Szegedi Gáborné (nyugdíjas):
– Mi örülünk a hónak, mert szeretünk sétálni a havazásban. Sajnos ritkán adódik rá lehetőségünk, mert a tél mostanában változékony. A férjemmel Budapestről jöttünk, ott nem esett a hó. Pest alatt negyven kilométerrel már kicsit havas volt a táj, itt pedig örömmel tapasztaltuk, hogy tíz-tizenöt centis hó van. A földeken sajnos már kihajtott az őszi vetés, nem tudom, hogy a hó jót tesz-e neki vagy sem. A kevés csapadék miatt azonban mindenképp jó, hogy esett. Reméljük, nem fog hamar elolvadni, hogy ne legyen árvíz meg belvíz. Panellakásban lakunk, így a hólapátolás nem érint minket, de egy kis testmozgás szerintem nem árt senkinek.
Csepregi Brigitta (szerkesztőségi titkár):
– Szeretem a hóesést, mert a gyermekkoromat idézi fel bennem, és ilyenkor a levegő is tisztább. A havas táj látványa szép és megnyugtató. Bár mindig azt halljuk, hogy felkészültünk a hóhelyzetre, ezt valahogy mégsem tapasztaljuk, szinte az egész országban megáll az élet, ha leesik néhány centiméternyi hó. Sok helyen nehezen vagy egyáltalán nem lehet közlekedni, mert nem takarítják el a havat. A hólapátolás nem okoz gondot, úgy gondolom, hogy nem árt egy kis testmozgás az embernek. A szánkózás felnőttként is jó móka, de az utóbbi években sajnos nem volt rá alkalmam.
