A tárlat megnyitója a Kohán Képtárban
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
A Sorsok és tájak Jankay Tibor művészetében című tárlaton Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezetője köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta, a képtár legújabb, szeptember közepéig látogatható időszaki kiállításának témáját a Kohán György Alapítvány kuratóriumával választották ki. Hangsúlyozta: Jankay Tibor több szállal kötődött Gyulához, a tárlat anyagának összeállításakor erre is szerettek volna rávilágítani.
Felhívta rá a figyelmet: a kiállításon Jankay Tibor Kohán Györgynével és Koszta Rozóval folytatott levelezése is látható. Előbbi férje haláláról értesítette a művészt, utóbbi pedig arról számolt be 1979-es levelében, hogy hamarosan elkészül a Kohán Képtár. Dombi Ildikó arra is kitért, hogy a kiállítóhelyen Jankay Gyulai vásár című alkotását is megtekintheti a közönség.
Felidézte: a képzőművésznek utoljára 89 évvel ezelőtt, 1928-ban, a Komló Szálló különtermében állították ki a munkáit Gyulán. Az ügyvezető végezetül köszönetet mondott a békéscsabai Munkácsy Múzeumnak, amely díjmentesen bocsátotta a képtár rendelkezésére az egyedülálló tematikájú kiállítás anyagát.
Ván Hajnalka, a Jankay-hagyaték kezelője
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
Ván Hajnalka, a Munkácsy Múzeum művészettörténésze, a Jankay-hagyaték kezelője megnyitóbeszédében elmondta: a fürdővárosban látható tárlat – a választott tematika mentén – a művész teljes alkotói korszakát felöleli. Emlékeztetett rá: Jankay Tibor ifjúkorában egyszer-egyszer Gyulára is átjárt, motívumot keresve.
– Jankay erősen kötődött szülővárosához, földijeihez, környezetéhez és annak környékéhez. Nagyon sok levél bizonyítja, hogy élete végéig tartotta a kapcsolatot itthoni barátaival, ismerőseivel. Talán éppen ez a mély érzékűség, empatikusság költözött a képeibe, és tette azokat valóságossá, életszerűvé és kvalitásossá – fejtette ki a kiállítás kurátora.
A fiatal alkotó – akinek mások mellett Szinyei Merse Pál és Vaszary János volt a mestere – az 1920-as években bejárta Európát. A művészettörténész rámutatott: Jankay nem pusztán az általa felfedezett tájat láttatta képein: sorsokat, elképzelt anekdotákat, a vidék lelkületét örökítette meg.
A művész Koszta Rozóval és Kohán Györgynével folytatott levelezése is látható a tárlaton
Fotó: Gyulai Hírlap – Súr Enikő
A képzőművész 1948-ban Amerikába költözött. Kezdetben, hogy honvágyát csillapítsa, korábbi vázlatait, képeit festette újra, a hetvenes évektől kezdve azonban – miután többször is hazalátogathatott – lelke feloldozást nyert, művészete pedig új irányt vett. A törzsi művészet és az új áramlatok is hatással voltak rá, alkotói felfogása leginkább az amerikai életformából, gondolkodásmódból táplálkozott.
– Jankay rátalált egy új életre, az ő amerikai életére, és még sok száz festménnyel gazdagította a művészetszerető embereket. Remélte, hogy életműve egyszer hazajön, és képei felidézhetik az egész huszadik századot – zárta szavait Ván Hajnalka.
A megnyitón Pojendán Gergő népdalénekes működött közre, aki keceli katonadalokat adott elő a közönségnek.