Rekordszámú jelentkező vett részt a 4. és 5. osztályos tanulók körében meghirdetett Mátyás király megyei monda- és mesemondó versenyen a gyulai vár lovagtermében. A Gyulai Kulturális és Rendezvényszervező Nonprofit Kft., valamint a Mogyoróssy János Városi Könyvtár által szervezett megmérettetésre Gyulán kívül Elekről, Kétegyházáról, Dévaványáról, Gyomaendrődről, Békésről, Békéscsabáról, Orosházáról, Szarvasról és Dobozról érkeztek versenyzők.
A Gyulai Hírlap kérdésére Kisné Czeglédi Márta, a rendezvény egyik szervezője elmondta: a több mint tízéves múltra visszatekintő versenyt második éve rendezik meg megyei szinten, és szeretnék, ha az a jövőben regionális szintű megmérettetéssé válna.
– A verseny ötletét az adta, hogy a prózamondó versenyeken a gyerekek nagyon sok Mátyás királyról szóló mesét adnak elő, ráadásul Gyula nagyon sok szállal kötődik Mátyás királyhoz – idézte fel a kezdeteket Kisné Czeglédi Márta, akitől megtudtuk: idén húsz iskola 33 kisdiákja adta le nevezését.
A versenyzők előadásmódját Kóka Rozália énekes, mesemondó, népdal- és mesegyűjtő, Harangozó Imre néprajzkutató, valamint Dézsi János, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár igazgatója értékelte. Lapunk kérdésére a háromfős zsűri elnöke, Kóka Rozália ismertette az értékelési szempontokat.
– Figyeltük, hogy a gyerekek a személyiségüknek megfelelő mesét választottak-e, valamint a tiszta beszédet és a mese előadását – avatott be a részletekbe a zsűrielnök. Mint kifejtette: a magyar népmesékhez leginkább a paraszti ruha, a népviselet illik, ám a vár hangulatához illeszkedve sokan a reneszánsz kort idéző viseletet öltöttek magukra. Kóka Rozália hangsúlyozta: a felkészítő tanároknak vigyázniuk kell arra, hogy a jelmezek viselése ne késztesse a mesemondókat „színjátszásra”.
A kilenc esztendős Árvai Fruzsina Kétegyházán lakik, a megmérettetésen azonban az eleki Dr. Mester György Általános Iskolát képviselte. A kis mesemondótól megtudtuk: több prózamondó versenyen is részt vett már, a megyei monda- és mesemondó versenyre azonban első alkalommal nevezett be tanító nénije biztatására. A lovagteremben A cigányok, a légy meg Mátyás című mesét adta elő, kedvence pedig az Öreg néne őzikéje című verses mese.
