béres istván
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Írhatnak a polgármesternek és a főépítésznek
Béres István városi főépítésztől megtudtuk, a településképi arculati kézikönyv és rendelet előkészítése és elkészítése széleskörű társadalmi bevonással, a nyilvánosság biztosításával történik országszerte. Az eljárással kapcsolatban a lakosság, a civil és a gazdálkodó szervezetek, az érdekképviseletek, valamint az egyházak (mint partnerek) véleményt formálhatnak, kifejthetik észrevételeiket. Mivel ezt a december 20-i gyulai fórumon nem tették meg, maradt még egy lehetőségük: javaslataikat, meglátásaikat írásban is benyújthatják a polgármesternek a Gyula Város Önkormányzata 5700 Gyula, Petőfi tér 3. címre, vagy elektronikus levélben a beres@gyula.hu e-mail-címre.
A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt szakmailag a Miniszterelnökség és a Magyar Építész Kamara készítette elő, hogy általa is gondoskodjon a település épített, tájképi és településképi értékeinek védelméről, a minőségi lakókörnyezetről.
A jogszabály alapján minden települési és kerületi önkormányzatnak el kell készítenie Településképi Arculati Kézikönyvét, majd ennek alapján településképi rendeletét, amelyben rögzítenie szükséges az adott helyiség kinézetére vonatkozó követelményeket. A törvény végrehajtása azt célozza, hogy ezen a téren is csökkenjen a bürokrácia az által, hogy az eddigi 5 helyi rendelet szerepét egyetlen egy, az előzőnél közérthetőbb veszi át.
Aki építkezni akar, mindenképp forduljon szakemberhez
Megkértük a főépítészt, foglalja össze a civil ember nyelvén, mi az, amiben az újítás a gyulai polgárt közvetlenül érinteni fogja. Azt válaszolta, elsősorban azzal legyen tisztában mindenki, hogy amennyiben építkezni akar, vagy bármi mást eszközölni a telkén, kérdezzen meg egy felkészült tervezőt, hogy az, amit csinálni szeretne, engedélyköteles-e, avagy sem, melyik fajta kategóriába tartozik, milyen típusú terv szükséges hozzá, s hogy ezt hová kell benyújtania. Vagy pedig a hatóságoktól kérdezze meg ugyanezeket.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Egyszeri eljárás lép érvénybe
Az építésigazgatásban ugyanis a kormány nagy léptékű reformot kezdeményezett, egészítette ki tájékoztatását Béres István. A járások kialakításával együtt ebbe az építéshatóságok szétbontása is beletartozik.
A másik fontos lépés az, hogy a családi házak építését, bővítését, felújítását egyszeri eljárással lehet majd ezentúl lebonyolítani, ami az építési jog megszerzését is jelenti. Érdemes megjegyezni ezzel kapcsolatban, hogy a korábbi gyakorlathoz képest megszűnt a méretkorlát.
A kormány úgy gondolta, fogalmazott Béres István, hogy mind az építtetők, mind a tervezők nagykorúak, felnőttek, vagyis képesek megfelelő tervet készíttetni ahhoz, hogy hozzájussanak a szükséges élettérhez, önmaguk érdekében. Ugyanannak a kontextusnak a keretében jelentették ki azt is, hogy az önkormányzatok is nagykorúak, aminek következtében a központi szabályozás mértékét lecsökkentették, az önkormányzatokat pedig felhatalmazták arra, hogy a kerítés magasságát, méretét, színét, anyaghasználatát előírják, ha ezt szükségesnek tartják annak érdekében, hogy a város, a környezet megfelelő minőségű legyen.
Ám ahhoz, hogy élhessen a felhatalmazással, az önkormányzatnak ki kell dolgoznia településarculati kézikönyvet.
