Mint arról korábban beszámoltunk, a Magyar Rákellenes Liga 2009-ben hirdette meg először Az év onkológusa – az én orvosom pályázatot, azóta tizenhárman kapták meg a győztesnek járó Dollinger-emlékérmet. A pályázatra a betegek rövid elbeszélés formájában jelölhették orvosukat, az év onkológusának a legtöbb szavazatot kapott szakembert választották.
A nemzeti rákellenes napon kitüntetett dr. Bánhegyi Róbert János tizennyolc éve dolgozik a gyulai kórházban, és tizennégy évvel ezelőtt került az intézmény onkológiai centrumába. Lapunknak azt mesélte, amikor tudatosult benne, hogy ő nyerte a pályázatot, szóhoz sem tudott jutni a meghatottságtól és az örömtől. Aznap, amikor kiderült, hogy őt választották az év onkológusának, rengetegen gratuláltak neki, még este tizenegykor is csörgött a telefonja. Mint mondta, azért is különösen fontos számára az elismerés, mert azoktól kapta, akikért nap mint nap dolgozik.
A szakorvos úgy véli, egy onkológusnak sokszor kevesebb sikerrel is meg kell elégednie. Mint fogalmazott, ő maga annak is örül, ha egy beteg életét néhány hónappal meg tudják hosszabbítani, és sikerül elérniük, hogy a családja körében tölthesse a karácsonyt vagy a húsvétot.
Dr. Bánhegyi Róbert Jánostól megtudtuk, a daganatok helyétől, típusától és szövettanától is függ, hogy milyen eredményeket tudnak elérni a terápiában. Az onkológus elmondta: a betegek egyharmada meggyógyul, másik egyharmada viszont 5–10 év után visszaesik. A harmadik csoportba azok tartoznak, akik olyan előrehaladott stádiumban kerülnek kórházba, hogy már nem lehet rajtuk segíteni.
A főorvos érdeklődésünkre arról is beszámolt, hogy a Békés megyei onkológiai centrumban mintegy ezer-kétezer új beteget diagnosztizálnak évente, országosan pedig több mint hetvenezer új esetet regisztrálnak. Jó hír ugyanakkor, hogy a halálozási arány nem nő, így az elmúlt években javultak a rákos megbetegedések gyógyulási mutatói.
Az onkológus úgy véli, az elmúlt száz évben rengeteg olyan új anyag jelent meg, amely a táplálékunkba, a levegőbe vagy a vízbe kerülve káros lehet az egészségünkre. A környezeti tényezők mellett a genetikánk és az életmódunk is szerepet játszhat a daganatok kialakulásában. A szakember hangsúlyozta: ha odafigyelünk arra, hogy élünk, tehetünk a rák ellen.
– A sport nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek ellen gyógyszer, hanem a rák megelőzésében is hatásos. A statisztikák szerint napi harminc perc mozgás a daganat ellen is védelmet jelenthet – fejtette ki.
Hozzátette: azzal is sokat tehetünk az egészségünkért, ha nem dohányzunk, nem fogyasztunk túlzott mennyiségben alkoholt, és áttérünk a mediterrán jellegű étrendre, azaz táplálkozásunkban előnyben részesítjük a halféleségeket, a szárnyas húsokat, a zöldségeket, a gyümölcsöket, a teljes kiőrlésű lisztből készült pékárukat és a szűz növényi olajokat, különösen az olívaolajat.
Dr. Bánhegyi Róbert János rámutatott, a daganatok kialakulásában a lelki betegségek is szerepet játszhatnak. Arról is beszélt, hogy a rák a betegek családjára is hatással van, amit orvosként szintén figyelembe kell vennie. Mint mondta, nemcsak a páciensei, hanem az őket elkísérő családtagok is igénylik a pszichés vezetést, a lelki támogatást.
Az onkológus elmondta, a betegekkel kialakított szoros kapcsolat bizonyos szempontból lelki terhet is jelent számára. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az elmúlt időszakban óriási erőt kapott a pácienseitől, nagyon sokan fogtak össze azért, hogy elnyerje a címet. A szakemberre egyébként több mint 2800 szavazatot adtak le.
Dr. Bánhegyi Róbert János arra is kitért, hogy szívesen adja át tudását, tapasztalatait fiatalabb kollégáinak és az egészségügyi szakdolgozóknak. Azt is megtudtuk, hogy a négygyerekes családapának nem sok ideje jut a pihenésre, így nagyon örült annak, hogy a kitüntetés elnyerése után két napra kikapcsolódhatott a szeretteivel.