A projekt fő célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a társadalmi vállalkozások szerepére, működésére és lehetőségeire helyi és európai szinten. A dinamikusan változó, de meglehetősen nagy kihívásokkal küzdő európai piacgazdaság számára a szociális gazdaság és a társadalmi vállalkozások jelenthetik az egyik továbblépési lehetőséget egy valóban fenntartható rendszer kialakításához. Ezért is olyan fontos, hogy a már működő társadalmi vállalkozások képviselői megismerhessék más országok, települések jó gyakorlatait és modelljeit, közvetlen partneri és üzleti kapcsolatokat alakítsanak ki a testvértelepülések hálózatán belül. Ugyanilyen jelentőséggel bír, hogy a helyi társadalom aktív szereplői konkrét ismereteket szerezhessenek a társadalmi vállalkozások szerepéről, mibenlétéről, és ezt a saját közösségeiben bemutassák, egyfajta multiplikátor szerepet töltve be.
A rendezvények helyszínein – Budrióban, Aradon, Komáromban, Kovásznán és Gyulán – több száz uniós polgár cserélhette ki a témához kapcsolódó tapasztalatait. Az első négy településen tematikus előadás-sorozatokkal készültek a szervezők: Budrióban a fenntartható közösségek, Aradon az oktatás és a szociális gazdaság kapcsolata, Komáromban a szociális gazdaság törvényi szabályozása, míg Kovásznán a szociális gazdasághoz kapcsolódó PR és a marketing volt a fő téma. Gyulán a zárókonferencián (ahol a fürdőváros összes aktív testvér- és partnertelepülése – Ditzingen, Wagrowiec, Nagybecskerek, Palics, Budrio, Arad, Kovászna, Csíkszereda és Komárom – is részt vett) a tapasztalatok összegzésére került sor, illetve megkezdődött a következő pályázat tematikájának összeállítása is.
Mivel a társadalmi vállalkozásoknak küldetése van, és innovatív módon érik el céljaikat, a projektgazda külön hangsúlyt fektetett az intézménylátogatásokra. A projekt során a résztvevők gyakorlatban is megismerhették az olyan, a szociális gazdaságban tevékenykedő szervezetek működését, mint a Pictor Egyesület, a Dolce Szociális Társaság, a Wenckheim Krisztina Közalapítvány, az Ökumenikus Segélyszervezet, az Aradi Szociális Támogatási Igazgatóság és az általa üzemeltetett Clăbucet mosoda, a Neuromotor Sérültek Romániai Egyesülete, a fogyatékos gyerekeket segítő Creativ Központ, az Aspis Egyesület, a Slnce közösségi ház és családi központ, a Polgári Társulás a Mentálisan Sérült Emberek Megsegítésére, a de Ruyter Napközi Otthon, a Szentkereszty Stephanie Egyesület, a Diakónia Keresztyén Alapítvány és az üzemeltetésében működő Menora Védett Otthon, a Békés Megyei Sclerosis Multiplexes Emberek Közhasznú Szervezete és SM Adományboltja, a Máltai Szeretetszolgálat és a dévai Szent Ferenc Alapítvány fenntartásában tevékenykedő Boldog Apor Vilmos Gyermekvédelmi Központ. A munkába oktatási intézmények – a Vasile Goldiş Nyugati Egyetem, a Gál Ferenc Főiskola Egészség- és Szociális Tudományi Kara, a Selye János Egyetem Református Teológiai Kara – is bekapcsolódtak.
Az elméleti és gyakorlati ismeretszerzés mellett, az azt támogató fejlesztésekre is sor került: mobilapplikáció készült, és a projekt saját oldalt kapott a Facebookon. De a legfontosabb – hiszen így lehet valóban a lehető legszélesebb nyilvánosságot biztosítani – számtalan személyes kapcsolat alakult ki, melyek már konkrét együttműködésekhez is vezettek. A kovásznai Boldog Apor Vilmos Gyermekvédelmi Központba gyulai adományok érkeztek, illetve Gyula Város Önkormányzata Kovászna Város Önkormányzatának ajándékozta az Erkel Ferenc Művelődési Központ korábbi színháztermi székeit. Az 500 székből álló adományt június 13-án délelőtt szállították el az Almásy-kastély cselédszárnyából. Emellett partnerségre lépett a fogyatékkal élő, segítségre szoruló személyek támogatásáért és érdekképviseletéért a Békés Megyei Sclerosis Multiplexes Emberek Közhasznú Szervezetének gyulai képviselete és a Diakónia Keresztény Alapítvány Kovásznai Fiókszervezete is. Deák Csaba, a kovásznai Írisz Ház égisze alatt működő Írisz Bolt üzletvezetője és Herczegné Szabó Mariann, a BMSM elnöke a gyulai piacon található SM adományboltban írta alá az ezt szentesítő dokumentumot.