltottak jegyet. Mint kifejtette, a kutatás eredménye azt mutatja, hogy a vendégek a gazdag kulturális kínálatnak köszönhetően tartalmasan tudják eltölteni az időt Gyulán.  

Rámutatott: a kulturális programok iránt érdeklődők az átlagnál többet költenek, ugyanakkor az igényeik is nagyobbak. Ezzel összefüggésben megjegyezte: a fürdővárosba látogatók több mint 99 százaléka visszatérne a városba, és másoknak is ajánlaná Gyulát.  

Hangsúlyozta: 2018 első nyolc hónapjában több mint 404 ezer vendégéjszakát töltöttek el a fürdővárosban a turisták. Összehasonlításként elmondta: 2010-ben 276 ezer volt a vendégéjszakák száma, vagyis jelentős növekedés volt tapasztalható az elmúlt években. Hozzátette: idén télen több turista érkezett a településre, mint 2010 nyarán.

A szakember arról is beszélt, hogy az előzetes adatok szerint idén augusztus végéig hét százalékkal emelkedett a vendégéjszakák száma a tavalyi év azonos időszakához képest.

Átcsoportosított ösztöndíjak, kitüntetett rendező

A testület zárt ülésen tárgyalt a Bay Zoltán tanulmányi ösztöndíj odaítéléséről és a Havasi István-díj adományozásáról. A grémium döntéséről Görgényi Ernő az ülés után sajtótájékoztatón számolt be.

Hangsúlyozta: a Bay-ösztöndíjjal az önkormányzat a legtehetségesebb fiatalokat támogatja, a középiskolások kilencezer forintot, a felsőfokú tanulmányt folytatók tizenháromezer forintot kapnak egy tanéven át.

Elmondta: a vonatkozó rendelet szerint összesen tíz középiskolás és tíz főiskolás, illetve egyetemista kaphat ösztöndíjat, de az oktatási és kulturális bizottság javaslatára mindkét keret megemelhető hatvan százalékkal, azaz tizenhat főre.

Idén a gimnazistáknál tizenhét, a főiskolásoknál és az egyetemistáknál pedig harminchat érvényes pályázat érkezett be. A polgármester jelezte: ha a közfokú tanulmányokat folytatóknál megemelnék a kvótát, olyanok is ösztöndíjban részesülnének, akik a maximális 110 pontból mindössze negyvenet értek el, ugyanakkor a főiskolások és egyetemisták körében több olyan tanuló is van, aki kiemelkedő tehetségű, és kitűnő tanulmányi eredményt ért el. A képviselő-testület ezért azt kérte a bizottságtól, hogy a középiskolások keretéből csoportosítsanak át öt helyet a felsőfokú tanulmányt folytatókhoz. A döntéssel huszonegy főiskolai és egyetemi hallgató, valamint tizenegy gimnazista kapna támogatást. A kérdésben a grémium következő ülésén születhet döntés, a szerződéseket október 30-ig köti meg az önkormányzat – részletezte a településvezető.  

A gyulai önkormányzat által alapított Havasi István-díjat idén Szász János rendezőnek ítélték oda „Székely János Caligula helytartója című drámájának kiemelkedő színvonalú, a gyulai várat alkotó módon bejátszó megrendezéséért” – jelentette be a polgármester. Közölte: a teátrum művészeti tanácsadó testületétől egy javaslat érkezett. Hangsúlyozta: a díjazott kiemelkedő munkájával hozzájárult a várszínház hírnevének öregbítéséhez, és művészeti tevékenységével emelte a teátrum szakmai színvonalát. Hozzátette: a Gyulán bemutatott darabot a Nemzeti Színház is műsorára tűzte.