Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - A szabadságért!

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • G. K. E. KULTÚRA • 2018. június 28. 16:35
A szabadságért!
Székely János Dózsáját Bartus Gyula alakította a várszínház kamaratermében

Megrendítő előadásban lehetett része a Gyulai Várszínház nézőközönségének június 27-én a kamarateremben. Székely János erdélyi író, filozófus és költő Dózsa című monodrámáját Árkosi Árpád rendező állította színpadra, a szabadságukért harcoló parasztok vezéregyéniségét Bartus Gyula alakította, a történetet alátámasztó háttérzenéről pedig Pribojszki Ferenc gondoskodott.

bartus gyula a dózsa című előadásban

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Nem vitás: Dózsa alakja a kezdetektől a társadalmi egyenjogúságért és szabadságért vívott küzdelem szimbóluma, attól függetlenül, hogy a kommunista ideológia eléggé félrevezetőn az imperialistának nevezett főúri rétegek elleni harc központi szereplőjévé és jelképévé avatta. Az elvek ugyanis, amelyeket a keresztes hadak élére állított székely kisnemes nagy hatású beszédeiben kifejtett, a korabeli szellemi irányzatokból merítkeztek, és jobbára latin humanisták szövegeiben maradtak fenn. Gyaníthatjuk azonban, hogy a szerzők olyasmiket is hősük szájába adnak, amiket sosem mondott ki.

A legtöbben azonban, így Székely János is Dózsa emberi nagysága előtt hajt fejet. Az erdélyi filozófus-költő öt nagy jelenetben és két intermezzóban ábrázolja a szabadsághős dilemmáit, önmagával és ellenlábasaival folytatott vitáit. A trón című utolsó részben például saját megkínzását nézi végig, amihez magyarázatokat is fűz. Megdöbbentő rendszerellenes bírálatok fogalmazódnak meg ekkor a műben.

A hatalmi elnyomás ellen fellépő parasztvezér mítoszában rejlő üzenetet az 1960-as évektől kezdődően a román politika is felismerte, majd teljesen kisajátította, átértelmezte. Székely Jánosnak ennek a lépésnek tulajdoníthatóan nyílt lehetősége arra, hogy a „sötét középkorhoz” közel álló 16. századi történet kereteiben a 20. századi romániai magyarság kulturális mártíriumát emelje mitikus közelségbe. Szenvedéstörténetében Dózsa minden földi királynál és keresztény papnál megszenteltebbé válik, szinte megistenül. És mivel a szegényekre és gazdagokra, uralkodókra és alattvalókra tagolt társadalom megállíthatatlanul ismétlődő, változatlannak tűnő fájdalmát testközelben jeleníti meg, alakja az igaz ember szimbólumává nemesül.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Árkosi Árpád darabjában is ugyanezt látjuk: Bartus Gyula teste a szellem megnyilvánulási formájává alakul, végső aspektusában az emberi lélekkel azonosul. A legalapvetőbb jogokért küzdő vezér áldozattá válása hosszú évszázadok után is mélyen megrázza, a keresztény vértanúkat megillető csodálattal tölti el az emlékezőt. A tüzes trónra ültetett Dózsa nem csupán párhuzama és tükörképe a töviskoszorúval királlyá koronázott, keresztre feszített Jézusnak, hanem maga a messiás. Nem a kitalált, hanem a létező.

A történészek eddig is megkérdőjelezték, ki volt valójában Dózsa György. Ismert, hogy 1507 tavaszán a medgyesi vásárból hazatérő szász polgárokat útonállók támadták meg, elvették vagyonkájukat, egyet közülük meg is öltek. A haramiák egyikét Székely Dózsa Györgyként említi az okirat.

A mitikus történet értékén azonban ez semmit sem változtat. A romániai magyarság kollektív énképe és irodalma ugyanis számos tekintetben csupán illúziókra épül, reprezentatív műfaja pedig a példabeszédszerű történelmi dráma. Ami érthető, hisz az asszimilációra törekvő hatalom és a jogfosztott kisebbség ellentéte csak a múltba transzponálva formálódhatott cenzúra- és színpadképessé. A közönség is megtanulta a dolgát, tudta, hogy a megfejtés kulcsa a művek aktualizálása, ellenben önnön érdekében elfeledte, hogy a valóságban sosem voltak olyan formátumú hősei, mint a Székely János-féle Dózsa György.

 

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)