Az interpellációk sorát Durkó Károly (Gyulai Városbarátok Köre) nyitotta meg. A képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az Implom József Általános Iskola környékén állandó problémát jelent a parkolás. Mint mondta, a Bacsó Béla utca reggel 7 és 8 óra között, valamint délután fél 4 és 5 óra között annyira leszűkül a parkoló autók miatt, hogy a Béke sugárút és a Somogyi Béla utca irányából sem lehet közlekedni. Durkó Károly szerint a biztonságos parkolás érdekében az út melletti sávot murvával kellene felszórni, a rendőrség felől található árkot pedig fel kellene tölteni.
Megyeri Sándor, a polgármesteri hivatal osztályvezetője válaszában elmondta: a problémát okozó keskeny útfelület és kétirányú forgalom miatt nem lehet parkolót kialakítani az utcában, az utat azonban ki lehet szélesíteni murvás felszórással. A szakember azt is megvalósíthatónak tartja, hogy a vízelvezető árkot részlegesen lezárják, és vízelnyelő fúrásokkal pótolják azt. Hozzátette: az út szélesítése elsősorban a közlekedést javítaná, valamint megállási lehetőséget biztosítana, parkolási célból azonban nem lehetne igénybe venni az útszakaszt. Megyeri Sándor szerint a gyereküket iskolába szállító szülők helyzetén nem javítana, ha parkolóhelyeket alakítanának ki az utcában, hiszen azokat a környéken dolgozók is használnák.
Dr. Ökrös István (Fidesz) ezúttal külterületi problémát vetett fel. A képviselőnek több tanyán élő lakos is jelezte, hogy az esőzések és az őszi munkák miatt járhatatlanná váltak a földutak. Az interpelláló arra volt kíváncsi, hogy az önkormányzatnak vagy a gazdálkodóknak kötelessége-e az utak karbantartása, illetve hogy erre a célra igényelhetnek-e támogatást.
Megyeri Sándor kifejtette: a földutak karbantartása az önkormányzat kötelezettsége, azonban a földutak speciális kategóriaként lehet számon tartani, hiszen karbantartási lehetőségeiket az időjárás befolyásolja. A földutakat főként a gazdálkodók használják, ezért az általuk tönkretett utat nekik kellene helyrehozni. A károkozás elkövetőjét azonban nehéz lenne megtalálni, az önkormányzat a gazdálkodók érdekképviseleteivel közösen igyekszik orvosolni a problémát. Az osztályvezető hozzátette: pályázati forrás egyelőre nem áll rendelkezésükre.
Balogh Lajos (Kisgazda Polgári Egyesület) a „Miért végez fércmunkát a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Gyulán?” címet adta első interpellációjának. A képviselő idén augusztusban a médián keresztül szólította fel a céget a Dobozi–Csókos–Kerecsényi–Madách út kereszteződésében elkopott gyalogos-átkelőhely felfestésére. Akkor egy plüsszebrával demonstrált a képviselő, ezúttal pedig egy gumizebrával jelezte, hogy „bizonyos dolgok hiányoznak az utakról”. Balogh Lajos hosszasan sorolta, hogy mely forgalmas utakon tapasztalhatók még hiányosságok, majd arra is felhívta a figyelmet, hogy a Gyulai Közüzemi Kft. kezelésében lévő utakról nem hiányoznak a szükséges jelek. A képviselő arra a kérdésre várt választ, hogy az állami cég miért nem hangolja össze munkavégzését a városi a céggel, valamint azt is tudni szerette volna, hogy a zrt. miért nem végzi el a munkát rendesen. A Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től ugyan nem érkezett válasz, azonban a kérdésfelvetés – és persze a gumizebra – arra mindenképpen jó volt, hogy jó kedvre derítse a teremben ülőket.
– A jó gazda fogalma a Magyar Közút Zrt.-nél nem ismert, pedig az a rómaiak óta alapvető elvárás – jelentette ki az ülést vezető dr. Görgényi Ernő (Fidesz) hozzászólásában, majd arra biztatta képviselőtársát, hogy ne hagyja abba akcióit, hiszen a cég „nem ért a jó szóból”. A polgármester kijelentette: óriási a különbség a Gyulai Közüzemi Kft. által kezelt útfelületek és a Magyar Közút Zrt. által kezelt útfelületek között.
