A városatyák közül mindösszesen ketten éltek az interpelláció lehetőségével. Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) arra volt kíváncsi, hogy a 2010-ben Székely Aladár nemzetközi hírű gyulai fotóművész tiszteletére felavatott emléktábla mikor kerül vissza a helyére. A gyulai polgárok, valamint a Székely Aladár Fotóklub támogatásával elkészült táblát három évvel ezelőtt az OTP bank előtti járdába építették bele, ám idén a Béke sugárút rehabilitációs munkálatai miatt eltávolították azt, s a díszburkolatot lerakása után sem került vissza helyére.
Megyeri Sándor, a polgármesteri hivatal osztályvezetője válaszában elmondta: az emléktáblát készítője, Csőke Péter kőfaragó szállította el, hogy megóvja, s a későbbiekben ő is helyezi vissza azt. A járdaszakaszt januárban adják át, a tábla pedig – az időjárás függvényében – március végéig kerül vissza a helyére.
Durkó Károly elfogadta a választ, ám furcsának találta a magyarázatot, ugyanis logikátlannak tűnt számára az a megoldás, hogy a tábla miatt az elkészült díszburkolat egy részét felszedik, ahelyett hogy kihagyták volna a helyét. A képviselő hozzátette: az emléktábla három év telét vészelte át, ezért nem kell a sérülésétől tartani. Az ülést vezető dr. Görgényi Ernő (Fidesz) annyit fűzött hozzá: egyetért az előtte szóló véleményével.
Dr. Ökrös István (Fidesz) a Hicu telepen túl élő farkashalmi lakosok kérését tolmácsolta a grémium felé. Mint kifejtette, a Kétegyházi út és s Hicu telep között lévő útszakasz vízelvezetése nincs megoldva, ezért félő, hogy az út tönkre megy. A városatya képviselői alapjából az útszakasz farkashalmi részét cseréppel szórták fel, ám ezzel csak időlegesen oldották meg a problémát. A képviselő azt kérte, hogy a téli időszakra, a gyerekek iskolába szállítását megkönnyítendő, hozzák helyre a Hicu telepre vezető utat.
Az utat kezelő Gyulai Közüzemi Kft. azt az ígéretet tette, hogy december 21-éig elvégzi a sürgető útjavításokat – mondta el Megyeri Sándor.
A polgármester – bekapcsolódva a témába – azt a kérdést intézte a Gyulai Közüzemi Kft. igazgatójához, hogy milyen hosszú távra szóló megoldást tudnak javasolni az út rekonstrukciójával kapcsolatban.
Daróczi László úgy fogalmazott: az út megerősítése önmagában valószínűleg nem oldaná meg a vízelvezetést. Mivel hosszú útszakaszról van szó, jelentős összeget kell fordítani rá. A válaszból kiderült, a terveket a mérnöki osztállyal együttműködve készítik el a cég szakemberei.
A tájékoztatók között szerepelt a gyulai ebösszeírás. Dr. Ökrös István örömét fejezte ki, hogy hosszú idő után végre sikerült összeírni az ebeket. A képviselő kiemelte: az állattartók megértették azt, hogy a chipbeültetés az ő érdekük is, a chipek ugyanis az elkóborolt ebek gazdáinak beazonosítása mellett a veszettség terjedésének megakadályozását is segítik.
Dr. Görgényi Ernő az összeírásban részt vevők áldozatkész munkáját és a gyulai polgárok együttműködését is megköszönte. A városvezető elmondta: Gyulán összesen 3650 kutyát írtak össze, ebből 2715 eb kapta meg a veszettség elleni oltást. Dr. Görgényi Ernő arról is szót ejtett, hogy az állatorvosi kamara idén megakadályozta a városi összevezetéses eboltás megszervezését. A polgármester azt kéri a kamarától, hogy vizsgálja felül az álláspontját.
Dr. Varga Erzsébet aljegyző tájékoztatójából kiderült, az ebösszeírás során a válaszadás önkéntes volt, ezért az adatok pontosítása érdekében arra is szükség van, hogy a saját nyilvántartásukat összevessék az állatorvosok nyilvántartásával. Ha ez megtörténik, a pontos adtok birtokában felszólítják a renitens gazdákat kutyájuk beoltatására.
Az „ebkérdéshez” Balogh Lajos (Kisgazda Polgári Egyesület) is hozzászólt. A képviselő arra volt kíváncsi, hogy mi történik abban az esetben, ha egy kutya elpusztul. Továbbra is szerepel-e a rendszerben az eb, van-e a valamilyen dolga a gazdának? – kérdezte.
