Keresés


csak pontos egyezésekre
Keresés: oldalakon dokumentumokban, lapszámokban
Archívum
Gyulai Hírlap Archívum

Gyulai Hírlap - Aktuális témákat is felvető levéltári konferencia zajlott a gyulai városházán

Összes cikk - fent (max 996px)
  A  A  A 
GYULAI HÍRLAP • Gurzó K. Enikő • HÍREK • 2017. október 25. 17:30
Aktuális témákat is felvető levéltári konferencia zajlott a gyulai városházán
Kiértékelték a múltat, hogy tisztábban lássuk a jövőnket

A trianoni diktátum leválasztotta gazdasági vonzáskörzetünket, Rákosi Mátyásék elvehették megyeszékhelyi rangunkat, de van, amit nem lehet elvenni. A kiegyezést követő fél évszázadban letétettek ugyanis azok az alapkövek, amelyekre gyulaiságunkat építjük. A konferencia segítség lehet abban, hogy közelebb kerüljünk saját identitásunkhoz – mondta Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere a levéltári összejövetel városházi megnyitóján október 25-én.

 

dr. erdész ádám

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

A projekt részeként kiadnak egy Ladicsokról szóló könyvet is

Dr. Erdész Ádám, az MNL Békés Megyei Levéltárának igazgatója köszöntőjében rámutatott, a levéltári konferenciák sorozata 2006-ban indult. Azóta minden egyes tudományos összejövetelnek van egy meghatározott tematikája, amelyet úgy igyekeznek kiválasztani, hogy egyfelől szakmailag újdonságot jelentsen, másfelől érdekes legyen a történelem, a múlt iránt érdeklődők számára is. Az elmúlt évek során emlékezetes előadások hangzottak el a nagy utazásokról, a társadalmi kiszolgáltatottság dimenzióiról, a középkori Gyuláról és vidékéről.

Idén a kiegyezésre esett a választásuk, elsősorban azért, mert a 150. évforduló ráirányította a figyelmüket, hangsúlyozta dr. Erdész Ádám. Az is fontos szempontnak bizonyult, hogy a kiegyezést követő 50 esztendő a Békés megyei agrárvidéken különleges intenzitású fejlődést indított el.

A levéltár igazgatója kifejtette azt is, hogy a konferenciák anyagát, ha sikerül, általában önálló kötetben is megjelentetik, ha nem, akkor a Bárka folyóiratban teszik elérhetővé. Most egy picit másként alakult, hisz a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma támogatásával sikerült elindítaniuk egy projektet, amelynek az október 25-i konferencia volt a nyitóeseménye. Ezt öt kisebb értekezlet követi majd a megye öt kisebb településén, délután 5 órai kezdési időponttal és egy mobilkiállítással kiegészítve. Így próbálják majd minél szélesebb körben megismertetni a jelzett fényes időszak megvalósításait, jelentőségét, mutatott rá dr. Erdész Ádám.

A projekt részeként a közeljövőben két kötet is meg fog jelenni. Az egyik a Ladics család históriáját járja körül Bódán Zsolt levéltáros feldolgozásában, a másik egy tanulmánykötet lesz, és egy korábbi konferencia anyagát fogja tartalmazni. Mindkettőért dr. Erdész Ádám igazgató köszönetet mondott Závogyán Magdolna államtitkárnak és a gyulai önkormányzatnak.

 

Gyula múltjáról nem lehet dióhéjban beszélni

Görgényi Ernő polgármester Gyula város önkormányzata nevében köszöntötte az egybegyűlteket. Jelezte, mindig nagy szellemi izgalommal tekintenek a Békés Megyei Levéltár konferenciáira, s büszkék arra, hogy a gyulai kutatók évről évre gyarapítják a város kulturális kincsestárát. Utalt arra, hogy munkájuk nem idegen számára, hisz Romsics Ignác Bethlen István miniszterelnökről írott monográfiája diákkorának egyik kedvenc olvasmánya.

Amikor messziről jött, a várost nem ismerő vendégeknek kell bemutatnia Gyulát, sokszor dióhéjban, három mondattal kényszerül elintézni a török kor utáni időszak méltatását, részletezte a polgármester. Ilyen alkalmakkor azt szokta kiemelni, hogy a város fejlődése a 18. század második felében indult, mai arculatának jellegzetességeit pedig a 19. század második, és a 20. század első felében érte el. Pedig még mennyit lehetne és kellene mesélni. Így fogalmazott: ne feledjük, Gyula város reneszánsza 1873-ban kezdődött, amikor településünk rendezett tanácsú várossá alakult.

