A gyulai képviselő-testület február 22-i ülése a városháza dísztermében
Fotó: Gyulai Hírlap – MPJ
Nem kell kisajátítania az önkormányzatnak a Laufer-ház 54 négyzetméteres ingatlanrészét a Béke sugárút, az Árpád utca és az Eötvös utca kereszteződésénél tervezett körforgalom megépítéséhez, a tulajdonosok ugyanis úgy döntöttek, eladják a területet a városnak.
Mint arról korábban beszámoltunk, a képviselő-testület tavaly nyáron határozott arról, hogy támogatást igényel a körforgalom megépítésére. Görgényi Ernő (Fidesz) emlékeztetett rá: az önkormányzat szakemberei több lehetőséget is megvizsgáltak. Kifejtette: a Gyulai Törvényszék zöldterületét nem szerették volna csökkenteni, hiszen a kert és a kerítés is országosan védett műemlék. Az sem lett volna jó megoldás, ha csak a Zöldkereszt kertjéből választanak le területet, hiszen így nem tudtak volna olyan körforgalmat építeni, amely megoldást jelent a torlódásra – fűzte hozzá.
Mivel a tulajdonosokkal jogvita alakult ki, a grémium úgy döntött, kisajátítási eljárást indít – idézte fel a városvezető. Elmondta: az ingatlan tulajdonosai nemrég azzal keresték fel, hogy nem akarják megakadályozni a város számára fontos beruházást, ezért bizonyos feltételek mellett eladnák az 54 négyzetméteres területet.
A polgármester hangsúlyozta: a tulajdonosi körtől korrekt ajánlatot kaptak. Egyebek mellett arról állapodtak meg, hogy az ingatlanrész értékét újra felbecsültetik. Az ingatlantulajdonosok azt kérték, az új szakértő vegye figyelembe az általuk korábban megfogalmazott észrevételeket. Jelezték: a területen álló, 1989-ben létesült üzletsorhoz tartozó ingatlan, a Csiszér bácsi-féle szivarka- és cukorkaüzlet korábban épült, így arra – az üzletsorral ellentétben – kártalanítás kérhető. A megállapodás értelmében a bontást és az átépítést a tulajdonosi kör rendezi, a munkálatok költségét azonban az önkormányzat finanszírozza.
Görgényi Ernő jelezte: a pályázatról még nem kaptak visszajelzést, de arra számítanak, hogy elnyerik az igényelt támogatást. Ha megérkezik a TOP-forrás, várhatóan még idén elkészülhet a körforgalom.
Fotó: Gyulai Hírlap – MPJ
Csaknem 8 millió forintra pályázik az önkormányzat a Ladics-házhoz tartozó épületrészek legsürgetőbb állagmegóvási munkáinak elvégzésére. A támogatásból az épületegyüttes Esze Tamás utca felőli cselédlakásának és istállójának tető- és födémszerkezetét újítanák fel.
A polgármester az előterjesztés ismertetésekor elmondta: az országos műemléki védelem alatt álló épületegyüttes állapotát tavaly szakértő vizsgálta, aki megállapította, hogy leginkább a cselédlakás és az istálló tető- és födémszerkezete szorul felújításra.
A beruházás összköltsége 8,8 millió forint, ehhez 7,9 millió forint támogatást igényelnek a Nemzeti Kulturális Alaptól. A pályázathoz 887 ezer forint önrészt és 79 ezer forint nevezési díjat kell biztosítania a városnak.
Fotó: Gyulai Hírlap – MPJ
Az ülésen a 2017-es körzeti karbantartási keret felhasználásáról, a Gyulai Hivatásos Tűzoltóparancsnokság tavalyi tevékenységéről, a Gyulasport Nonprofit Kft. taopályázatairól és a gyulai német nemzetiségi önkormányzat elmúlt évi munkájáról is tárgyalt a grémium. Valamennyi tájékoztatót és beszámolót egyhangúlag fogadott el a képviselő-testület.