Ami nem illik bele az arculatba, nem kap engedélyt
A könyv egy településtörténeti bevezetővel kezdődik, aminek azt kell bemutatnia, milyen karakterű a város, illetve, hogy az egyes településrészek milyen eltérő karaktereket hordoznak. Gyula esetében tudjuk, hogy a Németváros szabályos arculattal rendelkezik, a Románváros egy változatos vonalvezetésű utcarendszerrel, Újváros és a Magyarváros pedig szélesebb közterülettel, mutatott rá Béres István. Új építkezés esetén ezeket a jegyeket kell majd mindenekelőtt megnézni, figyelembe venni
Az önkormányzatnak ebben az lesz a szerepe, hogy szakemberek bevonásával eldöntse, engedélyezi-e az elfogadott arculattól eltérő beépítéseket.
Régebben az emberek sokkal inkább alkalmazkodtak egymáshoz, ma már mintha ennek pont az ellenkezőjét tapasztalnánk, jegyezte meg a főépítész. Mindenki mást akar, mint amit lát a környezetében. Ebben kell majd egyezségre jutni, és eldönteni, mennyire engedjük szabadjára az építkezők fantáziáját.
Ezen túlmenően az önkormányzat arra is javaslatot tehet majd, hogy a polgár ne költsön fölöslegesen pénzt arra, ami nem lesz szép.
A kézikönyv tehát lehatárolja az eltérő karakterű városrészeket, az eltérő karakterű városrészeken belül pedig meg fogja határozni a beépítés módját, vagyis a tetőformát, az anyag- és színhasználatot.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Ne emelj házat a szántóföldre, ha nem muszáj!
A szabályozás nem csak a belterületre fog vonatkozni, hanem a teljes közigazgatási területre, így a külterületekre is. Az önkormányzat munkatársai a jövőben a zártkerteket és az üdülőövezeteket is megvizsgálják majd, hogy javaslatokat tegyenek azt illetően, szabad-e, vagy sem lakóházat felhúzni rájuk.
A szabadság tehát teljes marad, mégis korlátozva lesz, a korlátalkotásban pedig az önkormányzat is részt fog venni. Ezt úgy kell értelmezni, hogy ha valaki lakást akar magának építeni, ezt nem feltétlenül a szántóföldön kell kezdeményeznie, azaz nem ott, ahol gazdálkodik, főként, ha van rá máshol módja.
A kormány megadta az önkormányzatoknak azt a lehetőséget is, hogy a külterületi beépítéseket 3 százalékról tízre emeljék. Ám ez sem kötelező, hangsúlyozta Béres István.
Az, hogy a ház miként kapcsolódik az utcához, milyen a kerítése, át akarja-e építeni a járdát a tulajdonos, hozzányúl-e a fasorhoz, ezentúl szintén önkormányzati engedélyhez lesz kötve. Mindezen intézkedéseknek ugyanis nem csak esztétikusnak kell lenniük, hanem arra is szükséges figyelni, hogy ne zavarja a szomszédot. Ha valaki nem úgy akar majd viselkedni, ahogyan elvárják tőle, segíteni fognak neki. Segíteni abban, hogy mégis akarjon úgy viselkedni.
Az önkormányzatnak ugyanis ügyelnie kell arra, hogy mindenki számára azonos feltételeket és körülményeket biztosítson.
A reklámokat elrendezik, az értékeket felülvizsgálják
A közterületen a reklámok elhelyezésével kapcsolatban lesz kötelessége rendeletet alkotnia az önkormányzatnak. A tervezet első olvasata már elkészült, januárban újratárgyalják.
Amikor a kézikönyv ajánlásai alapján a településképi rendelet is meg fog születni, a reklámrendelet bele fog olvadni. A testületnek egyébként ezen a téren kicsi a mozgástere, mivel a reklámok elhelyezését nagyon szigorú kormányrendelet szabályozza.
A kézikönyvben az örökségvédelmi értékek felülvizsgálata is megtörténik, jelezte a főépítész. Az országosan védett épületeket és az országosan védett területeket természetesen nem vizsgálják felül, csak utalni fognak rájuk, a helyileg védetteket viszont igen, éspedig a párhuzamosan készülő örökségvédelmi hatástanulmányban. Ebben azt fogják meghatározni, hogy objektumonként konkrétan mi a védendő. Gyulán közel 231 helyileg védett épületet tartanak nyilván.
A város arculati kézikönyvének kidolgozása várhatóan féléves munkát igényel, alkalmazását 2018 derekára tervezik.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
