A mulatságon játékos feladatokkal idézték fel a sváb hagyományokat
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett
Vásári forgatag, szőlőlopás és préselés, valamint a táncos játékok jellemzik legjobban a németvárosi szüretet és sváb bált. Mittag Mónika, Gyula Város Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke beszélt lapunknak a bál hagyományairól és kialakulásáról.
– Az egész a gyulai németek betelepítésekor kezdődött, akik magukkal hozták a szőlőt – mondta Mittag Mónika. – Szinte minden háznál volt borospince, Sándorhegyet pedig azért nevezzük hegynek, mert ott voltak a szőlőültetvények. Minden évben szüretet tartottak, amelyeknek a hagyományát szeretnénk ápolni. Az 1980-as évektől indult újra a szüreti bál, eleinte farsang idején is volt egy az őszi rendezvény mellett.
A németvárosi óvodások zenés műsort adtak elő a rendezvényen
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett
A szervezők minden évben német zenekart hívnak a bálra, idén a pécsi Unterrock szolgáltatja a talpalávalót. A németes ételek mellett a zene is kiemelten fontos, hiszen folyamatosan táncos játékokra invitálják a vendégeket.
2003 óta minden évben kiosztják a K. Schriffert József-díjat, amely eleinte nem a szüreti bálhoz kapcsolódott. Egyfajta életműdíjról van szó, amelyet olyanok számára ítélnek oda, akik sokat tesznek a gyulai német közösségéért. Kiemelkedő munkájáért idén Kern Józsefet díjazták.
Így készült a must Göndöcs-kertben
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Ivett
