Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Barbárok?

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Fodor György • KULTÚRA • 2018. augusztus 04. 13:00
Barbárok?
A tószínpadon tartott zenés előadással folytatódott az Erdélyi Hét

a nagyvárad táncegyüttes állította színpadra a barbárokat

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

A Barbárok című Móricz-művet a Nagyvárad Táncegyüttes tánckara dolgozta fel a Szigligeti Társulat színészeivel. Magam is tanítom, hogy a Móricz-novella dramaturgiai felépítése sokban hasonlít a görög drámákhoz. Györfi Csaba, az előadás rendező-koreográfusa ráérzett arra, hogy a történet egy mini dráma három felvonásban, tele népmesei elemekkel.

A 12 táncost, 9 hangszert és egy énekest felvonultató, nagyszabású előadás díszletét és jelmezeit a fiatal Cristina Breteanu jegyzi, a zenét pedig az Uniter díjas Cári Tibor szerezte. A vizualitást Lungu Arnold videómontázsai színesítették. Györfit dicséret illeti, hiszen az alattomos gonoszságot, aggódó féltést, önzetlen szeretetet, féktelen indulatokat, brutalitást, mérhetetlen gyászt, marcangoló lelkiismeret-furdalást átadta a koreográfiák, a tánc- és zenekar segítségével, még ha Móricz novelláját csak egy-egy jelenetben használhattuk is kapaszkodónak.

Szereplői végig földszínre festett szivacsrengetegen táncoltak, ezzel jelezve a természeti kötődésüket. Breteanu jelmezei nem a századfordulós realista parasztábrázolást vették mintául, hanem egyszerre antikizáló és poszt-apokaliptikus, netán ókori vagy akár bibliai asszociációkat magukkal hozva egyetemes jelleget kaptak. Lungu mozgókép-anyaga pedig egy egészen új dimenziót, egyfajta transzcendentálist emelt be a történet menetébe.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

A rendező olykor jellegzetes, közérthető motívumokkal dolgozott: Minótaurusz-bika-fej a barbársághoz, gémeskút-vályú a tisztuláshoz, haláltánc a megölt Bodri juhásznak és fiának, a mindent látó fordított szem az igazsághoz/Istenhez, a veres mellény a Veres juhász felismeréséhez, a bonszájra tekert akasztófakötél a beteljesedéshez és az emberi kicsinység, gyarlóság megmutatásához.

Györfi szándékai szerint az egyszerű díszlet, illetve a természeti világ és az archaikus korok motívumait felhasználó jelmezek azt a célt szolgálták, hogy az érzelmek minél élesebben jelenjenek meg a színpadon, az élőzene ugyanakkor megidézhette azt az ősiséget, amelyben dallam és tánc egyszerre, egymást erősítve létezett.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Tény, hogy a jellemábrázolást, valamint a benne felmerülő kapcsolatrendszert sokkal nehezebb táncszínpadra alkalmazni. Ugyanakkor sokkal erőteljesebben bemutatható az agónia, amely az ösztönöket legyőzni képtelen pusztai embert jellemzi. Az eredendően jónak teremtett ember elállatiasodásának látható nyomait regisztráltuk, saját korunkra aktualizált értelmezéssel. A bűneink legkegyetlenebb következménye Isten szeretetének elvesztése, egy utolsó ítélet.

Cári zenéje a rituális törzsi elemekből ugyanúgy táplálkozott, mint a nagy ívű filmbetétdalok akusztikus elemeiből. Megerősített, hatott és kiteljesített. Fontos közvetítő szerepe volt, hiszen néha a látvány túlzottan eltávolodott az eredeti történet narrációjától. Az összkép remek volt, de komolyan és mélyen el kellett gondolkodnom, hogy mindehhez Móricz neve hogyan kötődik.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Összes cikk - lent (max 996px)
+
+
+
+
+
+
+
+
+
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)