Az aljegyző válaszában kifejtette: a felvetett problémára az állatorvosok és az önkormányzat nyilvántartásának összevezetése jelentene megoldást.
A tanácskozáson a testület rendezte az Egészségügyi Alapellátási Intézmény megbízott vezetőjének jogviszonyát. Mint ismert, a grémium 2013. október 1-jétől az új intézményvezető kinevezéséig Jónás Eleknét bízta meg a vezetői feladatok ellátásával. A megbízott vezető közalkalmazotti jogviszonya – határozott idő munkaszerződése maitt – december 31-én megszűnik, így az intézményvezetői feladatokat nem láthatná tovább el, hiszen intézményvezető csak olyan személy lehet, aki az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban áll. Jónás Elekné közalkalmazotti jogviszonyát ezért határozatlan idejű jogviszonyra módosította a testület.
Az ülésen megválasztották a Gyulai Várfürdő Kft. felügyelőbizottságának tagjait: dr. Gulyás Imrét, Dankó Előd Jánost, Knyihár Krisztiánt, Ködmön Zsoltot és ifj. Szalai Györgyöt. A tagok mandátuma 2014. február 1-jétől 2019. január 31-ig szól.
A tanácskozáson a képviselők az Egészséges Városért Közalapítvány, az Őszidő Közalapítvány, valamint a Wenckheim Krisztina Városfejlesztési és Környezetvédelmi Közalapítvány kuratóriumi, illetve felügyelő bizottsági tagjait is megválasztották. Alt Norbert (Fidesz) alpolgármester úgy fogalmazott: a közalapítványok nem kellően látták el feladatukat. Mivel jó néhány olyan pályázat van, amelybe a közalapítványokat is szeretnék bevonni, szükségessé vált a tagsági, illetve felügyelőbizottsági viszonyok rendezése. Ezzel párhuzamosan lecsökkentették a kuratóriumi tagok számát.
A képviselő-testület egyhangúlag elfogadta a START Rehabilitációs Foglalkoztató és Intézményei Közhasznú Nonprofit Kft. idei évi tevékenységéről szóló beszámolót. A megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató cég rezsiköltségeire korábban 5 millió forint összegű keretet biztosított a város. A tájékoztatóval elszámolási kötelezettségének tett eleget a kft.
Az ülésen újra terítékre került a Poklás-csatorna hasznosítására beérkezett pályázatok elbírálása. A képviselők októberben már minősítették a pályázati anyagokat, azonban döntés, minősített többség hiányában, nem született. Dr. Görgényi Ernő kiegészítésül megjegyezte: a legutóbbi ülés óta a Körös-vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége pályázati anyagában egyértelművé tette, hogy kizárólag sporthorgászati céllal fog napi jegyeket értékesíteni a tó területén, illetve hogy együttműködik a Magyar Országos Horgász Szövetséggel a tó környékének fejlesztése érdekében.
Kónya István hangsúlyozta: Gyulának nagy szüksége van a versenytóra, amellyel egy új, tehetős réteget lehetne idecsalogatni. A városatyáknak ezúttal sikerült döntést hozniuk: egyöntetűen támogatták a Körös-vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége által benyújtott pályázatot.
A testület egyhangúlag elfogadta a szociális, gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásokról, valamint szolgáltatásokról szóló rendelettervezetet. A városvezető elmondta: az önkormányzati segélyezési rendszer átalakítása több ponton is kedvezően érinti a rászorulókat. A változtatásoknak köszönhetően többen részesülhetnek majd ellátásban, illetve az eljárás módja is egyszerűsödik.
Az ülésen döntés született arról, hogy az önkormányzat 4 éves időtartamra közszolgáltatási szerződést köt a Körös Volán Autóbuszközlekedési Zrt.-vel városon belüli autóbusszal végzett menetrendszerű személyszállítás ellátására. A cég a tavalyi 40 millió 800 ezer Ft helyett 38 millió 800 ezer Ft-ért látja el a feladatot, az összeget a 2014. évi költségvetésből biztosítja a város. Gémesi Tibor személyszállítási igazgató tájékoztatásul elmondta: a menetrend nem, a tarifák azonban minimálisan változnak. Ezentúl kizárólag az autóbuszokon lehet menetjegyet váltani, továbbá egységesítik a dolgozóbérletet, amely a teljes hálózaton érvényes lesz.
Gyula Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2014. január 1-jétől 5 évre, havi 15 ezer Ft+áfa bérleti díj ellenében bérbe adta a Békés Megyei Sclerosis Multiplexes Emberek Közhasznú Szervezetének az piac területén lévő 50 négyzetméteres üzletet és a hozzá tartozó 30 négyzetméteres udvart adománybolt működtetésére.
