Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Kárpát-medencei Irodalmi Gála

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Fodor György • KULTÚRA • 2018. augusztus 08. 10:00
Kárpát-medencei Irodalmi Gála
Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia tagjai mutatkoztak be a Várszínpadon

Orbán János Dénes az Előretolt Helyőrség Íróakadémia vezetője, Magyarország Babérkoszorúja díjas költője szerkesztette az estet, amelyen tizennégy tehetséges író és költő mutatkozott be.

tizennégy tehetséges író és költő mutatkozott be a várszínpadon

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

A Kárpát-medencei Tehetséggondozó (KMTG) első nagyszabású tehetségkutató és tehetséggondozó projektje Rejtő Jenő Előretolt Helyőrség című kultkönyvének nevét viseli, melynek költő-hőse, Troppauer Hümér öklével küzdött az irodalomért. Fontos megemlíteni azt is, hogy ezt a nevet választotta magának az 1994-ben, Kolozsváron indult mozgalom is, mely – a kisebbségi körülmények ellenére – a Kárpát-medence egyedi és egyik leghatékonyabb tehetséggondozó irodalmi műhelyévé nőtte ki magát. Az Orbán János Dénes vezette Előretolt Helyőrség Íróakadémia 2016 óta népszerűsíti Kárpát-medence-szerte meghirdetett programját, folyamatosan bővülő tagsággal karolja fel a fiatal nemzedék legtehetségesebb tagjait. Nem akarja kisajátítani sem a magyar irodalmat, sem az irodalomra szánt kormányzati pénzt. Kapui bárki előtt nyitva állnak. Elsődleges cél, hogy felfedezzék az irodalmi tehetségeket határoktól függetlenül, és szakmai, valamint anyagi lehetőséget nyújtsanak álmaik beteljesítéséhez – könyvkiadással, lapterjesztéssel, előadói estek szervezésével.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

A másodlagos cél, hogy visszaszerezzék az olvasóközönséget. A művelt, érdeklődő olvasótábor elveszítésének egyik fő oka az volt, hogy a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben a magyar irodalom egyre inkább belterjessé vált, az írók már nem a közönségnek kívántak megfelelni, hanem inkább a szakmának. Az olvasó pedig nem fogja megvásárolni azt, amit nem ért meg, vagy amit nem is neki írtak. A magasröptű filozofikusság miatt a kortárs irodalom egy része ugyanabba a hibába esett, mint a rendezői színházak egy része: érthetetlen, így élvezhetetlen. A befogadó és alkotó között a szakadék olyan méreteket öltött, hogy csak irodalomtörténészi kvalitásokkal építhettünk hidat közöttük. Sosem felejtem el, amikor magyar szakos egyetemistaként hat szótárral olvastam egy tanulmányt a recepció-esztétikáról. Az irodalmiságnak, irodalom művelésének mindenképpen és szükségszerűen tisztulnia kellett. 

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

A gyulai közönség megszokhatta, hogy az irodalmi estek szerves részei egy-egy Várszínház évadnak. Az Irodalmi Humorfesztivál kétéves periódusokban már 8 alkalmat élt meg. Jelen gálaesten az Írókadémia munkásságából láthattunk, hallhattunk egy színpompás keresztmetszetet. Örömteli tény, hogy az Akadémia oktatói, mentorai és a pályakezdők együtt léptek színpadra. A pályakezdő, elsőkötetes szerzőktől a többszörösen díjazott alkotókig vidámabb vagy éppen hátborzongatóan szomorú produkciókon keresztül összegezhettük, hogy az Akadémia tehetségei a kortárs magyar kánon legrátermettebb tagjai közül valók. Két blokkban olvasták fel műveiket, amelyben próza és líra egyaránt előfordult. A blokkokat zenei betétek szakították meg, amelyet saját versekből és megzenésített kortársaktól Pejin Lea (Zenta, Vajdaság) és Marcsák Gergely (Beregszász, Kárpátalja) adtak elő.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Lea versek megzenésítésén kívül saját dalokat is ír, játszik gitáron, fuvolán és zongorán. A Szegedi Tudományegyetem szociológia szakos hallgatója. Első verseskönyve ‒ Nyugati csiga körfűrésszel álmodik ‒ 2017-ben jelent meg, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia Enumeráció debütsorozatában.