Zanócz István tűzoltóparancsnok kiegyensúlyozottnak nevezte a gyulai tűzoltóság tavalyi évét. Elmondta, 2017-ben nem történt kiemelt fokozatú tűzeset az illetékességi területükön. Közölte: a tűzesetek, a műszaki mentések és a segítségnyújtások száma 18 százalékkal növekedett, a szándékosan megtévesztő jelzések száma azonban nem változott. Hozzáfűzte: a környező településeken elsősorban a fűtőberendezések meghibásodása miatt keletkező lakástüzek száma emelkedett, míg Gyulán a műszaki mentések száma növekedett. A fürdővárosban egy halálos kimenetelű tűzeset történt tavaly.
A tűzoltóparancsnok kiemelte: a helyismeretszerzés érdekében Gyula valamennyi közintézményében és fontosabb ipari létesítményében tartanak gyakorlatot. Kitért arra, hogy a Gyulahús Kft.-vel nagyon jó az együttműködésük. Elmondta, a cég a Kétegyházi úti telephelyére olyan eszközt telepít, amellyel ammóniaszivárgás esetén tájékoztathatja a lakosságot.
Zanócz István arról is beszámolt, hogy a sarkadi és a kötegyáni önkéntes tűzoltó-egyesülettel is jó kapcsolatot ápolnak. Hozzátette, a Gyulai Járási Mentőcsoport Egyesület két évvel ezelőtt alakult meg. A szervezetet elsősorban árvíz és belvíz esetén, illetve viharkárok elhárítására vetik be.
Kónya István (Fidesz) emlékeztetett rá: a tűzoltóparancsnok tavaly azt kérte a gyulai polgármesteri hivataltól, hogy vizsgálja meg a város közterületein található idős fákat. Az alpolgármester arról érdeklődött, hogy vannak-e olyan területek, ahol vihar esetén balesetet okozhatnak az elöregedett növények.
A tűzoltóparancsnok felidézte: a felmérést az után kezdeményezte, hogy tavaly szélcsendes időben kidőlt egy fa a Béke sugárúton. Aláhúzta, az eset arra utal, hogy az egész fasor elöregedett. Hangsúlyozta: előbb-utóbb balesetet okozhatnak az elkorhadt növények, ezért megoldást kell találni a problémára. Elmondta, leginkább a Béke sugárúton és a várkert területén találhatók olyan fák, amelyek gondot okozhatnak.
Szalai György és Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) kérdésére kifejtette: csak a helyszínen tudnak meggyőződni arról, hogy tévesen jelzett-e a tűzjelző, vagy sem. Arról is beszélt, hogy Gyulán azért több a téves jelzés, mint a környező településeken, mert sokkal több olyan intézmény van, ahol tűzjelző berendezést használnak.
Ökrös István (Fidesz) érdeklődésére arról is beszámolt, hogy a szándékosan megtévesztő jelzések száma csökkent az elmúlt években.
Görgényi Ernő a tájékoztató kapcsán megjegyezte: az éves eseményszám csaknem fele a környező településekhez köthető, ami azt mutatja, jó lépés volt, hogy a tűzoltóságok állami fenntartás alá kerültek.
Fotó: Gyulai Hírlap – MPJ
A 70 millió forintos éves költségvetésből gazdálkodó Mogyoróssy János Városi Könyvtár 2017-es beszámolója és idei munkaterve kapcsán Mittag Mónika (Fidesz), Kónya István és Durkó Károly is kiemelte, hogy az intézmény több pályázatot is benyújtott tavaly.
A beszámolóból kiderül, a könyvtár 2017-ben több mint 2400 új kiadvánnyal gyarapodott, ebből 484 ajándékként kaptak. A bibliotéka tavaly 6,8 millió forintot fordított állománya bővítésére, és az önkormányzat támogatása révén a szállításra használt régi autóját is sikerült lecserélnie. Az intézmény központi épületének korszerűsítésére a város pályázati támogatást nyert el, a fejlesztés még idén megvalósulhat – olvasható a szakmai anyagban.
Durkó Károly felvetette, a könyvtár udvarát kulturális, turisztikai célokra is fel lehetne használni. Görgényi Ernő jelezte: A gyulai Japánkert Barátok Köre Egyesülettel már egyeztettek a kert átalakításáról.