Daróczi László, a Gyulai Közüzemi Kft. igazgatója a grémiummal megosztotta: ugyan volt kezdeményezés a felfestések összehangolására, ám az utóbbi években költséghiány miatt ez megszűnt. Dr. Görgényi Ernő a válaszra reagálva azt hangsúlyozta, hogy a zrt. nem hivatkozhat pénzhiányra abban az estben, ha ellátja feladatát, de rossz minőségben végzi el a munkát.
Második kérdésfelvetésében Balogh Lajos a Tiborc u. 2. szám alatt épült apartmanház ügyét tárta újra a testület elé. A képviselő a szeptemberi ülésen interpellált először a problémával kapcsolatban, ám az ügy végére azóta sem került pont. Akkor azt a választ kapta, hogy a magasra épített járdát elbontják, a közúthoz közeli járdalapos részen pedig korlátot rak le az építtető.
Megyeri Sándor röviden válaszolt a kérdésre: a korlátot december 15-re készíti el a vállalkozó.
Az interpellációk után dr. Párducz László (Fidesz), a Humán és Társadalompolitikai bizottság elnöke számolt be a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) működéséről. Gyula Város Önkormányzata 2001 januárjában részt vett az akkori Ifjúsági és Sport Minisztérium meghívásos pályázatán, melynek eredményeként a Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottság (BKB) addigi tevékenységére alapozva létrejött a KEF. A BKB megszűnését követően a KEF önállóan tevékenykedik, feladata a drogprobléma megelőzésével és kezelésével kapcsolatos koordináció ellátása.
Dr. Párducz László elmondta: a kormány kiemelten kezeli a kábítószer elleni küzdelmet, hiszen az közös társadalmi érdek. A nemzeti stratégia arra épült, hogy a közösségek, a szervezetek és a döntéshozók együttműködjenek. Miután a képviselő részletesen bemutatta két designerdrog, a „Kati” és „Dzsina” hatásait, arról is beszámolt, hogy a 18 év alattiak terhességmegszakításának arányszámai némileg növekedtek.
A beszámolóból kiderült: az elmúlt hónapban, széleskörű társadalmi egyeztetést követően, az Országgyűlés elfogadta az új nemzeti drogellenes stratégiát, mely nyolc évre állapít meg célkitűzéseket. A városi stratégiának egy települési kutatásra épített szociológiai tanulmány képezte az alapját. A stratégiában fontos szerep jut a családok, a helyi közösségek megerősítésének, továbbá az egészségeséletmód-szemlélet előtérbe helyezésének.
Kónya István (Fidesz) hozzáfűzte: a készülő megyei drogstratégiának összhangban kell lennie a városi stratégiával. Mint megtudtuk, a megyei és a városi KEF pályázata is elbírálás alatt van. A megyei fórum a Békés Megyei Rendőr-főkapitánysággal is benyújtott egy pályázatot prevenciós program elkészítésére. Ennek keretében dr. Zacher Gábor toxikológus bevonásával egy DVD-t készítenének középiskolásoknak.
Első napirendi pontként a Gyulai Rendőrkapitányság vezetői kinevezésének véleményezése szerepelt. A Rendőrségről szóló törvény értelmében a rendőri szerv vezetőjének kinevezését megelőzően a kinevezési jogkör gyakorlójának ki kell kérnie az illetékességi területen működő települési önkormányzat képviselő-testületének véleményét. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, dr. Polyák Zsolt rendőr ezredes 2014. január 1-jével Kolysza Zoltán rendőr alezredest tervezte kinevezni a Gyulai Rendőrkapitányság vezetőjévé. A rendőr alezredes megbízással látta el feladatát az elmúlt időszakban.
Kolysza Zoltán bemutatkozásképpen elmondta: Gyulán született 1969-ben, általános iskolai tanulmányait Okányban, középiskolai tanulmányait Gyulán végezte. Szentendrei katonatiszti főiskolás évei után lövésztisztként dolgozott, majd kérésére a honvédségtől a szeghalmi rendőrséghez helyezték át. A jelenleg Békéscsabán élő rendőr alezredes 2002 óta dolgozott a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság közrendvédelmi osztályán.