 

görgényi ernő

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Gyulaiságunk letéteményesei is szóba kerültek

Az említett fél évszázad nagyjai közül Görgény Ernő felidézte Wenckheim Béla báró alakját, aki 19 éves korára ügyvédi oklevelet, 21 éves korára táblabírói tisztséget, 37 esztendős korára pedig főispáni címet szerzett, és akinek Deák Ferenc mellett egyedüliként Ferencz Józsefre is közvetlen befolyása volt. Beszélt a nyomdász, lapkiadó és polgármester Dobay Jánosról, aki a reformkori eszmék szellemében a mai napig példamutató módon, szolgálatként közelített mind a közéleti, mind a szerkesztői feladatvállalásához. Megemlítette Terényi Lajost, akit, miután leromlott egészségi állapotban hazatért az 1848–49-es erdélyi hadjáratból, mindössze 24 éves korában alispánná választottak. Sem előtte, sem utána nem volt az országban, aki ennyire magas tisztségig jutott volna, és akit Deák Ferenc barátjának fogadott, dacára annak, hogy egy másik pártot képviselt, nyomatékosította a polgármester.

Hazai pályán teljesedett ki az egyházban elenyésző karriert befutott Göndöcs Benedek is. Negyven évi szolgálat után ugyanis még kanonoki tisztségig sem jutott, így, hála istennek, Gyulán maradt, emlékeztetett Görgényi Ernő. Kezdeményezőként és közreműködőként Göndöcs apó millió ügyet felkarolt, alakította, formálta Gyulát. Nevéhez fűződik a Népkert megnyitása, a Vigadó felépítése, a Békés vármegyei régészeti és művelődéstörténeti társulat, az árvaház és a főgimnázium megalapítása, Józsefváros 1882. évi tűzvész utáni rekonstrukciója. Rákosi Jenő nem véletlenül nevezte az ország legkedvesebb emberének.

De nagy hatással volt városunkra Oláh György is, aki Göndöcs Benedek halála után megalapította a közművelődési egyesületet, és ezzel megmentette a városi múzeum tárlatát, majd megszervezte az ország első népkönyvtárát, foglalta össze elődeink eredményeit a polgármester.

Szól arról is, hogy ennek a kornak volt a fia Kóhn Dávid is, aki adó- és birtoknyilvántartói, illetve újságírói tevékenységéből fakadóan talán a legjobban ismerte a kor gyulai társadalmát.

– A felsorolás gyenge illusztráció, annyira azért elegendő, hogy felvillantsa, mekkora szellemi pezsgés jellemezte Gyulát. A társadalom ezzel párhuzamosan fejlődött és formálódott, miközben megszilárdult a mait megalapozó kulturális intézményrendszere – mutatott rá a városvezető.

 

Van, amit nem lehet elvenni

A polgármester utalt arra, hogy a dualizmus évtizedeire boldog békeidőként emlékezünk, bár a kortársak nem ilyennek élték meg. A kiegyezés utáni korszakot ugyanis kiengesztelhetetlenül dúló belpolitikai küzdelmek jellemezték, és még ha e csatákat kifogásolhatatlan úriemberek is vívták egymással, bizonyos elvi ellentétek feloldhatatlannak bizonyultak.

– Az első világháború és a trianoni diktátum leválasztotta gazdasági vonzáskörzetünket, Rákosi Mátyásék elvehették megyeszékhelyi rangunkat, de van, amit nem lehet elvenni. A kiegyezést követő fél évszázad, ha a mai Gyulát nézzük, meghatározó időszaknak számított. Nem csak azért, mert kialakult a mai városszerkezet, és felépültek az utcáinkat, tereinket ma is meghatározó épületek, létrejöttek a ma is gyönyörű parkok, hanem azért is, mert letétettek azok az alapkövek, amelyekre mai gyulaiságunkat építjük. A konferencia nagyszerű segítség lehet abban, hogy ezt a periódust még jobban megismerjük, ezáltal közelebb kerüljünk saját identitásunk megértéséhez, átéléséhez – fogalmazott Görgényi Ernő.

A megnyitóbeszédek után Romsics Ignác akadémikus, egyetemi tanár, Cieger András, az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, Héjja Julianna gyulai főlevéltáros, Sáfár Gyula, az MNL Békés Megyei Levéltárának igazgató-helyettese, Balogh Dorottya főlevéltáros, Bódán Zsolt, a békési fióklevéltár osztályvezetője és Tőtős Áron doktorandusz tartott előadást a kiegyezést követő fél évszázadról.

 

____Eredeti-GYHRCSD011.jpg

 

Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

Összes cikk - lent (max 996px)
A rovat friss cikkei
A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei
Cikkek keresése az online archívumban
Bannerfelhő (max 165px)