Herczegné Szabó Marianna, az egyesület elnöke arról tájékoztatta a városatyákat, hogy az országban több településen működik hasonló adománybolt. A szervezet elsődleges célja, hogy segítsen visszatérni a munka világába azoknak az SM-betegeknek, akik még nem kényszerültek kerekesszékbe. Mellettük az egyesület megváltozott munkaképességűeket is foglakoztatna. Az üzletben az adományozók által felajánlott, jó állapotú, még hasznosítható holmikat értékesítenének a bolti árnál jóval alacsonyabb áron. Az adományozók ellenszolgáltatást nem kapnának. A bevételből SM-betegeket segítenének, jótékony célokra költenének, és más civilszervezeteket is támogatnának.
A Gyulai Közüzemi Kft. társasági szerződésének módosítása értelmében a társaság új neve: Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. A névváltoztatásra azért volt szükség, mert a hulladékról szóló törvény szerint hulladékgazdálkodási közszolgáltatást csak az a nonprofit gazdasági társaság végezhet, amely hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és az OHÜ által kiállított minősítő okirattal rendelkezik, valamint a települési önkormányzattal hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést kötött. A társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat, a társaság tevékenységéből származó nyereség a tagok között nem osztható fel, az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja.
A képviselők több településszerkezetet érintő módosítást is megszavaztak. A várkert területére vonatkozó településszerkezeti terv módosítására azért volt szükség, hogy megteremtsék a majdani „szigeterődprogram” megvalósításához szükséges feltételeket. A város közösségének szándéka és érdeke, hogy az Európában egyedülálló síkvidéki középkori erődrendszer további részeit, a téglavár épülete körül a palánkvár és a vízrendszer elemeit is bemutassa a városlakóknak és a vendégeknek. A vár környezetében a kiemelten védett régészeti lelőhely a föld alatt rejti a „szigeterőd” védelmi rendszert, a palánkvár nyomait és az azt körül ölelő Körös vízrendszerét.
A testület arról is döntött, hogy a Kétegyházi út 3/1. szám alatt található, múzeumként használt társasházi ingatlant és a hozzá tartozó pincét 2014. január 1-jétől határozatlan időre ingyenesen használatba adja a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesületének. Az általános forgalmi adó megfizetése továbbra is az egyesületet terheli. Dr. Görgényi Ernő tájékoztatójából kiderült: az egyesület 2008-tól közel 9 millió forint támogatást kapott az önkormányzattól.
Dinya Imre, az egyesület elnöke kifejtette: az egyesület az összeg kisebb részét működési költségeire, nagyobb részét pedig a Gyulai Kolbász- és Sódar Mustrára fordította. A szervezet az elmúlt öt évben közel 55 millió forintból gazdálkodott. Ez egyrészt pályázati forrásból, másrészt saját bevételéből származott. Az elnök arra is kitért, hogy megalakulásuk óta jótékony céllal több 10 ezer adag ételt osztottak ki.
A városatyák elfogadták a közösségi együttélés alapvető szabályairól valamint az elmulasztásuk jogkövetkezményeiről szóló rendelettervezetet. Kónya István a témával kapcsolatban arról érdeklődött az aljegyzőtől, hogy a hathatós fellépés érdekében a közterület-felügyelőknek adhatók-e plusz jogosítványok.
Varga Erzsébet válaszában elmondta: a vonatkozó törvény pontosan meghatározza, hogy a közterület-felügyelők milyen hatáskörrel rendelkeznek, plusz jogosítványokat tehát nem kaphatnak, hiszen az törvénysértő lenne. Az aljegyző hangsúlyozta: az önkormányzati rendelet lehetővé teszi a büntetést.
Balogh Lajos szintén hozzászólt a témához. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a fővárosi önkormányzat idősek otthonában gondozottak rendszeresen a közeli szupermarket környékén italoznak. A képviselő arra volt kíváncsi, hogy van-e lehetőség arra, hogy a közterület-felügyelők figyelmeztessék az italozókat.
A polgármester rövid válaszában úgy fogalmazott: a jogszabályt éppen azért alkották meg, hogy szankciót is alkalmazhassanak.
A grémium a temetőkről és a temetkezés rendjéről szóló rendelet módosításával a Szent kereszt temetőben, a Református ó-temetőben és az Óvári református temetőben jelölte ki a szociális temetkezésekhez szükséges temetkezési helyeket.