A könyvtár igazgatója Görgényi Ernő érdeklődésére elmondta: idén ünneplik alapítójuk, Mogyoróssy János 1868-as második könyvadományozásának évfordulóját, amely egyben a gyulai múzeum alapításának 150. évfordulója. A jubileumról az Erkel Ferenc Nonprofit Kft.-vel együttműködve több programmal is megemlékeznek.
Fotó: Gyulai Hírlap – MPJ
A Gyulasport Nonprofit Kft. tájékoztatója kapcsán a polgármester elmondta: a cég utánpótlás-nevelő szervezetként a kézilabda, a kosárlabda, illetve idén júliustól a futball sportágban jogosult taoforrásra. Aláhúzta: a kft.-hez a 2015–16-os időszakban 72,5 millió forint, a 2016–17-esben pedig 137 millió forint támogatás érkezett, amelyből számos beruházást valósított meg. A 2017–18-as idényben több mint 127 millió forinthoz jut a cég a társasági adóból.
Kertes István ügyvezető emlékeztetett rá: infrastrukturális támogatás csak azoknál a létesítményeknél igényelhető, amelyeket látványsportágak használnak. Gyulán jelenleg csak a tornacsarnok tartozik ebbe a körbe.
Elmondta, az elmúlt években felújították az épület küzdőterét, vizesblokkjainak egy részét, valamint a fűtési és a hangtechnikai rendszert. Emellett lecserélték a külső nyílászárókat, és napkollektort telepítettek a tetőre.
Idén újabb beruházások valósulnak meg a létesítményben: a tervek szerint kicserélik a belső nyílászárókat, kifestik a belső tereket, és további vizesblokkokat újítanak fel – részletezte az ügyvezető.
Ökrös István kérdésére arról is beszámolt: a terveik között szerepel, hogy automata öntözőrendszert építenek ki a sporttelep pályáin, és klimatizálják a tornacsarnokot.
Szalai György arra várt választ, hogy a kosárlabda esetében mire használják fel az évről évre emelkedő támogatást.
Kertes István azt válaszolta, az összeget a gyerekek sportfelszerelésére, eszközeire fordítják. Hozzáfűzte: tavaly új kosárlabdaprogramot indítottak tömegbázisuk növelésére, a létszám emelkedésével a költségeik is emelkedtek.
A grémium a 2017-es körzeti karbantartási keret felhasználásáról szóló beszámolót is egyhangúlag fogadta el. Az önkormányzat az előirányzott 60 millió 778 ezer forintos keretből 53 millió 818 ezer forintot költött el, a fennmaradt 6,9 forintot idén használják fel. Alt Norbert (Fidesz) alpolgármester kiemelte: a keretből mind a tíz választási körzetben meg tudják valósítani azokat a kisebb beruházásokat, amelyek fontosak a lakosoknak.
Fotó: Gyulai Hírlap – MPJ
A tájékoztatók, a beszámolók és a fő napirendek tárgyalása előtt Görgényi Ernő felolvasta azt a levelet, amelyet Gyula testvérvárosának, Csíkszeredának a polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán írt neki. A határon túli településvezető azt kérte a fürdővárosi képviselőktől, hogy támogassák és népszerűsítsék a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezést. Ennek célja, hogy megerősítsék az Európai Unióban élő „őshonos” kisebbségek védelmét, és megőrizzék a kontinens kulturális és nyelvi sokszínűségét. Erdélyben csaknem 300 ezer aláírást gyűjtöttek össze, ám ahhoz, hogy érdemben tárgyaljanak a kezdeményezők javaslatairól, egymillió támogatóra van szükség – ismertette a városvezető. A támogatóív a www.jogaink.hu oldalon elektronikusan és papíralapon is elérhető, emellett a nyomtatványt a magyar postahivatalokban is alá lehet írni – tette hozzá.
Mittag Mónika arra kérte a helyi kisebbségeket, hogy támogassák a kezdeményezést, amely – mint mondta – számukra is fontos.