Gergely Együtt nívódíjas (2017) magyartanár, aki az Ungvári Nemzeti Egyetemen végzett, a Debreceni Egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója. A versek mellett rövidprózákat ír. A beregszászi székhelyű Kovács Vilmos Irodalmi Társaság alapítótagja. Mindkét fiatalnak kiváló énekhangja és gitártudása van, jövőbeli sikerük felől nem lehet kétség.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Alább álljanak a fellépők, nem a megjelenés sorrendjében, hanem alfabetikusan:

Bék Timur (Szeged) járt már városunkban, hiszen többek között részt vett a 2017. szeptember 26. és 29. között Gyulán megrendezett, első KMTG-szabadegyetemen. A rasztahajú, ígéretes tehetségnek tartott fiú jelenleg szegedi magyar szakos egyetemista. Négy éve ír verseket, most is egy készülő szonettkoszorú-részt olvasott fel.

Demeter Szilárd (Budapest) családi okok miatt nem volt jelen. Író, rockzenész, politikai elemző. Kolozsvárott szerzett filozófusdiplomát. Jelenleg Budapesten a Századvég kutató-elemzője, szabadidejében rockzenészként koncertezik szerte a Kárpát-medencében.

Dobai Bálint (Budapest) ugyancsak nem lehetett jelen családi okok miatt, de tudhatóan erős lett volna jelenléte, hiszen a zilahi származású szerző már 2004 óta publikál, 2009-ben az Erdélyi Híradó – Előretolt Helyőrség sorozatában jelent meg első verseskötete Megfáztam egy temetésen címmel, amiért Méhes György debütdíjat kapott. 2014-ben jelent meg Titántorkú Sámson című metálmítosza. E műfajteremtő epikai alkotásából egy szövegrészletet zseniális színészi játékkal kiegészítve a marosvásárhelyi illetőségű Kozma Attila tolmácsolt.

Farkas Wellmann Éva (Békéscsaba) közismert irodalmár Békés megyében. A magyar–angol szakos, doktorált költőnő a Bárka folyóirat, 2015-től az Unitárius Élet szerkesztője. Verseit magyar, román, albán és szerb nyelveken 1997-től folyamatosan publikálják a kárpát-medencei fórumokon. A klasszikus verselés nagy tisztelője, művelője, sokszor szigorú szonettformákban gondolkodik. Versei mindig mély mezsgyéket érintenek a férfi-nő kapcsolatban, az elengedés-megtartás-egyesülés témakörében.

 Leczó Bence (Komárom, Felvidék) a Felvidék keleti szegletében nőtt fel, Bélyben. A Selye János Egyetem bölcsészszakos hallgatója, HÖK-öse. 2013-tól ír történelmi témájú, rendkívül szomorú hangvételű műveket. Egynek fültanúi is lehettünk.

Muszka Sándor (Csíkszépvíz, Erdély) a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem szociológia−antropológia szakán diplomázott. A székely stand-up közkedvelt fenegyereke, aki az első és második blokkban is szerepelt. Fejből adta elő góbé történeteit, amelyek nagy népszerűségre tettek szert. A 2012-ben megjelent Sanyi bá – Székely egypercesek című, rövid, humoros írásokat tartalmazó kötete több kiadást is megélt, a második blokkban ebből olvasott fel. 2017-ben adták ki A lusta dög című humoros írásokat tartalmazó könyvét.

Nagy Koppány Zsolt (Budapest) Marosvásárhelyről származik, magyar–angol szakos bölcsész, íróként, szerkesztőként, olvasószerkesztőként, műfordítóként és angoltanárként dolgozik. A korábbi Nemzeti Erőforrás Minisztérium irodalmi, valamint határon túli kulturális ügyekért felelős referense volt. 2015 óta a Magyar Idők napilap kultúra-rovatának szerzője. 2016-ban kapott József Attila-díjat. Műveit német, angol, román, cseh és bolgár nyelvre fordították le. Személyi figyelő című novellájából film készült, két regényéből rádiójáték. A hétköznapi valóság kiváló megfigyelője, felolvasott írásában egy vérvételre bejutni akaró, betegellátóban szenvedő figura groteszk küzdelmét írta meg – mintha a Mr. Bean: A kórházban epizódot vizualizáltam volna. 