Kolysza Zoltán kiemelte: jó kapcsolatot kíván kialakítani a gyulai lakosokkal, továbbá fontosnak tartja a gyors rendőri reagálást, illetve azt, hogy tovább növeljék a bűncselekmények felderítésének arányát, és visszaszorítsák a szabálysértések számát. A rendőr alezredes a jog- és szakszerű rendőri intézkedés lényeges szerepéről is szólt, majd a kábítószer-megelőzést és az idősek ellen elkövetett bűncselekmények visszaszorítását emelte ki a legfajsúlyosabb feladatok közül.
Dr. Polyák Zsolt rendőr ezredes, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője Kolysza Zoltán mellett érvelve elmondta: a rendőr alezredes végigjárta a ranglétrát, ezért őszinte szívvel javasolja kinevezését.
Kóra János (Gyulai Ipartestület) hozzászólásában azoknak a tájékoztatóknak a hasznosságáról tett említést, amelyeket a rendőrkapitányság a Gyulai Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézménye idős gondozottjainak tartott a visszaélések megelőzése érdekében. A képviselő szerint fontos lenne, hogy szélesebb körhöz jussanak el a hasznos információk.
Dr. Görgényi Ernő végezetül hozzátette: a rendőrségnek jó példával kell elöl járnia a jogkövető magaratásban. A grémium egyhangúlag támogatta Kolysza Zoltán vezetői kinevezését.
A testület a fő napirendi pontok között tárgyalta a Gyulai Várfürdő Kft. idei évi várható eredményeiről szóló tájékoztatót, valamint jövő évi üzleti tervének koncepcióját.
Boros László Attila, a Gyulai Várfürdő Kft. ügyvezető igazgatója kifejtette: a tavalyi év első 9 hónapjával összevetve, idén az első háromnegyed évben némileg csökkent a látogatószám. Ennek oka részben a szállodai értékestés 18-19%-os csökkenése, részben pedig az OEP-támogatással rendelkező vendégek számának visszaesése. A fürdő a tavalyi év első 9 hónapjában 54 milliót forint nyereséget tudott kitermelni. Ehhez képest idén, az értékesítési bevételek 2-3%-os csökkenése ellenére, 73 millióra forintra emelkedett az első háromnegyed év eredménye. Az ügyvezető igazgató szerint idén várhatóan mintegy 11 millió forint nyereséggel zárják az évet.
Boros László Attila hangsúlyozta: a fejlesztéseknek köszönhetően a fürdő időjárástól való függősége, és ezzel üzemeltetésének kockázatai is csökkenek. Az új komplexum egyidejű befogadóképessége 417 fő, napi befogadóképessége pedig közel 1500 fő lesz. Az ügyvezető igazgató úgy fogalmazott: a fürdőben mindenki megtalálhatja az igényének megfelelő jegytípust, s az árfekvést a versenytársak árszintjének alsó határához mérik. A gyulaiak kedvezményei továbbra is megmaradnak, és hat éves kor alatt ezentúl is ingyenesen lehet belépni a fürdő területére. Ezenkívül újfajta családi jegyeket is bevezet a várfürdő.
Boros László Attila arról is szót ejtett tájékoztatójában, hogy kiemelt szerepet szán a marketingnek, és intenzív együttműködésre törekszik a helyi TDM-szervezettel és a várfürdő egyéb partnereivel. Az ülésen az is szóba került, hogy a fürdő gyógyászati részlegének felújítására, valamint parkjának állománymegőrzésére is megpróbálnak forrást találni a jövőben.
A képviselő-testületi ülésen a Gyulahús Kft. Felügyelő Bizottságába Knyihár Krisztián helyére Petrusán Györgynét választotta a grémium. Az ülésen elfogadták az önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok ügyvezetőire és felügyelő bizottsági tagjaira, valamint a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalókra vonatkozó új javadalmazási szabályzatot is. A 2010-ben elfogadott szabályzat módosítására egyebek mellett azért volt szükség, mert az az elmúlt években – jogszabályi és egyéb változások következtében – aktualitását vesztette.
Dr. Görgényi Ernő elmondta: a pénzügyi lehetőségekre tekintettel a nonprofit kft.-k ügyvezetői a korábbi legfeljebb 3 havi jutalom helyet 1 havi jutalmat kaphatnak akkor, ha a cég teljesíti az üzleti tervet, és jutalomra a cégnél pénzügyi fedezet is van. A városvezető hozzátette: nem tartották reálisnak a három havi jutalmat, hiszen a nonprofit társaságok olyan közcélú szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek önkormányzati támogatást igényelnek.
