Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A forradalom Gyulán című utcatárlat nyitotta meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából szervezett fürdővárosi programsorozatot október 20-án a Városház utcában.
Dávid Péter, az Október 23. Alapítvány elnöke megnyitóbeszédében kifejtette: a kiállításon – amelyet sok momentummal lehetne még kiegészíteni – a forradalom októberi, novemberi gyulai történéseit, a decemberi gyulavári eseményeket és az azokban szerepet vállaló embereket mutatják be.
A tablókon Brejska Károlyról, Farkas Mihályról, Nádházi Jánosról, M. Szabó Andrásról, Mány Erzsébetről, Radóczy Andrásról, Sárdi Mártonnéról, Simonyi Imréről, Szántó Sándorról, valamint testvéréről, a még most is élő Szántó Mihályról lehet részletesebben olvasni.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Az elnök úgy fogalmazott, az életrajzokhoz kapcsolódó fotók „a múlt egy-egy megfagyott pillanatát rögzítik”, az idézetek pedig árnyalják a forradalomról és a hősökről írtakat.
Mint kifejtette, öröm volt számára újra fellapozni a forrásokat, az interjúkat, beleolvasni a korabeli sajtótermékekbe, visszaemlékezni „a mindig tetterős” M. Szabó Andrásra, Gyula város ’56-os polgármesterére, vagy Brejska Károlyra, akinek „kalandregény volt az élete”.
Megemlítette a 2016-ban, 101 éves korában elhunyt Radóczy Andrást is, akit 1956-ban a fegyveres erőkkel való kapcsolattartással bízta meg a Nádházi János vezette forradalmi bizottság. Visszaemlékezése egyedülálló forrás ebből a korszakból – húzta alá.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Elmondta: adatokat kerestek Sárdi Mártonnéról, aki fekete kendős asszonytüntetést szervezett az elhunytak emlékére akkor, amikor már egyértelmű volt a forradalom bukása és a Kádár-rendszer megszilárdulása.
A gyulavári eseményekről szólva kiemelte: bár már nem zajlottak fegyveres események az országban, a vári fiatalok mégis úgy döntöttek, hogy akár fegyverrel is megvédik a településüket a randalírozó munkásőröktől.
A tablókon többek között felidézik: a gyulaiak a rádióból értesültek a forradalom eseményeiről, a Magyar Rádió elfoglalásáról és a Sztálin-szobor ledöntéséről. A híreket a Budapestről hazatérő gyulaiak is megerősítették. Október 26-án a város különböző pontjain csoportok gyülekeztek, több helyen leverték a kommunista jelképeket az épületekről. Az estére a Kossuth téren összegyűlt kétezres tömeg ledöntötte a felszabadulási emlékművet, a csillagot, majd a harisnyagyárhoz vonult. Az ottani dolgozókkal együtt a tanácsházához mentek, ahol Szabó János tanácselnök-helyettes próbálta lecsendesíteni őket, de kifütyülték. Másnap, október 27-én már hat-hét ezres tömeg gyűlt össze a tanácsháza előtt, hozzájuk csatlakozott később a Petrás János vezette kétezer gyulavári is. Az események sorába illeszkedik a Gyulai Hírlap létrejötte is, a Simonyi Imre által szerkesztett első lapszán 1956. november 1-jén jelent meg.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
A megnyitón elhangzott: a két hétig látható utcatárlat az Október 23. Alapítvány és az Erkel Ferenc NKft. szervezésében, a gyulai önkormányzat támogatásával, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár közreműködésével és az MNL Békés Megyei Levéltárának segítségével valósult meg.
Az ’56-os gyulai programsorozat a megnyitó után a város könyvtárban folytatódott, ahol 1956 a Viharsarokban címmel Vánsza Pál tartott rendhagyó történelemórát. A Pofosz Békés megyei szervezetének elnöke 1957. január 10-én ott volt azon a Békéscsabán megtartott tárgyaláson, ahol Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt halálra, a többi fiatalt pedig 10–15 év börtönre ítélték. Apjának jó barátja volt a sírásó, akitől később megtudta, hogy hová temették a két hősi halottat.
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba
Október 21-én A kommunizmus gyermekei című dokumentumfilmet vetítik le a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontban. Az alkotás elsősorban a gyulai származású Pfeiffer Ede Jánosról szól, aki megismertette a Nyugattal a vasfüggöny mögötti eseményeket és életet. Október 23-án a gyulavári ’56-os kopjafánál és az Október 23. téren tartanak ünnepi megemlékezést, levetítik az Átkozott nap című dokumentumfilmet a kastélyban, és húsz év után ismét előadják Neszlényi Pfeiffer Judith Cantata in memoriam 1956 című művét a Nádi Boldogasszony katolikus templomban. A zongoraművész, Pfeiffer Ede János testvére részese volt 1956-os eseményeknek, zeneműve a forradalmi napokat idézi meg.