Orbán János Dénes (Budapest) Brassóban született, Kolozsvárott szerzett diplomát magyar–angol szakon. A Láthatatlan Kollégium elitképzésében részesült. 1994-ben ő alapította az Előretolt Helyőrség alkotói műhelyt, 2002–2014 között a kolozsvári kulturális és tudományos rendezvények és képzőművészeti galériaként is működő Bulgakov Irodalmi Kávézó tulajdonosa és ügyvezetője volt. A Magyar Idők napilap kulturális rovatának vezetője. A KMTG vezetője. Székely fenegyerekségét nem tagadhatta, Misimackó átirata máig legenda.

Pataki Tamás (Budapest) egy fiatal dicsőszentmártoni, ELTÉ-n végzett történész, aki a Magyar Idők kulturális rovatának szerkesztője. Prózát és verset is ír. Első prózakötete ‒ a Murokffyban vérré válik az abszint, és lóvá teszi az ördögöt ‒ 2017-ben jelent meg, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia Enumeráció debütsorozatában. Történelmi témájú szövegeivel új megvilágításba helyezi az egyes eseményeket. Hungarooptimizmus című regényrészletével örömteli pillanatokat szerezett a közönségnek, akik elképzelhették, hogyan szállnak a magyarok a Holdra kolonizálni azt.

Polgár Kristóf (Szolnok) a szolnoki Széchenyi István Gimnázium dráma tagozatán végzett, így a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Karára való beiratkozása is törvényszerű volt. Verseskötetét ez évben tervezi kiadni a KMTG. Négykezes regényt ír Horváth László Imrével. Várjuk a meglétét!

Sántha Attila (Kézdivásárhely, Erdély) több évtizedes kolozsvári, bukaresti, New York-i, londoni kitérő után tért vissza Kézdivásárhelyre. Ő is a kolozsvári Előretolt helyőrség programadó költőjeként kezdte pályáját – elutasította a pátoszos kisebbségi szerepvállalást. Azonban később mégis a székely-magyar sors, az identitás, az eredet, a lokális emberi kapcsolatok fókuszba emelése váltak központi témáivá, amelynek egy Bühnagy székely szótár lett az eredménye. Az előtanulmányokról, a szótár keletkezési körülményeiről mesélt nekünk.

Shrek Tímea (Beregszász, Kárpátalja) beregszászi szervezőpedagógus és magyartanár, ahol kisebbségi (roma) gyermekek oktatásával foglalkozik. Kisprózákat és novellákat ír, munkájából adódóan közel áll hozzá az írói szociográfia. Több novelláját Antonenko Miklós ültette át ukrán nyelvre, valamint Ferdinandy György író, költő szintén fordított műveiből, spanyolra. 2016-ban Beregszász városának polgármesteri hivatala Drávai Gizella-díjjal tüntette ki, valamint szintén ebben az évben elnyerte a Nemzeti Kulturális Alap által meghirdetett Gion Nándor-ösztöndíjat.

Viola Szandra (Budapest) szentesi származású magyar-kommunikáció-filozófia-pedagógia szakos, egykori köztársasági ösztöndíjas bölcsész, költőnő, szerkesztő, műsorvezető és kulturális újságíró. Első verseskötete 2008-ban jelent meg Léleksztriptíz címmel. Azóta rendszeresen publikál. 2013-ban ő képviselte országunkat Bakuban a 20 ország részvételével megrendezett Nemzetközi Költőnők Konferenciáján. Janus Pannonius költeményeinek filozófiai hátterét vizsgálta. 2014-ben megjelent Testreszabás című kötetével új műfajt teremtett: a testverselést. Poétikon című rádiós műsorában az ifjú tehetségek is bemutatkozhatnak.  

 

Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)