A grémium megszavazta a Városok, Falvak Szövetsége Kulturális Régióba való belépést. Az önkormányzatokból és kulturális szervezetekből megalakult egyesület 2006-ban jött létre Debrecenben. Célja egy modern kulturális régió létrehozása és működtetése, aminek érdekében egyebek mellett fejlesztő és koordinációs feladatokat lát el.
– Célszerű egy olyan országon belüli hálózatot létrehozni, mint amilyen a mi testvérvárosi kapcsolatrendszerünk – érvelt a belépés mellett a városvezető. Mint kiderült, az egyesületnek Balatonfüred, Cegléd, Debrecen, Hortobágy, Kecskemét, Nagyvárad, Sárospatak és Tokaj is tagja. A polgármester szerint nagy szükség volna az ország kulturálisan meghatározó településeinek együttműködésére, ezek ugyanis jelentős pénzügyi többletterheket is viselnek kultúrmissziójuk ellátásával, mégsem részesülnek többlettámogatásban.
Durkó Károly kételyének adott hangot. A képviselő úgy véli, az együttműködéshez nem szükséges az intézményi forma. Azt javasolta, hogy először járjanak utána a konkrét projekteknek, elképzeléseknek, és csak utána döntsenek.
Az ülésen döntés született arról is, hogy az önkormányzat 3 874 000 forinttal támogatja a jövő évi Hetedhét Játékváros megrendezését. Az általános iskolások számára meghirdetett táborba jövőre is érkeznek ditzingeniek, valamint a szervezők Gyula testvérvárosát, Csíkszeredát is szeretnék bevonni a programba. A programra 240 diákot várnak.
Némi fejtörést okozott a testületnek az új hulladékgazdálkodási helyi közszolgáltatásról szóló rendelet értelmezése. A gordiusi csomót végül Daróczi László vágta át.
– Városerdőn korábban a Gyulai Közüzemi Kft. nem számlázott ki szemétszállítással kapcsolatos díjat. A szemétszállítás költségét az ott lakók úgy fizették meg, hogy a képviselő-testület 2006-ban felemelte számukra az építményadót – osztotta meg képviselőtársaival a rendelethez kapcsolódó problémát dr. Görgényi Ernő. Mivel az új törvény nem teszi lehetővé, hogy bármely ingatlant kivegyenek a szemétszállítási fizetési kötelezettség alól, a Városerdőn lakók építményadóját a városi átlag szintre csökkentik.
Aki lakóingatlanként használja lakását, normáldíjat fog fizetni – avatta be a részletekbe a grémiumot a Gyulai Közüzemi Kft. igazgatója. Azoknak, akiknek üdülőingatlanjuk van, minimum az általában meghatározott díj 50%-át kell fizetniük, ám nincs lehetőségük arra, hogy lakatlanná nyilvánítassák lakásukat, hiszen a lakatlanság fogalma csak a lakóingatlanok esetén értelmezhető a jogszabály szerint.
Alt Norbert hozzászólásában kifejtette: Városerdőn és Szanazugban is szeretnének fórumot tartani, hogy megfelelő módon tájékoztassák a lakosságot.
A grémium zárt ülésen véleményezte a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Békés Megyei Pedagógiai Szakszolgálata főigazgatói pályázatát.
A Gyulai Hírlapnak dr. Görgényi Ernő az ülés után elmondta: a főigazgatói helyre mindössze egy személy, Csepregi András pályázott. A pályázó nem járult hozzá pályázatának nyílt ülésen való tárgyalásához, ezért véleményezte azt a grémium zárt ülésen. Mivel Csepregi András sem a bizottsági ülésen, sem a képviselő-testületi ülésen nem jelent meg, a testület nem javasolja főigazgatói kinevezését.
A városvezető hangsúlyozta: nagyon fontos területről van szó, amely gyulai gyerekek százát érinti, éppen ezért nem tudják támogatni egy olyan ember kinevezését, aki nem keresi az együttműködés lehetőségét, és nem hajlandó megosztani elképzeléseit a grémiummal.
